BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék én olyan két perceket mondani, mint Latorcai János képviselőtársam, akinél valóban kétpercest mutatott a tábla a vita korábbi szakaszában, de valahol hat percnél állt meg pirosban, amikor a beszédét befejezte. Tehát szeretnék én ilyen kétperceseket mondani, de megbocsátok neki, mert kellőképpen kiexponálta a fogyasztóvédelem kérdését.
Mert ott egy piacnyitási szabályozásról szóló törvénytervezetet vitattunk, és azért van szükség villamosenergia-szolgáltatásra, mert vannak a piacon olyanok, olyan szereplők, akik igénylik ezt a szolgáltatást. Tehát nem azért, hogy a gazdaság működjön, nem azért, hogy bizonyos befektetők megtalálják a számításaikat, hanem elsősorban azért, mert a piacon igény jelenik meg, az igényt pedig a fogyasztó támasztja. A fogyasztó fizet a szolgáltatásért, és a fogyasztót megilleti az, hogy jó szolgáltatást kapjon a pénzéért.
Együtt ültünk az energetikai albizottság ülésén Podolák képviselőtársammal, amikor a Magyar Energia Hivatal két-három hónappal ezelőtt beszámolt arról, hogy milyen tapasztalatai is vannak a fogyasztóvédelem területén. Elég lesújtó volt. Általános vitát folytatunk, általánosságban kijelenthető, hogy az elmúlt egy-két esztendőben a villamosenergia-ellátás területén a fogyasztók védelme nem volt kielégítő, ezen változtatni kell. Ugyanakkor ebből a törvénytervezetből csak utalás szintjén lehet kideríteni azt, hogy a kormányzatnak komoly szándéka van arra vonatkozóan, hogy a fogyasztók védelmét javítani kívánja. Mert egy kormány, egy állam lemondhat arról, hogy a piacon mint szereplő, mint a szolgáltatást kínáló tartósan részt vegyen. A magam részéről én nem mondanék le erről, de úgy tűnik, a következő napirendek egyikében a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság esetében megkezdődik a lassú szalámizás. Ez azt jelenti, hogy a magyar villamosenergia-piacon a jelenlegi állami részvétel vélhetően a továbbiakban csökkenni fog. Meg lehet tenni? Megtehetik, ugyanakkor a szolgáltatás igénybevételét szabályozó törvényben kell erősíteni a fogyasztói jogosítványokat, hiszen maga az állam nem mondhat le arról, hogy méltányos körülményeket és feltételeket teremtsen a fogyasztók számára.
(20.50)
Elfogadhatónak tűnik az, hogy a Magyar Energia Hivataltól átkerüljön a fogyasztóvédelem a fogyasztóvédelmi hatósághoz. Magam is azt mondom, hogy a jelenlegi helyzet nem minden esetben szerencsés, hiszen az Energia Hivatal valami bensőséges kapcsolatban van magával az engedélyes szolgáltatóval, és időközönként csak formálissá válik egy-egy bejelentés kivizsgálása, legyen az akár egyéni fogyasztó, akár közület, akár egy település, egy települési önkormányzat, amely közvilágítási szolgáltatást vásárol a szolgáltatótól, és ugyanakkor képtelen arra a jelenlegi törvényi, jogszabályi szabályozás közepette, hogy érvényesítse a jogosítványait. Mert ha a szolgáltatóval levelezik és nem szolgáltat, bejelentést tesz az Energia Hivatalhoz, akkor sok esetben csak annyi válasz érkezik, hogy megkerestük a szolgáltatót a probléma kivizsgálása érdekében, ugyanakkor maga az Energia Hivatal érdemben nem vizsgálja ki ezeket a felvetéseket. De ha a fogyasztóvédelemhez átkerül a fogyasztók jogos érdekeinek a védelme, akkor ott biztosítani kell a feltételrendszert; nemcsak személyi feltételrendszert kell felkészült szakemberek esetén, hanem tárgyi, anyagi feltételeket is kell biztosítani.
Ugyanakkor arra is szeretném fölhívni a tisztelt törvény-előkészítők figyelmét, hogy az üzletszabályzatot továbbra is az Energia Hivatal fogja majd kiadni, jóváhagyni, éppen ezért nagyon fontos, hogy a fogyasztóvédelem és az Energia Hivatal között szoros kapcsolat álljon fenn, hogy meglegyen a lehetőség a visszacsatolásra, mert ha a MEH a közvetlen panaszokkal nem fog találkozni, hanem az a fogyasztóvédelmen keresztül csatornázódik be, akkor legyen meg a szoros együttműködésben a visszacsatolási lehetőség, hogy az üzletszabályzatokat milyen pontokon kell kiegészíteni.
Én a piacnyitástól önmagában nem várom azt, hogy a fogyasztók kiszolgálása minőségi irányt vegyen, és a fogyasztói érdekvédelem is kedvezőbb feltételek közé kerüljön, hiszen minél szétaprózottabbá válik maga a piac, annál kevésbé lesznek érdekeltek a szolgáltatók abban, hogy megfelelő megközelítési lehetőséggel bíró ügyfélszolgálati irodákat alakítsanak ki. Megtapasztaltuk az elmúlt egy-fél esztendőben azt, hogy a fogyasztóknak igen hosszú sorokat kell kiállni ahhoz, hogy az ügyeiket elintézzék. Amennyiben kisebb piaci szerepet tudnak maguknak kivívni a szolgáltatók egy erősödő verseny folyamatában, egyre inkább arra fognak törekedni, hogy a járulékos költségeiket csökkentsék, ez pedig a fogyasztók általi közvetlen elérhetőségi pontok beszűkítésével járhat. Tehát összességében arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy maga a törvény csak ráutalást tesz a fogyasztóvédelem erősítésére, de valójában a rendeleti szabályozás, valamint a MEH általi üzletszabályzatok jóváhagyása az, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a jó szándékokon, az itt elmondott, retorikailag jól felépített kormánypárti hozzászólásokon túlmenően valóban tudja biztosítani a fogyasztók érdekeit megfelelő szinten.
Köszönöm a figyelmet.
