FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszterelnök úr is és miniszter úr is említett számokat a költségvetésből a gazdákhoz esetlegesen eljutható pénzek összegéről. Miniszterelnök úr kihasználva a lehetőségét nyíltan hazudott, amikor azt állította, hogy 400 milliárd forintnál is több kerül az idén a gazdálkodókhoz, szemben azzal, amit Torgyán József időszaka alatt és a polgári kormányzás utolsó időszakában nekünk sikerült eljuttatni a gazdálkodókhoz. Nézzük a valóságot! Ő azt mondta, hogy 400 milliárd forint jut a gazdálkodóknak most, míg a polgári kormány idején 200 milliárd forint jutott nekik. Kezemben van a 2001-2002-es úgynevezett kétéves költségvetés tartalmi része: 310 milliárd forint volt az agrárköltségvetés 2001-ben, 319 milliárd forint volt 2002-ben. Tehát nem 200 milliárd, hanem 310 és 319 milliárd forint.
Nézzük, hogy a 400 milliárd forint - amit miniszter úr is megemlített - hogy is tevődik össze. Az Uniótól érkezik ennek a pénznek a döntő része, mindössze 150 milliárd a nemzeti költségvetés része. Akkor mi is a nagy igazság? Az, hogy a 400 milliárddal szemben áll 319 milliárd; mi az akkori teljes nemzeti forrásunkból 319 milliárd forintot juttattunk a gazdálkodóknak, önök pedig most 150 milliárd forintot juttatnak a gazdálkodóknak, és ácsingózva nézik, hogy az Európai Uniótól mit tudunk esetlegesen lehívni. Ennyit a makroszámokról.
Miniszter úr, az első egy évről kértek önök parlamenti vitanapot. Csak néhány szemelvény, mert nincs időnk arra, hogy az összes sérelmet, amit a gazdálkodók elszenvedtek, ma kielemezzük. Azzal kezdték, hogy a rombolás politikájaként meghirdették az áfaváltozást az élelmiszerek tekintetében is, és azzal, hogy 20 százalékra felemelték az élelmiszerek áfáját, gyakorlatilag az őstermelőktől a kompenzációs felár változatlanul hagyása miatt 12 százalékon 60 milliárd forintot vontak el ezzel az egyetlen törvényjavaslattal a gazdálkodóktól. A 60 milliárd forintot ráadásul nem is mi számoltuk ki, hanem a mezőgazdasági bizottsági ülésen a pénzügyi kormányzatot képviselő osztályvezető asszony jelezte, hogy azért nem engedik meg a kompenzációs felár mértékét felemelni az áfa szintjére, mert ez 60 milliárd forint bevételkiesést jelentene a költségvetésnek. Az bezzeg nem számít neki, hogy a gazdálkodók zsebéből 60 milliárd forintot húznak ki, és emellett kell versenyképesnek lenniük az európai gazdálkodókkal, akikkel önök, az önök elődei olyan szerződést írtak alá Koppenhágában, amely alapján csak 25 százalék támogatást kapnak a magyar gazdálkodók, amihez esetleg 30 százalék nemzeti kiegészítést lehet tenni. Tehát közel 50 százalékos a magyar gazdálkodók támogatottsága, és nekik kell - az önök szavajárása szerint - versenyképesnek lenni az európai uniós gazdálkodókkal.
De mi történik a 30 százalékos kiegészítéssel, ami 108 milliárd forint? 2003-ban négypárti parlamenti egyetértéssel elfogadtunk egy határozatot, hogy a mindenkori kormány kifizeti a nemzeti hozzájárulást. Nincs egyetlen olyan európai uniós ország sem, amelyik meg merte volna tenni, hogy a nemzeti kifizetést elvonja, és nem 103 milliárd forintot fizet ki, hanem csak 78 milliárd forintot. 25 milliárd forintot lenyúl az állam, nem mondja meg konkrétan, hogy mire kell, azt állítja, hogy intervencióra, de tudjuk, hogy intervenciós készleteink jelenleg nincsenek. S hogy csak a mai napokra utaljak vissza, amikor a nagyon súlyos fagykár és jégkár bekövetkezett, önök kiszúrják a gazdák szemét néhány milliárd forintos kártérítési alappal, és elvettek tőlük 25 milliárd forintot. A kár nagysága minimum 100 milliárd forint, önök pedig 5 milliárd forintos alappal hitegetik a gazdálkodókat, hogy lépjenek be. Erről szól az elmúlt egy év; sajnos erről is szól.
És miről szól még? Arról, hogy a kutatóintézeteket és a szakközépiskolákat ellehetetlenítették, elkezdték privatizálni. Az Állami Számvevőszék a múlt héten közzétett jelentésében külön felhívja a figyelmet, hogy óriási átgondolatlanság volt a minisztérium részéről a kutatási alapok privatizálása. Önök meghirdettek egy 2007-2013-as Új Magyarország vidékfejlesztési programot. Hogyan? Említette miniszter úr, hogy mely részekre kiknek szánnak nagyon nagy összeget. Azoknak a tőkés gazdaságoknak, amelyek az önök érdekeltségi körébe tartoznak, azoknak a részvénytársaságoknak és kft.-knek, amelyek nagyon megerősödve jöttek ki az eddigi versenyből is. Most önök a teljes fejlesztési pénzeket oda szánják.
(12.50)
Ugyanakkor létrehoznak egy úgynevezett EUME életképességi határt, ez azt jelenti, hogy aki ezt az életképességi határt nem teljesíti, az nem is pályázhat. Nemhogy nem nyerhet, nem is pályázhat. Mekkora határra teszik fel? Először 5, majd most nagy nyomásra 4-es egységű EUME életképességi határt határoznak meg. Jelzem, hogy ezzel a magyar gazdálkodók 80 százaléka eleve kizárt minden pályázatból. (Gőgös Zoltán: Ez se igaz! - Dr. Szabó Zoltán: Ez nem zavarja őt!) Azaz önök egy olyan programot hirdettek meg, hogy ahol pénz van, oda a magyar egyszerű gazdálkodó, családi gazdálkodó nem pályázhat, önök fizikailag kizárták; ahová pedig pályázhatna, például a korai nyugdíjaztatási programba, az ifjú gazdák programjába, oda pedig nem tettek be pénzt, mindösszesen 0,5-0,6 százalékot.
Azt hiszem, sajnálatosan a lakosság is megértette, hogy az élelmiszerbotrány elérkezett hozzájuk is. Azt hiszem, sajnálatosan megértette, hogy önök, miután szétverték az élelmiszer-biztonsági rendszert, most az ellenzék többéves követelését végre megpróbálják teljesíteni, hogy kerüljön egy kézbe az élelmiszer-biztonsági ellenőrzési rendszer, miután az uniós csatlakozásunkkor ez nem működött, ennek következtében naponta tonnaszámra áramlik és áramlott be az élelmiszernek álcázott szemét.
Ezt kampánymunkával nem lehet megfékezni. Önálló élelmiszer-biztonsági hatóságra van szükség, miniszter úr, amit ön folyamatosan megtagad, és azt mondja, hogy ez nem kell. Elégséges az a tákolmány, amit most az agrár-szakigazgatási hivatalon belül szeretnének létrehozni. Nem lesz elég, a botrány sajnálatosan tovább fog folytatódni.
Miniszter úr, a működésének a csúcsa, hogy állami földeket 150-250 hektáros mennyiségben egyetlenegy hirdetményi számon hirdettek meg, ezáltal kizárva minden klasszikus gazdálkodót, és önök meghirdették 30-120 millió forintos hirdetményi áron a földterületeket, nem pedig önálló helyrajzi számon. Ezzel kizárták a helyben lakó gazdálkodót az állami földek vásárlásának lehetőségéből. Nem kétséges, hogy önök egy téeszalapú tőkés nagybirtokrendszert építenek gőzerővel, ami a dél-amerikai modell. Európában pedig a középbirtoktesten gazdálkodó családi gazdálkodók sokaságával építették fel a mezőgazdaságot, mert ők termelik meg biztonságosan a lakosságnak azt az élelmiszert, ami sajnos most kiürült a magyar piacról, és importszeméttel árasztották el.
Ez is hozzátartozik az elmúlt egy évhez, miniszter úr. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
