DR. HOFFMANN RÓZSA
DR. HOFFMANN RÓZSA
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Nem az egyeztetést és a megegyezést hiányoltam önmagában, hanem arról próbáltam szólni, hogy a döntések elfogadottságának mértékében rejlik a jó döntések sikerének garanciája. Itt, az oktatásügy területén - és megemlítettem más egyéb ágazatokat is - sorra olyan döntések születtek, amelyben messze alulmarad a társadalmi elfogadottság mértéke a kívánatosnál, és ebben rejlik az önök által meghirdetett sok-sok reform biztosan prognosztizálható kudarca.
Többen kifogásolták a Pósán képviselő úr által megemlített több konkrétumot. Én magam is folytatnám azt a sort, ami azt mutatja, hogy korántsem olyan dolgok történnek, amelyeknek történniük kellett volna.
Én is ebből a kis füzetkéből próbáltam készülni a mai napra. Egyetlen dolgot idéznék csak. Megállapítják a közoktatásról, hogy erősödött az iskolák közötti és iskolákon belüli szegregáció, és ezt jelzik a közoktatás legsúlyosabb problémájának. Elfogadom, hogy probléma, de nem a szegregáció, hanem az az óriási különbség, ami az iskolák között kialakult. Nem néznek szembe azzal, hogy miért alakult ki ez a különbség. Nem folytattak ilyen kutatásokat, vizsgálatokat. Igen nagy valószínűséggel állítható, hogy az iskolák közötti óriási különbség azért alakulhatott ki, mert generálisan romlottak az iskolák működésének feltételei, és ezt a jobb anyagi helyzetben levő iskolák, illetve azok, ahol erős az értelmiségi szülői réteg, még bizonyos mértékig kompenzálni tudják, a hátrányos helyzetű iskolák pedig nem tudják.
A probléma tehát adott, az önök által adott válasz megint csak rossz, az elfogadottsága pedig mínuszban van, így tehát nem lehet az oktatás színvonalát szolgáló reformokat elkezdeni. (Taps a KDNP padsoraiban.)
