KARSAI PÉTER

Teljes szövegű keresés

KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Előrebocsátom, hogy nem leszek ilyen színes és szenvedélyes, mint az előttem kétpercező és bajvívó képviselőtársak, ezzel szemben azért megpróbálok tárgyszerű lenni és talán szakszerű is, visszatérve az eredeti törvényjavaslat vitájához.
Tehát ez a törvényjavaslat is - hasonlóan a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításához - több olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek ellenzéki szemszögből is indokoltak, támogathatók lennének. Nyilvánvaló, hogy szükség van a pályázati rendszer vagy az áthelyezés szabályainak korszerűsítésére. Támogatható elképzelés az illetménykorrekció előírása is. Érdekes módon azonban a törvényjavaslat indokolása már nyíltan kimondja azt, amit a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény nem mer megfogalmazni: “A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása olyan jogalkotási eszközökkel törekszik a minőségi szemlélet közszolgálati érvényesítésére, amely egyben megfelelve a konvergenciakritériumok teljesítésével kapcsolatos elvárásoknak, csökkenti a foglalkoztatás, különösen a munkáltatói jogviszony megszüntetése költségeit.” Egyértelmű tehát a szándék: a kormány a jogviszony megszüntetésének szabályait módosítja a munkavállalók kárára, amivel mérsékelni kívánja az elbocsátások költségvetési terheit.
A Magyar Demokrata Fórum részéről továbbra is úgy gondoljuk, hogy a kormánynak ez az eljárása rendkívül tisztességtelen azokkal szemben, akik esetleg már sejtik vagy netán tudják is, hogy az utcára kerülhetnek, és közszolgálati viszonyuk alapján számítanak azokra a juttatásokra, amelyek az álláskeresést vagy az elbocsátás utáni egzisztenciális nehéz időszak átvészelését hivatottak biztosítani.
A tervezet bevezetné a gyakornoki idő intézményét a munkáltató alaptevékenységével összefüggő beosztások körében. A gyakornoki idő magánjogi jellegű jogviszony, ha a gyakornoki idő alatt szűnik meg valakinek a jogviszonya, az nem számít közszolgálatban eltöltött időnek, illetve csak akkor, ha újabb közszolgálati jogviszonyt létesít. Ezt kimondottan méltánytalannak tartjuk, különös tekintettel arra, hogy a gyakornoki idő két vagy három év, amely bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszony esetében jelentős időtartam.
(14.30)
Egyébként a gyakornoki idő alatt a jogviszony azonnali hatállyal - felmentéssel - megszüntethető, például kötelességszegés esetén. Nem kellene fegyelmi eljárást lefolytatni, amely sérti a munkavállaló jogorvoslathoz való jogát más, nem gyakornoki időben dolgozó munkatársaihoz képest. Nem vonatkozik rá továbbá a másik munkakör felajánlásának lehetősége sem, ha időközben - például betegség miatt - kiderül, hogy a munkakört ellátni nem tudja. Ezzel a jogalkotó voltaképpen kettő-, illetve hároméves próbaidőt vezet be a közalkalmazottak esetében azzal a különbséggel, hogy gyakornoki időnek nevezi ezt a periódust.
Teljesen illogikus és a közszolgálat egységes rendszerét megtörő elképzelés az, hogy magasabb szintű vezetői állások esetében - például egy kórház igazgatója - a jogviszonyt a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony keretében határoznák meg azért, hogy ezekben a tisztségekben a versenyszféra szabályai maradéktalanul érvényesülni tudjanak. Hasonlóan, mint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításánál, meglehetősen aggályos, hogy áthelyezés és a jogviszony módosítása esetén a munkavállalónak gyakorlatilag lehetősége sincs arra, hogy az áthelyezéssel szemben ellenvetéssel éljen, például családi vagy személyes okok miatt. Ha ezt megteszi, akkor többféle hátránnyal, így elbocsátása esetén csökkentett végkielégítéssel kell szembesülnie.
A javaslat megszünteti azt a lehetőséget, hogy a kollektív szerződés a jelenlegi, a törvényben írt maximális felmentési időtől eltérjen - mármint felfelé. Ez a tervezett rendelkezés lényegében azt eredményezi, hogy a felek megállapodása vagy a kollektív szerződés a jövőben egyáltalán nem fog tudni eltérni a törvény szabályaitól, holott a törvény ezt elvileg megengedi, de matematikailag nem lesz erre lehetőség. A javaslat módosítja a jogellenes jogviszony megszüntetésének következményeit, elsősorban úgy, hogy a közalkalmazott számára jogellenes jogviszony megszüntetése esetén is tételes kártérítő felelősséget ír elő, a lemondási idő tartamára járó átlagkeresetének megfelelő összegben. Ez a szabály úgyszintén rendkívül méltánytalan.
Végül, ami a legnagyobb veszélyt rejti magában: az érintett szakminiszter a tervezetben számos helyen kap felhatalmazást arra, hogy rendeletben részletszabályokat írjon elő, meghatározza, hogy a törvény szabályait milyen körben, esetekben kell alkalmazni, indirekt módon rendeletben felülírhat törvényi rendelkezéseket. Ilyen felhatalmazást kap a szakminiszter - sorolom: a pályázatok esetében meghatározhatja azokat a munkaköröket és beosztásokat, ahol eltérő pályázati szabályokat lehet alkalmazni, vagy amikor egyáltalán nincs szükség pályáztatásra; a próbaidő esetében megállapíthatja azokat a munkaköröket, ahol nincs szükség próbaidő alkalmazására, illetve azokat a szakmai előfeltételeket, amelyek megléte esetén nem kell próbaidőt kikötni; a szakmai gyakorlat kapcsán megállapíthatja azokat a munkaköröket, iskolai végzettségeket, szakmai képzettségeket, amelyek gyakorlatként elismerhetők, vagy ahol egyáltalán nem kell gyakornoki időt kikötni.
De a miniszter állapítja meg a gyakornoki idő szinte teljes feltételrendszerét. A szakminiszter határozná meg azokat a vezető beosztású munkaköröket is, ahol a közszolgálati dolgozó a munkaviszony szabályai alapján kerülne alkalmazásra.
Túl azon, hogy több alkotmányossági aggály is felhozható ezzel kapcsolatba, a fenti modell azt fogja jelenteni, hogy a közszolgálati jogviszony jelenleg törvényben biztosított egysége megbomlik. Az egyes tárcák a törvény lényeges feltételei tekintetében eltérő szabályokat fognak meghatározni, ami a közszolgálat egységes rendszerét még jobban szétzilálja, mivel a javaslat behoz egy, a törvénytől eltérő szabályozási rendszert.
Összegzésképpen tehát az a véleményünk, hogy ugyan a törvényjavaslathoz több módosító javaslatot is benyújtottunk, ugyanakkor nincs kétségünk afelől, hogy a kormány eltökélt abban, hogy a tervezet rendelkezéseit keresztülvigye. Erre is tekintettel az MDF a benyújtott törvényjavaslatot nem fogja támogatni.
Köszönöm a figyelmüket.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem