MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! (Babák Mihály: Gonosz vagy, Vadai!) Én egy fundamentális kérdésre szeretnék rátérni, mert így sorozatban egymás után két vizsgálóbizottság iránti javaslatot láttunk, és ez a kérdés nincsen rendezve.
Demeter úr nagyon jól tudja, és másik tudós kollégám is, hogy az Alkotmánybíróság elvi éllel megállapította azt, hogy a rendszerváltás óta valamennyi bizottsági meghallgatás és valamennyi vizsgálóbizottsági meghallgatás alkotmányellenes, mert hiányzik az a Tölgyessy Péter által, amikor rendszert váltottunk, akkor bevezetett “sarkalatos törvény” elnevezés, amely az alkotmányos megállapítás és az alkotmányban lévő többi emberi jog közötti kapcsolatot biztosítja.
Vagyis magyarán szólva, ha a vizsgálóbizottság meghallgat embereket, személyeket, akkor azon személyeknek a jogállását tekintve hiányosságok vannak, alkotmányos késedelemben van az Országgyűlés, és meg kell alkotnia az erre vonatkozó jogszabályokat. De hogy ezeket a jogszabályokat, amelyek erős kétharmados törvények, azért is mondtam, hogy sarkalatosak - ez a szép kifejezés, Tölgyessy Péter vezette be -, tehát hogy ezeket meg tudjuk alkotni, ehhez szükségünk van az ellenzék együttműködésére. Tehát, ha Demeter Ervin kollégánk és Kontrát kollégánk vizsgálóbizottságokat akar, különösen kényes kérdésekben, ahol sok államtitok is van, bevezetni, akkor ezt azzal kell kezdeni, hogy alkossuk meg a vizsgálóbizottsági intézmény teljes jogi környezetét és statútumát, ahogy ezt az Alkotmánybíróság előírta. Nekem úgy rémlik, hogy már ki is estünk abból a határidőből. Nem készültem erre, de úgy emlékszem, kiestünk abból a határidőből, amit az Alkotmánybíróság adott nekünk. Tehát ez az egyik kérdés.
A másik kérdés a parlamenti állandó bizottságok lehetőségei és szerepe, valamint a vizsgálóbizottság lehetőségei és szerepe, különösen olyan területeken, ahol sok az államtitok. Ilyen a Demeter úr által felvetett téma is, és részben ilyen a Kontrát úr által felvetett téma is.
(23.40)
Nem kell elmondani önöknek, mert tudják, de a nagyközönségnek el kell mondani, hogy mind a honvédelmi bizottság tagjai, mind a nemzetbiztonsági bizottság tagjai úgynevezett nemzetbiztonsági védelem alatt állnak. Ez azt jelenti, hogy a környezetünket és saját magunkat is kellő figyelemmel kísérhetik a nemzetbiztonsági szervek, amellyel biztosítják az állam érdekeit és biztosítják azt, hogy a titkosság megfelelő mértékű maradjon. Ez nincs a vizsgálóbizottságok esetében.
Demeter úrral voltunk közös vizsgálóbizottságban, amely aztán eredménytelenül végezte nem túl dicső pályafutását. A helyzet az, hogy addig működnek ezek a vizsgálóbizottságok, amíg a tagjai meg nem kapják az információkat az állami szervektől. Amint megkapták az információkat, nem vesznek részt az üléseken, el tudják lehetetleníteni a munkát, és a vizsgálóbizottságok nem tudnak közös határozatot hozni. De az lenne egy vizsgálóbizottság alapvető feladata, hogy kivizsgáljon ügyeket, és a tényeket, az összefüggéseket feltárja azért, hogy a Ház vagy valamelyik szakbizottság utána döntést tudjon hozni. De nem ez történik, mert nincs kidolgozva a vizsgálóbizottsági intézmény kellő statútuma. Ez olyan nagy hátrány, ami mellett, úgy érzem, hogy Frim-intézeti dolog állandóan vizsgálóbizottságokat indítani, tudva azt, hogy nem tudnak alkotmányosan működni. Vajon mi értelme van ennek? Úgy gondolom, ezen el kellene gondolkodni.
Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
