GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Onnan kezdeném, hogy a közigazgatásban, a közszolgák vonatkozásában a köztisztviselői lét egy elismert kategória. Ha belegondolunk, akkor Magyarországon talán úgy minden századik ember a népességen belül az, aki köztisztviselővé válhatott. Ez azt jelenti, hogy akkor, amikor a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását tesszük meg, akkor durván minden századik embert érint, és minden más 99 emberről szól. Minden más 99 ember él a százon belül azért, hogy olyan közigazgatás legyen Magyarországon, hogy olyan köztisztviselői kar szolgálja ki az állampolgárokat, amely ezt a lehetőségekhez illesztetten a legtakarékosabban teszi, ha lehet azt mondani, akkor kisebb létszámban és egy magasabb szolgáltatási környezetet magára húzva.
Azt hiszem, hogy a közpénzek megfontolt, hatékonyabb és takarékosabb felhasználása egyikünk szemében sem lehet kérdéses. Ilyen értelemben olyan rendszerek kiépítését kell erősíteni és megtenni, amelyek ezt a célt mindenképpen szolgálják. Ez a mostani törvénymódosítási javaslat gyakorlatilag ezt alapozza meg az első lépésektől kezdve az utolsókig. Hogy miért mondom ezt? Azért, mert már a kiválasztás rendszerét, struktúráját úgy alakítja, úgy formálja, hogy ez szigorodjon, de másik oldalról mindenki számára hozzáférhetővé váljon. Szigorodjon azáltal, hogy pályázati kötelezettség előírásával párosuljon, másik oldalról pedig jó értelemben vetten puhuljon, hogy ez mindenki számára ismert és elérhető legyen.
Az a hivatal, amelyről Szetey úr szólt, gyakorlatilag összefogja a köztisztviselői karon belül az ajánlások lehetőségét, de meghagyja gyakorlatilag a közigazgatási szervezetek, szervek számára azt a mozgásteret, hogy az ajánlati körön belül a döntéseiket, a személyes döntéseket, a személyeket érintő kiválasztási döntéseiket ők hozzák meg. Azt gondolom, ilyen értelemben jól van összerakva a rendszer. Jól van összerakva azért is, mert sugallja, ösztönzi azt, hogy a fiatalok, a felkészült szakemberek minél többen kerülhessenek a közigazgatási pályára. Ez olyanfajta ösztönzési rendszeren keresztül jelenik meg, amely gyakorlatilag egy versenyalapú kiválasztással párosul, és mint már említésre került, ezen versenyalapú kiválasztás hátterében meghúzódik a közigazgatási versenyvizsga is, ami egyébként a közigazgatási alapvizsgát, ami ma benne van a rendszerben, kiváltja. Hozzáteszem, hogy a sikeres felvételek érvényesülését követően ezeknek a költségeknek az átvállalása két éven belül meg is történik az állam részéről.
Fontos, hogy a próbaidő kötelezettségének minimum 3 hónapos fenntartása beiktatódik ebbe a rendszerbe. Ez mindenki számára biztosítékokat jelent, a munkáltató számára is nyilván, de bizonyos értelemben azt a lehetőséget is megadja a köztisztviselőnek, a munkavállalónak, hogy a kipróbálási időtartam minimumát el tudja tölteni, és ezalatt meg tudja mutatni önmagát, el lehessen dönteni, hogy őrá a közigazgatásban szükség van-e.
Ami a kiválasztás metodikáján, mechanizmusán túlnyúlik és nagyon fontos, az, hogy egy olyan rugalmas szabályozási rendszert erősít az alkalmazási szabályok körében, ami gyakorlatilag azt a fajta bebetonozottságot, amit persze jó értelemben lehet életpályamodellként is említeni, bizonyos értelemben old. Miről is beszélek? Arról, hogy nemcsak a közigazgatásban, mindenhol másutt kiderül az emberek egy részéről, hála istennek, nem sokakról, hogy bizonyos értelemben alkalmatlanok azon típusú feladatok ellátására. Ha pedig alkalmatlanok, akkor a munkáltatót feleslegesen ne terhelje olyanfajta kötelezettség, amely egyébként terhelné egy jogviszony megszüntetése tekintetében. A szakmai alkalmatlanság bebizonyosodását követően egy rövidebb futamidejű felmentési idő, egy 30 napos felmentési idő az, amely gyakorlatilag a jogviszony megszüntetéséhez vezethet. Mindezek mellett a négy törvény viszonyrendszerében a felmentési szabályok harmonizálására is sor kerül, hogy nagyon nagy különbségek, nagyon nagy differenciák ne legyenek.
Amit ettől még fontosabbnak tartok, az, hogy a tartalékállományba történő helyezés kiszélesítésre kerül. Én ezt pontosan pozitívumként fogom fel, akképpen, hogy ugyan a tartalékállományba helyezés kiszélesítésével a felmentési időre jutó összegnek úgymond egykettede az, ami megjelenik, ez az az időtartam, amely eltöltendő tartalékállományban, ez a lehetőségek tárházát nyitja meg ilyen értelemben a köztisztviselő számára. Másik részről pedig a kormányzati kirendelés kategóriája az, ami megemlítendő, hiszen vannak és még inkább lesznek olyan kiemelt vagy projektszerű feladatok, amelyek tekintetében a kormányzati feladatok ellátása érdekében megfelelő felkészültségű emberek gyors áthelyezésére is szükség lehet a közigazgatásban. Ez egy egyoldalúnak mondható intézkedés természetesen, de ahhoz, hogy ezek a személyi feltételek biztosítottak és adottak legyenek, ezért ezt a keretfeltételt, ezt a lehetőséget meg kívánja teremteni a törvény.
Ami a legfontosabb talán amellett, hogy szigorúbb kiválasztási rendszer jelenik meg, és rugalmasabb alkalmazási szabályok húzódnak meg a törvényben, az a teljesítményelvűség. Az a fajta teljesítményelvűség, amelyben megjelenik egyrészt a felső szintű vezetőknek vagy a szervezeti egységek vezetőinek a határozott idejű kinevezésére, megbízására szóló gyakorlat, mindazok mellett, hogy ehhez szorosan hozzárendelten a teljesítménykövetelmények is meghúzódnak, de az is, amely a vezetői kinevezésekhez vagy épp a megbízásokhoz alapvető feltételként rendeli hozzá azt, hogy csak versenyvizsgával rendelkező ember láthatja el ezeket a megbízásokat. A teljesítményértékelés nyilván azért fontos, mert ha valami színvonalasan zajlik, ha valami, mármint a munkavégzés tekintetében színvonalat képvisel, akkor természetesen az elismerés tekintetében is nagyobb mértékű elismerésekkel kell hogy párosuljon.
A törvénytervezet gyakorlatilag még egy nagyon fontos elemet magában hordoz, az pedig az, hogy a közszolgálati jogviszony alatt a szabadság ne vesszen el. Azt gondolom, erről mindenképpen érdemes még szólni, bár a fókuszában, a középpontjában nem is ez húzódik meg a törvénynek.
Az utolsó mondataim egyike arról kell hogy szóljon, hogy persze akkor, amikor a köztisztviselőket érintő, adott esetben mondhatni, őket korlátozó intézkedések meghozatalára is sor kerül, akkor nem mindenki fogadja ezt szívesen. Persze, más a munkaadók és más a munkavállalók szemszögéből nézve mindezeknek a kérdéseknek a sokasága. De nyugodt lelkülettel mondhatom, hogy a törvénymódosítás jó eszközöket hordoz magában, hogy egy megújuló, új kiválasztási metóduson alapuló tervezetet rak össze, olyat, amelyben a fiataloknak helyt ad; olyat, amelyben a rátermetteknek, a felkészülteknek helyt ad; olyat, amelyben ezeket az embereket hosszú távon meg kívánja tartani és meg kívánja őrizni.
(10.20)
Nyilván ezeknek a gondolatoknak a jegyében született az is, hogy a Köztisztviselők Érdekegyeztető Tanácsának elvi támogatása adottá vált a törvény módosításához.
Elnök úr, képviselőtársaim, köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
