DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőcsoportunk nem támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Ha ezt a törvényt az Országgyűlés elfogadja, ebben az évben július 1-je, a köztisztviselők napja a köztisztviselők fekete napja lesz. Ez a törvény a betetőzése annak a folyamatnak, amely egy évvel ezelőtt elindult; éppen egy éve van a szocialista-szabad demokrata koalíció célkeresztjében a közszféra, egy éve ostorozza, sértegeti, alázza meg naponta a kormány az állami alkalmazottakat, a közigazgatásban dolgozókat. Gyurcsány Ferenc és Kóka János, a két koalíciós párt elnöke egymással versengve teszik ezt a folyamatot, egymással versengve szokták a napi sértegetéseiket elmondani. Természetesen az egyébként még úgy-ahogy a kormányhoz kötelezően lojális köztisztviselői kar naponta lenyeli ezeket a sértegetéseket. Nos, eddig csak mondták, hogy a kormány számára tehertétel a köztisztviselők és a közalkalmazottak nagy száma, most már törvényesen fogják szétverni a magyar közigazgatási kart.
A törvény célja a törvényjavaslat hét mondatból álló általános indoklása szerint az, hogy rugalmasabbá váljanak a közszolgálatban dolgozók alkalmazási szabályai. Kérem, képviselőtársaim, ízlelgessék ezt a szót: rugalmasabbá válnak az alkalmazási szabályok, azaz magyarul: kiszolgáltatottabbá válnak a közigazgatásban dolgozók. Ezzel a törvényjavaslattal, ahogyan Kovács Zoltán képviselőtársam arra már utalt, teljesen szétveri a kormány a köztisztviselői életpályamodellt. Élethivatás és lojalitás helyett versenyszemlélet és célprémium áll a törvényjavaslat középpontjában. Azok a köztisztviselők, azok a közszolgáltatásban dolgozók, akik eddig elfogadták, hogy belépve ebbe az állami alkalmazásba egy viszonylag alacsony bérrel kezdik a munkájukat, és utána évek alatt a munkájuk elismeréseképpen egy kiszámítható előremeneteli, előléptetési rendszerben dolgozhatnak, most azok a közalkalmazottak és köztisztviselők ebben a pillanatban teljesen kiszolgáltatottá válnak, mostantól kezdve a munkáltatójuk dönti el, hogy hol ér véget a karrierjük. Ráadásul ezek a szempontok - szemben azzal, amit a kormány hangoztat - egyáltalán nem objektívek, hanem meglehetősen szubjektív szempontok alapján fogják elbocsátani a közszolgáltatásban dolgozókat. Pedig a közigazgatás egyik alapvető tétele, hogy a közigazgatási hatósági munkában csak korlátozottan érvényesíthető a versenyszemlélet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az állampolgárok számára veszélyekkel jár, ha az állami hatóságok a jövőben célprémiumért bírságolnak, célprémiumért engedélyeznek, célprémiumért végzik az ügyfélszolgálati tevékenységüket, és még sorolhatnám a lehetetlen helyzeteket. Mindez veszélyekkel jár a közszolgáltatást igénybe vevők számára.
Egy kicsit részletesebben a törvényjavaslatról azt kell hogy mondjam, hogy összegezve a köztisztviselők szempontjából a törvényjavaslat: hátrányok előnyök nélkül. Hátrányos következményekkel járó módosítások tömkelegét tartalmazza a törvényjavaslat, ezzel szemben viszont semmi olyan intézkedést nem tartalmaz, amely minőségjavuláshoz vezethet a közigazgatás személyi állománya tekintetében.
Mindezek mellett több álságos politikai motivációjú módosítás is fellelhető a javaslat rendelkezései között. Ilyen az, hogy a vezető köztisztviselőket az ötödik éve kormányon lévő szocialista-szabad demokrata koalíció most még további hat évre bebetonozza, hat évre fogják kinevezni a vezető köztisztviselőket úgy, hogy egyébként ezeknek a köztisztviselőknek a kiválasztásába az elmúlt öt évben már jócskán beleszólt a politika. Éppen egy évvel ezelőtt, amikor a közigazgatási államtitkárokat megszüntették, gyakorlatilag lefejezték a minisztériumok közigazgatási szervezetét, a politika és a közigazgatás teljesen összetolódott. Ennek a folyamatnak a betetőzése az, hogy hat évre fogják innentől kezdve nemcsak a minisztériumi, hanem az önkormányzati szférában is a vezető állású köztisztviselőket kinevezni.
A javaslat egyik módosítása, hogy a közigazgatási alapvizsga vagy közigazgatási szakvizsga helyett - ez egyébként nem derül ki a törvényjavaslatból, bár államtitkár úr most azt mondta - vezetik be a közigazgatási versenyvizsgát, amely közigazgatási versenyvizsga részletszabályait nem tartalmazza a törvény, azt majd egy alacsonyabb szintű rendelet fogja megállapítani. Ez egyébként alapvető hiányossága a törvénynek, hogy nem törvényi szinten szabályozza ennek a vizsgának a feltételeit.
A tervezet értelmében a vizsga költségeit a vizsgázó viseli. Ez is egy alapvető változás. A közigazgatási szakvizsgához és az alapvizsgához eddig a munkáltató biztosította a költségeket, hiszen a munkáltató érdeke volt, hogy megfelelő kvalifikációt szerezzenek a munkavállalói, és sem az alapvizsga, sem a szakvizsga nem került pénzébe a köztisztviselőnek. Innentől kezdve ennek a bizonyos versenyvizsgának a költségei is a pályázót vagy vizsgázót fogják terhelni. Ez természetesen rájuk nézve egy újabb megszorítás.
A próbaidőre vonatkozó rendelkezéseket a kormány a munkavállalókra nézve hátrányosan változtatja meg. Ebben nem is az a probléma, hogy általánossá teszi a próbaidőt, hanem miközben a javaslatnak az a fő célkitűzése, hogy a köztisztviselői jogviszonyt közelítse a munkajogviszony szabályaihoz, eközben a munka törvénykönyvében a próbaidő továbbra is csak lehetőségként jelenik meg, nem kötelezettségként, és főszabályként 30 nap ez a próbaidő és maximálisan három hónap. Ez a közszférában három hónaptól hat hónapig terjed majd, és ahogyan mondtam, kötelezővé teszik ezt a próbaidőt.
A felmentési időre vonatkozó szabályok is hátrányosan változnak, mondanom sem kell; az eddigi egységesen hat hónapos felmentési időt most kettő és nyolc hónap közötti időben fogják megállapítani. De azért azt hozzáteszem, hogy az eddigi hat hónap vagy annál hosszabb felmentési időhöz már 25 vagy 30 év szolgálati viszonynak kell lennie, tehát lényegében az összes köztisztviselőre vagy legalábbis a köztisztviselők döntő részére nézve hátrányosan változik meg a felmentési idő.
A tartalékállományba helyezés szabályai - hát, fogalmazzunk úgy, hogy egy érdekes kísérlet ez a tartalékállomány. Ez valójában egy álláskereső rendszer akarna lenni, de ez a gyakorlatban nemigen működik. Tehát pillanatnyilag is van ilyen tartalékállomány, most ennek a szabályait kötelezően írja elő a törvény. Szerintünk ahogyan eddig nem vált be a gyakorlatban, várhatóan sajnos ezután sem fog beválni; ez valójában csak arra jó, hogy aki nem fogadja el ezt a tartalékállományba helyezést, annak a törvény szerint a végkielégítésének csak a fele jár, így akarják megspórolni a végkielégítés felét a kormányoldalról.
A köztisztviselői jogviszony felmentéssel megszűnésének szabályai egyébként teljesen zavarosak, ha fogalmazhatnék így. Az a lényege a dolognak nagyjából, hogy mielőtt felmenthetik a köztisztviselőt, az előtt futnak még egy kört, megpróbálják elhelyezni a köztisztviselőt, illetve ha a köztisztviselő erre nem tart igényt, akkor egyszerűbb felmenteni, de egyelőre ez a kör egy felesleges körnek tűnik, nem látjuk annak értelmét, hogy egy ilyen szabályt, amelyben egy meglehetősen álságos állásfelajánlás fog történni, kötelezően előírjon a törvény.
Ahogyan említettem, a javaslat tartalmazza ezt a bizonyos célfeladat és céljuttatás rendszerének a bevezetését. Ez, ahogyan mondtam, a közigazgatásban meglehetősen szűk körben alkalmazható; ahol egyébként alkalmazható - például adóhivataloknál -, ott már eddig is alkalmazták. Nem világos, hogy hol fogják tudni még, az ilyen adóbehajtáson vagy illetékbehajtáson kívüli területeken hol lehet egyáltalán egzakt, objektív feltételeket állítani egy ilyen célfeladathoz és természetesen a céljuttatáshoz.
A kormány ugyan látszólag megszünteti a főtisztviselői kart, de valójában az úgynevezett összkormányzati projektben részt vevő köztisztviselők miniszterelnöki kiválasztásával újra megteremti a sokkal magasabban díjazott és magasabban jutalmazott kiemelt főtisztviselőket.
(10.30)
Ezzel megteremti annak a lehetőségét, hogy teljesen szubjektív módon, a miniszterelnök és a vezető döntésétől függ majd az, hogy ki tartozik ebbe az összkormányzati projektbe, ki az, aki magasabb bért fog tudni kapni a munkájáért, szemben azzal, hogy a főtisztviselői karban legalább szabályozott, átlátható viszonyok között lehetett valaki főtisztviselő, és onnan is csak szabályozott, átlátható viszonyok között kerülhetett ki.
Nos, összefoglalva, tisztelt Országgyűlés, képviselőcsoportunk sem összességében, sem részleteiben nem tudja elfogadni ezeket a szabályokat. Számos módosító indítványt fogunk benyújtani. Kérem, hogy a közigazgatási kar megmentése érdekében ezeket a módosító javaslatokat támogassák.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
