KISS PÉTER
KISS PÉTER
KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselő asszony megjegyzése kapcsán nem szeretném feladni az ambíciómat arra vonatkozóan - aki éppen nincs itt, de azért ezzel együtt sem szeretném feladni az ambíciómat arra -, hogy akár az ellenzéktől vagy néhány politikusától is azokban az ügyekben, amelyekben változtatásokat kezdeményeztünk, legalább egy elégségest vagy egy közreműködő közepest tudjunk kapni. Örülnék annak, ha egy-egy ügyben ezt a megengedő magatartást lehetne elvállalnunk. Én kész vagyok arra, hogy ha ez legalább elégséges, akkor csiszoljuk együtt tovább, és nem kellene szégyellnünk.
Szerintem önöknek nincs semmi szégyellnivalójuk akkor, amikor a gyermekesélyprogram kapcsán közösen, 303 szavazattal úgy döntöttünk, hogy ezt a programot kell megvalósítani. Nem akarom vindikálni a jogot magamnak ahhoz, hogy ez az én programon; nem az enyém, innentől az önöké is. De ami ennél fontosabb, az országé meg azoké a gyerekeké, akiknek segíteni tudunk. Az a technikai minimum, hogy bármit, amit teszünk, azzal kell kezdődjön, hogy szembenézünk reálisan a helyzettel, hogy nem tagadjuk le, hogy mekkora a gyermekszegénység, hogy hány romának nincsen munkahelye, mekkora a képzettségük és így tovább, amivel nap mint nap maguk is találkoznak, önök is találkoznak - ez a kiindulópont. Én ezt nem szeretném az önök fejére olvasni, szívesen venném, ha az én fejemre sem olvasnák rá. De kész vagyok, hogy mondjuk ki így vagy úgy, de utána változtassunk rajta.
Egyébként a gyermekétkeztetés ügyében az az örömhírem van, hogy nemcsak 1,2 milliárddal nyáron is megoldjuk, hanem a jövő évtől az a tervünk, hogy sztenderddé válik, tehát teljes körűvé válik a nyári gyermekétkeztetés. Ez jelentős előrelépés.
Varga Mihály képviselő úr hozzászólására egy megjegyzést hadd tegyek: egy picit váratlan, hogy ma már a Fidesz politikusai Bokros Lajost idézik. Ez nem illik bele a korábbi logikába, de örülök annak, ha ez azt jelenti már, hogy nem azon az alapon mondunk véleményt, hogy ki mondja, hanem annak a tartalmát vizsgáljuk. Én is kész vagyok ezt így kezelni. (Dr. Hoffmann Rózsa visszatér az ülésterembe.)
Az egyeztetésre vonatkozóan sok pontot tudok mondani önöknek. A romaprogramot Farkas Flóriántól Teleki Lászlóig az összes civil romaszervezet vezetője aláírta. Ők kérték, hogy hozzuk be a parlamentbe, és így fogadjuk el. A gyermekprogramról az előbb beszéltem.
A rokkantügyben az Országos Fogyatékosügyi Tanács és az összes rokkant civil érdekvédelmi szervezet támogatja, és vállalta, hogy ők lesznek a road-show megcsinálói, hogy házhoz vigyék az ügyet, mert jónak tartják, mert vállalják, mert akarják, és utalnék a közszférában “jobb híján” létrejött bérmegállapodásra, amely szintén tárgyalások eredménye. Van sok jó példánk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), néha tegyük meg azt, hogy emellé is letesszük a voksunkat.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
