DR. SIMICSKÓ ISTVÁN
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Mi, magyarok tudjuk, hogy egyetlen fegyvert sem használtak olyan kegyetlenül az első világháborúban, mint az országhatárokat meghúzó ceruzát, és egyetlen néppel sem bántak el gonoszabbul, mint a magyar néppel. Egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét és raboltak ki jobban, mint Magyarországot - mondta Francesco Nitti, Olaszország volt miniszterelnöke a 87 évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátumról. Igen, tisztelt képviselőtársaim, Magyarországot az igazságos béke nevében a szó szoros értelmében felnégyelték, kivégzésre ítélték. El kellett szenvednünk a háború borzalmait, a bolsevik forradalmat, a román megszállást és a békeszerződés megalázó következményeit.
Tudom, tisztelt képviselőtársaim, hogy sokan ismerik a békediktátum teljes tartalmát és konkrét rendelkezéseit, de engedjék meg, hogy néhány számadatot azért megemlítsek. Az ezeréves Magyarország területének 71 százalékát vették el, lakosainak száma 20 millióról 7,6 millióra apadt, 3,5 millió magyar került az új, mesterségesen kreált szomszédos államok határai közé. Csehszlovákia kapta Észak-Magyarországot, a Felvidéket és Kárpátalját 63 ezer négyzetkilométernyi területtel és 1 millió 72 ezer magyarral. Romániának adták Erdélyt, a Tiszántúl és a Bánság keleti felét 102 ezer négyzetkilométernyi területtel és 1 millió 664 ezer magyarral. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kapott 21 ezer négyzetkilométernyi területet, és 465 ezer magyar került hozzájuk. Ausztriához csatolták az Őrvidéket 4 ezer négyzetkilométernyi területtel és 26 ezer magyarral. Elvették az összes arany-, ezüst-, sóbányát, a szén- és vasércbányákat, a vasút, az állatállomány, a gyárak, üzemek háromnegyed részét. A kifosztott Magyarországot még 3 milliárd aranymárka jóvátétel megfizetésére kötelezték.
Milyen igazság volt ez, tisztelt képviselőtársaim, egy olyan országgal szemben, néppel szemben, amely a Monarchia nem független államaként ugyan részt vett a háborúban, de ellenezte annak kirobbantását? Egy olyan néppel szemben, amely évszázadokon keresztül védelmezte Európát, és amely évszázadokon keresztül befogadta a nálunk menedéket és boldogulást kereső népeket? Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője úgy fogalmazott, hogy Magyarország számára olyan feltételeket szabtak, amely kapcsán a között választhat, hogy helyes-e öngyilkosnak lennie, vagy hagyja, hogy megöljék.
Tisztelt Képviselőtársaim! Trianon 1100 éves történelmünk legnagyobb csapása. Európa történelmében ilyen mértékű kegyetlenségre nincs példa. A történelmi Magyarország Európa hatodik legnagyobb országa volt. Szétdúlták Európa ezen részének történetileg kialakult egységét, tartósan állítottak szembe korábban együttélésre képes népeket. Olyan országokat kreáltak, amelyek jó része már nem is létezik. A korabeli döntőbírák bűnt követtek el, de nemcsak a magyarsággal szemben, hanem az egész emberiséggel szemben, tisztelt képviselőtársaim. A versailles-i ítélkezők kegyetlen döntései egyenesen a második világháború borzalmaihoz vezettek, rengeteg szenvedés, több tízmillió ember halála szárad a lelkükön.
Mit tett Magyarország 1920 után? Erre talán Klebelsberg Kunó tevékenysége ad legjobban választ, aki szerint háromféle magyarság, hazafiság létezik: a szónokló, a kesergő és az alkotó hazaszeretet. Ő az utóbbiak közé tartozott. Tudta, hogy a magyarságot csak a kultúra tarthatja meg, és el is indult valami, s nem is akármi, tisztelt képviselőtársaim. Elsőként kialakításra került a magyar hangosfilmipar, jelentős irodalmi tevékenység fejlődött ki, a világ zeneirodalmának, zeneművészetének csúcsára kerültünk, köszönhetően Bartók és Kodály munkásságának. Megszületik az első magyar Nobel-díj, a falvak ellátására Hangyaszövetkezet alakul, beindul a népfőiskolai program, és még hosszasan sorolhatnánk. Tehát egy világos nemzetstratégia mentén a magyar kultúra, a magyar nyelv ereje legyőzi az államhatárokat, és a Kárpát-medence magyarlakta területein egységesen érvényesül.
Ma, amikor a schengeni határokról oly sokat beszélünk, Trianon sorompói még mindig közrefognak minket önsorvasztó, önmarcangoló, önkéntes trianonok sokaságával. 2004. december 5-én volt esély arra, hogy kitörjünk ebből a folyamatból, de a miniszterelnöki ellenkampány szembeállított magyart a magyarral.
Tisztelt Képviselőtársaim! Klebelsberg Kunó után az alkotó hazafiság jegyében arra kérek mindenkit, építsünk fel egy új, növekvő nemzetstratégiát, szellemiségében, lelkében, kultúrájában és lélekszámában erősítsük meg a magyarságot, mindent tegyünk meg, hogy mielőbb tényleges kulturális és területi autonómiával rendelkezhessenek a határon túli magyarok, és adjuk meg végre a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Ehhez egységes magyar nemzetpolitikára van szükség. Ne feledjük Széchenyi István szavait: a magyar nemzet sorsa saját erejében van, saját kezében van.
Tisztelt Képviselőtársaim! Éljünk hát ezzel, tegyünk végre valamit! Elsőként talán (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ezt a kis lépést mi megtettük Németh Zsolt képviselőtársammal, benyújtottunk egy országgyűlési határozati javaslatot, amelyben arra kérjük önöket…
