DR. KOVÁCS ATTILA
DR. KOVÁCS ATTILA
DR. KOVÁCS ATTILA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy elmondjam, hogy az elmúlt években milyen intézkedések születtek a romák gazdasági és társadalmi integrációja érdekében.
A kormány 2004-ben fogadta el a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló kormányhatározatot, amely meghatározta a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó legfontosabb feladatokat. Területei: a jogegyenlőség, foglalkoztatás, oktatás, egészségügy, lakhatás, kultúra.
Megítélésem szerint a jelzett területek mindegyikén jelentős eredmények születtek. A kormánynak a romák helyzetének javítása iránti elkötelezettségét jelzi, hogy 2003. június 29. és július 1. között Budapesten rendezték meg a “Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai” című nemzetközi konferenciát. A részt vett közép- és kelet-európai országok kormányfői kifejezték politikai elkötelezettségüket a roma és nem roma lakosság életkörülményei között meglévő szakadék csökkentése iránt, és a 2005-2015 közötti időszakot a roma integráció évtizedévé nyilvánították.
Ezen folyamat eredményeként született meg a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv, amelyet tekintve, hogy parlamenti vitája jelenleg is zajlik, valamennyien bizonyára jól ismernek. A stratégiai terv lesz az a dokumentum, amely 2015-ig meghatározza a négy prioritási területet: oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás, valamint az antidiszkriminációval, kultúrával, médiával és sporttal kapcsolatos teendőket. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy azt valamennyi párt egyetértésével fogadjuk el.
A továbbiakban pedig szeretnék reflektálni az egészségüggyel kapcsolatosan konkrétan felvetett kérdéseire. A romák nehéz helyzetével kapcsolatban felvetni a pszichiátriai betegellátás veszélyeztetettségét, számomra kifejezetten furcsa felvetésnek tűnik. Arról nem is beszélve, hogy nem tudom, hogy attól, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet átszervezzük, miért lenne a pszichiátriai betegellátással kapcsolatban probléma. Sőt, igazából azt hiszem, hogy itt a parlamentben már többször napirendre került ez a téma, többször elmondtuk, hogy a pszichiátria egy átalakulóban lévő tudomány, ahol a betegellátás egyre inkább a járóbeteg-ellátásban, nem pedig kórházi hátterek között kell hogy megtörténjen.
Struktúra-átalakítás; érdekes módon pont ön veti fel azt, amit nagyon fontos megoldandó feladatunknak látunk, hogy itt óriási térségi egyenlőtlenségek vannak. Ezért kell ezeket megszüntetni, ezért kellett Budapesten komoly ágyszám-kapacitásokat csökkenteni, hogy ebből a felszabadult kapacitáslehetőségből tudjunk azokon a szürke területeken, ahol tényleg 50-60 kilométer távolságban nem elérhető járóbeteg-ellátás sem, járóbeteg-ellátást fejleszteni. Ennek keretében már konkrét, kidolgozott kistérségi járóbeteg-ellátó rendszer pályázatunk van, ahol pont ezekben a térségekben - 23 kistérség van kijelölve - szeretnénk nagyon rövidesen, már az ősszel elkezdeni ezeket a fejlesztéseket, és a járóbeteg-ellátást oda vinni, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Tehát ebben maximálisan egyetértünk, és számunkra a struktúraátalakítás egyik legfontosabb feladata volt ez, hogy megszüntetni a fekvőbetegtúlsúlyt, megszüntetni a Budapest- és nagyváros-centrikusságot, a térségi egyenlőtlenséget és ezeket a problémákat megoldani.
A közgyógyellátás kérdése; azt gondolom, hogy az teljesen érthető volt, hogy ebben változtatnunk kellett, mert sajnos nem a rászorultak használták nagyrészt a közgyógyellátásra szánt pénzeket. Véletlenül sem az a szándékunk, hogy a rászorultak és az igazán betegek kikerüljenek a rendszerből. Ha úgy tűnik, hogy a mostani átalakítás bármilyen szinten ezt veszélyeztetné, akkor természetesen hajlandóak vagyunk ezt folyamatosan korrigálni, mert a célunk az, hogy senki ne maradhasson ki az ellátásból azért, mert szociálisan rászorult, de véletlenül sem szeretnénk támogatni egyéb rétegeket közgyógyellátás címén.
A vizitdíj kérdése; azt gondolom, hogy a vizitdíjjal kapcsolatban a szociálisan rászorultak kompenzációjára tett lépéseket a kormány. A szociálisan rászorultak 12 havi vizitdíjösszeggel kaptak emelést a szociális támogatásukhoz. Azt gondolom, hogy a vizitdíj természetesen nem azt a célt szolgálja, hogy a szociálisan rászorultak, és főleg a romák kiszoruljanak az ellátásból, véletlenül sem szeretnénk, tehát ha ezzel kapcsolatban probléma érzékelődik, akkor természetesen, mint ahogy a mostani salátatörvénynél is változtattunk a vizitdíjrendszeren, akkor változtatni fogunk, mert véletlenül sem célunk és nem engedhetjük meg, hogy bárki is szociálisan kiszoruljon az ellátórendszerből.
Ha úgy tűnik, hogy az eddigi lépések elégtelenek, akkor természetesen a tárca hajlandó ezt a kérdést újra napirendre tűzni, akár az önök által előterjesztett javaslatokat is támogatni ennek a kérdésnek a még biztonságosabb rendezése érdekében.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
