KONTUR PÁL
KONTUR PÁL
KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Szerintem vissza kellene térni a törvénymódosításhoz. (Csizmár Gábor: Egyetértek!) Az én véleményem az, hogy eljutottunk oda, hogy biztos, hogy ezt a verseny nem oldja meg, tehát amit maga a törvényjavaslat sugall, az elbizonytalanítja, tönkreteszi, stressz alatt tartja az embereket, ugyanis a verseny ezt adja, az adrenalinszint emelkedik. Ehelyett az államnak nem az a feladata véleményem vagy véleményünk szerint, hogy ez a réteg, ez a közalkalmazotti réteg, amely a szociális otthonokban, iskolákban, óvodákban, ilyen helyeken dolgozik, orvosok, pedagógusok s a többi, elbizonytalanodjon, hanem az, hogy hogy lehetne belőlük a jobb minőséget kihozni. Erről beszéljünk inkább, és erre tegyünk javaslatot, és ne mindenféle fantazmagóriákkal ugrasszuk egymást, mert ennek nincsen értelme.
Tessék, beszéljünk arról, hogy hogy lehet képezni, mire kell képezni ezeket az embereket! Beszélhetünk pályázatról, ha egyszer még jelentkező sincsen. Ezek 60-70-80 ezer forintokat visznek haza nettóban, ez olyan marha sok?! Ki keres önök közül vagy közülünk ennyi pénzt? És ők megcsinálják a munkájukat, mégis mindennap kinyitják az óvodát, az iskolát, mindent megcsinálnak a mi gyerekeinkért. Erről beszéljünk! Erre nem fognak pályázni. Ezt meg lehet határozni egy központból mint azt Szetey András kitalálta, ezt meg lehet csinálni, ilyeneket ki lehet találni, de ez nem a valóság. Akkor mondjuk azt, hogy nyújtsanak jobb teljesítményt, akkor képezzük őket! Arról beszéljünk, hogy hogy képezzük őket! Egy iskolában is az iskolaigazgatónak a feladata, felelőssége az, hogy milyen gyerekek jönnek ki, hogy hogy tudnak továbbtanulni; képezteti, továbbképezteti a tanárait egyetemeken, főiskolákon, mindenféle tanfolyamokon. Ezt kell akkor ezekkel az emberekkel is csinálni. Nem arról kell beszélni, hogy hogy lehet fél pénzért kirúgni őket, mert ki lehet rúgni.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
