KUZMA LÁSZLÓ
KUZMA LÁSZLÓ
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden szeretnék csak hozzájárulni az Országgyűlés munkájához. A módosító indítványok kapcsán először egy általános megjegyzésem lenne, aztán néhány módosító javaslathoz tennék megjegyzést. Az általános megjegyzésem az, hogy szakmai törvények és ezen belül a szakképzést érintő törvények tekintetében az volt az eddigi gyakorlat, legalábbis az én ötéves képviselői gyakorlatom ezt támasztja alá, és a kormány magatartása is ezt támasztotta ez idáig alá, hogy szakmai témákban megpróbáltunk egyfajta konszenzuskeresést. Próbáltuk, vagy legalábbis a kormánypártok próbálták az ellenzék véleményét komolyan venni, vagy ha nem is, de legalább megpróbáltak úgy tenni, mintha komolyan vennék.
Sajnos ez az első olyan tapasztalatom, amikor ez az állításom megdőlni látszik, hiszen az általános vita lezárását követően órákban mérhető, amikor a kormány képviselője az oktatási bizottsági ülésen már nyilatkozott arról, hogy támogatják-e vagy nem támogatják. Nem feltételezem azt, hogy a kormány nem eléggé hatékony, szó sincs erről, de mindenesetre nem igazán elegáns megoldás volt az ügyrend ilyetén való alkalmazása.
Ezek után néhány konkrét megjegyzést szeretnék mégis tenni. Az egyik a 2. ajánlási ponthoz kapcsolódik, ahol törölni javasoltam az egyesületeket mint az oktatás résztvevőit. Azt gondolom, hogy az oktatás erodálása amúgy is eljutott egy olyan szintre, nem szükséges, hogy az egyesületek ilyen formában is részt vegyenek.
A másik megjegyzésem a 3. ajánlási ponthoz kapcsolódik, ami a regionális szakképzés-fejlesztési bizottságokat érinti. A szakképzés fejlesztése körülbelül a rendszerváltás óta folyik intenzíven, több világbanki programon vagyunk túl, elég sok verejték kapcsolódik az egész szakképzés rehabilitációjához, fejlesztéséhez. Nem gondolom, hogy egy ilyen bizottság az egyedül üdvözítő, nem beszélve arról, hogy olyan mértékű centralizálást hajt végre, aminek eredményeképpen választott testületek jogai, feladatellátási kötelezettséggel bíró testületek hatáskörei csorbulnak, noha a bizottsági ülésen hallottunk olyan véleményt, hogy szövegszerűen ez nem valósul meg. De ha a mélyére nézünk az egész tartalmának, mégiscsak levonhatjuk azt a következtetést, hogy ezen bizottság létrehozásával a választott testületek hatáskörei csorbulnak, ami az önkormányzati törvényt érinti.
A 14. ajánlási pontban szerepel a fogalommagyarázatok között egy fogalom, az egyedi szakképesítések, amely “egyedi szakképesítés” megnevezés definiálása sehol másutt nem volt megtalálható.
Még egy megjegyzésem van, ez pedig a szakképzési alapok felosztására vonatkozik. Ez több helyütt előfordul. Előfordul éppen kormánypárti képviselők módosító indítványában, amely a 26. sorszámot viseli, illetve az azt követő majd' mindegyik ajánlási pontban. Számtalanszor elmondtam, hogy féltem a szakképzést a tekintetben is, hogy most megint azt érzem, hogy egy kicsit szétverésre kerül, fűnyíró elvet alkalmaz, nem érinti azokat a szakképesítéseket, amelyek túlmutatnak regionalitásukon. Az általános vitában is elmondtam, és éppen ez a cél nem valósul meg benne, hogy vannak olyan szakmák, amelyeket összesen négy helyen képeznek az országban, nem tudnak kapcsolódni egyetlen regionális szervhez sem, mert csorbul az eredeti célkitűzése.
A másik a Szakképzési Alap szétaprózódása, és erre tesz javaslatot néhány módosító javaslat, a 26. ponttól kezdődően. Az alapvető célja ennek annak idején az volt, hogy a szakképzést fejlessze, és nem az, hogy költségvetési lyukakat tömködjön be, mert az nem helyes, a költségvetésnek megvan ezen a területen a maga feladata, és a fejlesztési támogatásokat igazából fejlesztésre kellene fordítani.
Köszönöm szépen. (Taps.)
