KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat legfontosabb rendelkezései a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak úgynevezett civilesítésével összefüggésben merülnek fel. A 2006. október 8-án megalakult szolgálati jogviszonyban állók érdekegyeztető fórumának szakértői bizottsága részletesen is foglalkozott a tervezettel.
A független büntetés-végrehajtási szakszervezetek az előterjesztéssel kapcsolatban több észrevételt is tettek a büntetés-végrehajtási szervezeteket érintően. Véleményük szerint a tervezet 2. §-a több alkalmazási problémát is felvet majd a civilesítés során. A 2. § szerint a jövőben nem minősülnek a szolgálati viszony jellegét meghatározó, szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek az alábbiak:
a) a szervezet működését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humán szolgálati, személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggő, továbbá jogi és igazgatási, illetve
b) a szervezet működéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális, művészeti és közművelődési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési, állat-egészségügyi munkaköri feladatok.
(11.40)
Álláspontjuk szerint a fenti megfogalmazás alkalmazása veszélyezteti fogja a fegyveres szerv, mármint a büntetés-végrehajtás zavartalan működésének követelményét. A miniszter az egyes civilesítendő beosztásokat meghatározó rendelete megalkotásakor az egyes fegyveres szervek eltérő törvényi fő feladatait és ezért eltérő szervezeti és szerkezeti rendszerét nem tudja majd olyan mértékben figyelembe venni, hogy az ne vezessen a működés jelentős zavarához.
A büntetés-végrehajtási szervezetben a törvénytervezet alapján civilesítendő beosztások közül a gazdálkodási, üzemeltetési előadók vagy segédelőadók, raktárosok, konyhavezetők, műhelyvezetők a fogva tartottak foglalkoztatása, ellátása kapcsán biztonsági feladatokat is ellátnak. Munkaügyi és egészségbiztosítási tevékenység közben a hivatásos állományú ápolók, orvosok - a fogva tartottak ellátása kapcsán - biztonsági feladatokat is ellátnak. A hivatali munkaszervezetben végzett igazgatási hatáskör gyakorlása közben igazgatási előadók vagy segédelőadók, szociális előadók vagy segédelőadók, nevelők a fogva tartottak ügyeinek intézése kapcsán biztonsági feladatokat is ellátnak, sőt a büntetés-végrehajtási szervezet tekintetében azt minden esetben a fogva tartottakkal közvetlenül és folyamatosan foglalkozó állomány végzi.
A fent említett munkakörök hivatásos állományúról közalkalmazotti vagy köztisztviselői munkakörré történő átminősítése esetében ezen civil munkavállalók ilyen hivatásos állományhoz kapcsolódó feladattal, élet és testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységgel, biztonsági feladattal nem bízhatók meg, továbbá ezentúl az ő személyes biztonságuk biztosítása is további plusz biztonsági feladatot eredményezne. Ennek tükrében ilyen feladatmódosítás - a jelenlegi igen alacsony és tovább nem csökkenthető biztonsági szint fenntartása mellett - a jelenlegi biztonsági tevékenységet végző biztonsági körletfelügyelői állomány létszámának 80-100 százalékos emelését tenné szükségessé.
Észrevételükben felhívják a figyelmet arra, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet 2006. évi közel 16 százalékos és ebben az évben sem mérséklődő fluktuációja és a büntetés-végrehajtás szakmai feladatokhoz képest csekély hivatásos létszáma miatt a büntetés-végrehajtási feladatok elvégzését már igen komolyan veszélyezteti. A fenti okok miatt több intézetben csak jelentős mértékű, egyes esetekben már a Hszt. szabályait sértő túlmunka elrendelésével lehet azokat minimális biztonsági szinten elvégezni. A nem kellően körültekintően végrehajtott civilesítési folyamat a fluktuációt tovább növelheti, továbbá a biztonsági feladatok személyi kiegészítő, illetve tartalékállományától fosztja meg a szervezetet. Ezen veszteséget az alacsony bérek, nehéz munkakörülmények miatt csekély számú alkalmas új jelentkező és a büntetés-végrehajtás egyetlen oktatási központja kicsi képzési kapacitása miatt csak több év alatt lehet majd pótolni és így kiküszöbölni az állandósuló működési zavarokat, rendkívüli eseményeket, szökéseket. A felvetett probléma nyilvánvalóan nem egyedi, ezért szükséges, hogy az előterjesztő a civilesítés feltételrendszerét a tervezetben pontosabban határozza meg.
Hasonlóan a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseihez, itt is komoly aggályokat látunk a felmentési idő drasztikus csökkentésével összefüggésben, két ok miatt is. Egyrészt a kormány ezen a területen is jelentős létszámleépítésre készül, másrészt az elbocsátott dolgozók várhatóan igen nagy nehézségek árán fognak tudni elhelyezkedni, így esetükben indokolt lenne a hat hónapos felmentési idő fenntartása.
Összegezve: a Magyar Demokrata Fórum a törvényjavaslat paragrafusait, elemeit, módosításait többségében támogatottnak tartja, ugyanakkor az előbb felsorolt kérdések tisztázása nélkül, illetve az idevágó, megfelelő módosító indítványok elfogadása vagy kezelése nélkül ezt ilyen formában mi támogatni jelen pillanatban nem tudjuk.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
