GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen nem a gázvitáról szeretnék szólni, hanem a szakmai kérdésekről.
Az elmúlt egy év a magyar mezőgazdaságban is a szokásos nehézségekkel telt el, hiszen a mi szakmánk olyan, amelyben mind a külső körülmények, mind a belső körülmények fokozatosan változnak. Hogy csak egyet említsek, ilyen volt a fagykár, ilyen volt az év elején az aszálykár, amivel számolnunk kellett. Az Európai Unióban, amelybe a kiszámíthatóság és az állandóság miatt léptünk be, egyetlenegy állandó elem van: a változás és az örökös változtatás. Tehát nem egyszerű ezekhez a körülményekhez a magyar termelőknek alkalmazkodni.
Az elmúlt egy évről azért szeretném elmondani azt, hogy a fő céljaink között - és ezekről szeretnék beszámolni, hogy mit valósítottunk meg - az első kiemelt prioritás a 2007 és 2013 közötti vidékfejlesztési és agrárprogramokra való felkészülés, hiszen ez olyan feladat, ami előtt magyar agrárkormányzat még soha nem állt. Óriási az anyagi mennyiség is, az összeg is, amit célszerűen kell felhasználnunk és a felelősség is, hogy hogyan használjuk ezt fel. 2500 milliárd forint áll a rendelkezésünkre, és ebből közel 1300 milliárd forint fejlesztési forrásokra. Rendkívül nagy tehát a felelősségünk, hogy hogyan hajtjuk végre ezt a programot. Szeretném tájékoztatni a parlament tagjait arról, hogy az 58-ból 8-10 termelési program, pályázati program kivételével mindent leegyeztettünk az Európai Unióval, és reményünk van arra, hogy június 30-áig eredeti célkitűzéseinknek megfelelően mind az öt programot teljes egészében leegyeztetjük.
Azt gondolom, hogy az a két-három program, amit pedig előrehoztunk, néhányan megjegyezték, hogy túl nagy kockázattal, saját kockázattal - ilyen a trágya megoldása az állattartó telepeken és a gépberuházások indítása -, ezek esetében már túl vagyunk az egyeztetéseken, és ugyan kockázat volt benne, de szeretném önöket arról is tájékoztatni, hogy semmiféle nagy bajt nem okozott, hiszen az Európai Unióval előtte is egyeztettük az elképzeléseinket, és a következő időszakra is rendben vagyunk ezen a területen. Én azt gondolom, hogy az az évente kifizetendő - évre bontva a programot - 400-450 milliárd forint is, ami az indulás évében a 200 milliárdot sem érte el, nagyban fogja segíteni a következő időszak feladatainak a megoldását.
Sok vita volt azon, és csak egy rövid mondat erejéig szeretnék vele foglalkozni, hogy mi a legkiemeltebb, legfontosabb az agrárium programjai közül: a versenyképesség és a műszaki felzárkózás. Többször elmondtam - és ezért használjuk ennek az összegnek közel felét, 48 százalékát erre a tengelyre - azt a lemaradást, hogy Magyarországon a 2 ezer eurót alig haladja meg az egy hektárra jutó eszközérték, és ez Franciaországban több mint 5 ezer euró, Ausztriában pedig 10 ezer euró fölött van; nem tudunk versenyezni a meglevő támogatási különbségeket is figyelembe véve a műszaki-technikai haladásban, ha az elmaradottságunkat le nem küzdjük a következő időszakban.
Egy picit sikerült előrelépni - sokak szerint talán nem is olyan kicsit - a jövedelmezőség területén az agrárágazatban az elmúlt évben. Hiszen tudják azt, hogy 2003-ban mínusz 7 milliárdos eredménnyel, azaz negatívummal indultunk, negatív eredménnyel. Ez az elmúlt években nagyon szépen emelkedett, és az elmúlt évben most már 60 milliárd fölé emelkedett az ágazati eredmény. Nem vagyunk ott, ahol szeretnénk, két, két és fél év alatt a 100 milliárdos ágazati eredményt céloztuk meg; számításaink szerint akkor fordul át egy jól működő, finanszírozható ágazattá az agrárium. Erre a következő két, két és fél évre nemcsak a növekvő támogatásokkal, hanem már az első és második évben megvalósuló igen jelentős műszaki fejlesztésekkel is reményünk lesz a következő időszakban, hogy ezt meg tudjuk valósítani.
Ezzel együtt természetesen a külső hatásokat is meg kell teremtenünk ahhoz, hogy működőképes agráriumról beszéljünk. Említettem már, hogy az Európai Unióban a reformok sorozatát éljük, és ebben az agrárkormányzatnak, agrárdiplomáciai tevékenységünknek alapvető és meghatározó feladata az, hogy a magyar érdekeket, a nemzeti érdekeket maximálisan tudja érvényre juttatni. Ilyen volt a cukorreform, ahol azért úgy tudtuk befejezni, hogy bár nem örülünk a cukorreformnak és az elfogadott eredményeknek, de az utolsó pillanatig tárgyalásban voltunk, és legalább öt-hat olyan változtatást tudtunk elérni, ami számunkra fontos volt. Ilyen gyakorlatilag a zöldség-gyümölcs reform, ahol tegnap fejeztük be az ezzel kapcsolatos európai uniós tárgyalásokat, és azt gondolom, lényeges változtatásokat értünk el a magyar termelők számára, az utolsó fél órában is sikerült igen jelentős, javunkra szóló változtatásokat elérni.
Ilyen lesz az SPS-re való áttérés 2009. január 1-jével, amire gőzerővel készültünk, az új támogatási rendszerre az elmúlt év folyamán. Azt gondolom, a szakmai szervezetekkel lefolytatott viták alapján pontosan tudjuk, hogy mit és hogyan szeretnénk megvalósítani. És ilyen a kölcsönös megfeleltetés elvére való áttérés, amit sikerült az utolsó pillanatban diplomáciailag magyar és lengyel kezdeményezésre elérnünk, hogy majd egy hároméves átmeneti időszak lesz a végleges bevezetésére az új tagországok esetében.
Azt gondolom, az elmúlt év egyik nagy eredménye volt, hogy a termelők ki tudták számítani a támogatások nagyságrendjét és az időbeni érkezését is. Nem mi mondjuk, hanem az európai uniós értékelés az, hogy a 2006. év folyamán a magyar kifizető ügynökség és a magyar kormányzat volt az, amelyik a három értékelési szempont alapján a legjobban teljesített. Ahogy mondani szoktuk, így lesznek az utolsókból az elsők, hiszen Magyarország az egyetlen ország, amely minden európai uniós centet kifizetett, és Magyarország az egyetlen ország, amelynek egyetlen cent büntetést nem kell visszafizetni az Európai Unió kasszájába. Ezt akkor is kérem majd figyelembe venni az ellenzék vagy a társadalmi szervezetek részéről, amikor meg kell érteni azt, hogy az Unió egy sajátos szabály szerint dolgozik, azaz nem termelési támogatást ad, és azt már soha nem fog adni, hanem jövedelemkiegészítést. Amikor egy aszálykár vagy fagykár megtérítéséről beszélünk, akkor a jövedelemkiegészítésre adhat a magyar kormány és az Európai Unió is támogatást, nem a vélt vagy meg nem állapított károkra. Ezek nagyon-nagyon fontos alapelvek, ezeket mindannyiunknak mint törvényt figyelembe kell vennünk a következő időszakban is.
Nem tudtunk előrelépni, őszintén meg kell mondanom, a birtokpolitika okos és ésszerű alakításában. Nem csak rajtunk múlott a dolog, megmerevedtek az álláspontok; van egy szélsőséges álláspont jobbról, és van egy szélsőséges álláspont balról. A fő feladat ezen az őszön, hogy ezt megtegyük, mert ha nem tesszük meg, akkor minden jó szándékunk ellenére 2011-ben elveszítjük azt a lehetőségünket, hogy a magyar gazdálkodók kezében maradjon a föld. Akkor igenis felelőtlenül kinyitjuk a lehetőséget a külföldi egyéni gazdálkodók előtt a fölvásárlásra.
Az élelmiszer-biztonság terén sokat tettünk. Két adatot szeretnék elmondani: két évvel ezelőtt négyszerese volt az országba beáramló import élelmiszer, mint az exportnövekedés. Ez ma teljesen két év alatt kiegyenlítődött. Ha azt nézzük, hogy 3,5 milliárd az export és 2,5 milliárd az import, akkor a fajlagos mutató, az exportnövekedés igen lényeges.
(12.40)
Az se mindegy, hogy hova növekedett az export. Az export Olaszországba, Németországba, Franciaországba, Ausztriába, tehát az igényes és jól fizető európai piacokra ment, elsősorban itt volt növekedés.
Bevezettük az agrárkár-enyhítési rendszert, ami a képviselők támogatásával elfogadásra került. Most szeretnék felszólítani mindenkit, hogy segítsen a tényleges aszálykár megoldásában, és ne a politikai pecsenyéjét sütögesse, és szólítson fel minden agrártermelőt, hogy lépjen be a rendszerbe. Jogilag abszurd és példa nélküli, hogy utólag kinyitottunk egy rendszert, de sikerült megoldanunk, ezért most azt kell elősegíteni, hogy ennek minél több tagja legyen, hiszen támogatást és kárenyhítést igazából csak a rendszerben részt vevőknek tudunk adni a nagyon szigorú uniós előírások szerint. Most tehát inkább agitáljanak arra, hogy mindenki lépjen be ebbe a rendszerbe, és tudjunk rajtuk segíteni. Hétfőtől ténylegesen megtörténik az aszálykár teljes felmérése, különösen azoknál a termékeknél, ahol a kár már pontosan megállapítható, és a kifizetéseket is igyekszünk minél előbb megejteni.
Még egy nagy feladatunk volt az elmúlt évben, az agrárigazgatás átalakítása. Ez döcögősen indult, mint minden olyan szervezet, amely teljesen új, hiszen ilyen nagyságrendű átalakítás harminc éve nem volt az agráriumban. A szükséges tapasztalatokat negyedévente értékeljük és leszűrjük, s amikor szükséges lesz, változtatni fogunk.
Arról szeretnék az egy év tapasztalata alapján minden agrártermelőt biztosítani, hogy a magyar agrárkormányzatnak tisztelete és becsülete van az Európai Unióban, ránk odafigyelnek, és ezután is minden egyes eurócentet a magyar gazdálkodók részére fogunk biztosítani, ami lehetséges. És nyugodtak lehetnek abban is, hogy mindent megteszünk azért, hogy az agráriumban dolgozók tisztességes jövedelemhez jussanak, mint ahogy történt ez az elmúlt évben is. A válságágazatoknál - jelenleg a sertésnél - hetek óta dolgozunk a megoldáson, és úgy gondolom, hogy tegnap ez meg is történt. Tehát egy aktív agrárpolitikával mindannyian a vidék és a mezőgazdaság javára tevékenykedünk, és ehhez kérem továbbra is azt a segítséget, amelyet mindkét oldalról megkapott az agrárkormányzat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
