DR. GÖNCZ KINGA
DR. GÖNCZ KINGA
DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdést. Hadd mondjam el, hogy Magyarország külpolitikájának van egy konzekvens vonala, a szövetségesi rendszerünkben nem tervezünk és nem fognak bekövetkezni változások. Amiért azt gondoltuk, hogy új stratégiára van szükség, az az, hogy az a konszenzuális hármas prioritás, amely a rendszerváltás után működött, újraértékelésre, átgondolásra szorul, lévén, hogy részben bizonyos célok teljesültek, ahogy említette képviselő úr, NATO és európai uniós tagország vagyunk. A szomszédságpolitikánkban, a magyar-magyar kapcsolatokban pedig alapvetően új helyzetet teremtett az, hogy a határon túli magyar közösségek nagy része most már európai uniós tag, az Európai Unióhoz tartozik, mint ahogy Magyarország lakossága is ide tartozik. Ez meghatározza a szomszédságpolitika mozgásterét, illetőleg új lehetőségeket jelent mindannyiunk számára.
Kérdezte képviselő úr, hogy mikorra fog elkészülni ez a stratégia, és mi fog utána következni. Hadd mondjam, az, hogy ehhez időre van szükség, nem azért van, mintha nem lehetne megírni egy stratégiát szűk körben sokkal gyorsabban is. Szerettük volna bevonni a kutatóműhelyeket viszonylag széles körben, el is készült negyvenegynéhány alaptanulmány és most már nyolc összefoglaló tanulmány a kutatói műhelyek előkészítésében. A minap számoltuk össze, hogy körülbelül hét-nyolcszáz kutató, véleményformáló értelmiségi, egyetemi tanár, illetőleg egyetemi hallgató vett már részt mostanig is azokon a vitákon, amelyek egy-egy részkérdést megtárgyaltak. Kifejezetten azt reméljük ettől a stratégiától, hogy nem egy szűk kör számára készül, hanem pontosan amiatt, hogy a mai nyitott világban, ahol Magyarország is egy kicsi és nyitott ország, a külkapcsolatokat nemcsak a diplomácia képviseli, hanem civil szervezetek, üzleti vállalkozások, önkormányzatok és gyakorlatilag mindenki, akinek nemzetközi kapcsolatai vannak. Nagyon fontos, hogy azokban az alapkérdésekben, hogy Magyarországnak milyen mozgástere van, milyen lehetőségei vannak, mik a fő stratégiai irányvonalak, egyet tudjunk érteni minél szélesebb körben, pontosan azért, hogy a megvalósításban is minél többen tudjanak részt vállalni. Azt reméljük, hogy itt lesz egy politikai konszenzus is.
Amire válaszokat kell találnunk, azok az újfajta kihívások, amelyek az utóbbi években erősödtek fel. Részben azt látjuk, hogy az Európai Uniónak is hatékonyabban kell működnie. Azt reméljük, hogy az alkotmányszerződés következő döntéshozatali fázisában ehhez közelebb tudunk jutni. Fontos, hogy az Európai Unió sikeres és hatékony legyen ahhoz, hogy Magyarország sikeres és versenyképes tudjon lenni és hatékonyan tudjon működni. Fontos, hogy az újonnan megjelenő globális szereplőkkel az Európai Unió fel tudja venni a versenyt. Itt is végig kell gondolnunk az esetleges lehetséges forgatókönyveket és azt, hogy milyen módon tudunk sikeresen alkalmazkodni ezekhez.
Azt is figyelembe kell vennünk, hogy milyen regionális mozgástere van Magyarországnak, aktív és kezdeményező módon hogyan tud a régióban jelen lenni.
