DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat preambulumában úgy fogalmaz, hogy az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének kialakítása, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, a nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon védelmét, értékmegőrzését szolgáló vagyongazdálkodás érdekében alkotja ezt a törvényt. Ugyanakkor már Herényi Károly képviselőtársam is jelezte, mégis a szakértők nagy többsége úgy fogalmaz, hogy az állami vagyon felügyeletét átalakító vagyontörvény tervezetében a kormány ismét megpróbál szabad utat nyitni több állami cég privatizációja előtt.
(23.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! A téma nem előzmény nélküli. Nem előzmény nélküli, hiszen erről a kérdésről tavaly szeptemberben egyszer már vita alakult ki a kormánypártok között, miután Kóka János a Liberális Gazdasági Tanács egyik ülése után az MVM, a Posta, a Volán-társaságok és a Szerencsejáték Zrt. magánkézbe adását sürgette, hogy a befolyt pénzt az államadósság csökkentésére fordíthassák.
Az akkor kialakult vitában az MSZP részéről nagyon sokan azt mondották, hogy nem támogatják ezt a magánosítást. Idézni szeretném az Állami Számvevőszék egyik magas rangú vezetőjének véleményét is: a “pusztán könyvelői szemléletű privatizációtól” óvta a kormánypártok tagjait. A szervezet elnöke, Kovács Árpád úr most azt mondta, hogy: “a törvény elfogadása önmagában csak technikai kérdés - az elfogadás -, az érdemi döntéseket az határozza majd meg, hogy az állami vagyon kezelésére létrehozandó új testület, a nemzeti vagyongazdálkodási tanács tagjai milyen szellemben kezelik majd a társaságokat.” Kérem szépen, itt van az a bizonyos eb elhantolva, mert hiszen a törvényjavaslat szerint azzal, hogy kikerül a mellékletből, és valóban úgy van, ahogy képviselőtársam előttem már említette, hogy a 32 oldal mellett csak 1 oldal az a taxatív felsorolású melléklet, de tudjuk, hogy ennek a törvénynek pontosan ez a lényege, mert pillanatnyilag amennyiben a Kincstár kezelésében lévő vagyontárgyak nem kerülnek be a tartósan állami tulajdonban maradó körbe, azaz nem kerülnek be a mellékletbe, akkor minden további nélkül szabadon értékesíthetők.
Ugyanis ez az egyetlen egy táblázat, amelyik meghatározza azt, hogy mi az, ami tartós állami tulajdonban marad, és mi az, ami értékesíthető. És ebből a szempontból mind a Szerencsejáték Zrt., az Állami Autópálya Kezelő Zrt., sorolhatnám sorba, és most eltekintek attól, hogy mindazokat a társaságokat felsorolhassam, amelyek most belekerülnek abba a körbe, amelyek szabadon értékesíthetők - az ITDH-tól a Hitelgarancia Zrt.-n át, a Mehiben, az Eximbankon keresztül a Herendi Porcelán Manufaktúráig, de tisztelt képviselőtársaim, vajon hányan gondolták már azt végig, hogy a tartós állami tulajdon köréből kikerülnek a regionális vízművek, a foglalkoztatási célú közhasznú társaságok, ugyanis nincsenek benne a táblázatban, a különböző kutatóintézetek, a hadiipari cégek, megszűnik az állami tulajdon a Geodéziai és Térképészeti Zrt.-ben, a Kopint-Datorgban, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodában és a Sportlétesítmények Vállalat Zrt.-ben is. Tehát ezek mind szabadon privatizálhatók.
És a villamosenergia-törvény kapcsán már említettük, hogy 2005-ben érdekes módon szinte konszenzussal, 99 százalékos többséggel tudtuk megtenni, ugyanis akkor már nem lehetett 100 százalékos állami tulajdoni körbe visszaemelni az MVM-et. Most az MVM is lekerült a 75 százalék plusz 1 tulajdoni hányadra, azaz 25 százaléka valamilyen formában gyakorlatilag privatizálható. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Középosztály!)
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az egyik legnagyobb sebet a magyar termőföldön ejti, hallhattuk a mezőgazdasági bizottság véleményében is. Ez a bizottság mértékadóan tud dönteni arról, hogy itt milyen lehetőségek vannak.
Ne tessenek elfelejteni egy bagatellnek tűnő dolgot: számos olyan jogosítvány van, amelyik már ma is csökkenti a tulajdonos értékét és érdekeit. Hogy a vagyonkezelői jogosítványok milyen nehézségeket jelentenek, ezekről egy szó nem esik.
Én azt hiszem, el kell fogadnunk mindazt, amit a mezőgazdasági bizottság a véleményében megfogalmazott, hogy a Nemzeti Földalapnak nem szabad ebbe beleolvadnia. Én tisztelettel vitatkoznék az államtitkár úrral, mert azt mondta, hogy nem szűnik meg a földalap. A törvény tételesen kimondja, hogy megszűnik (Jakab István felé:), de megkérem képviselőtársamat, adja már ide a törvényt (Megtörténik.), hogy az államtitkár úrnak fel tudjam olvasni.
Az államtitkár úr által is szerkesztett 57. § (3) bekezdése szó szerint úgy szól: “A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2007. december 31-ei hatállyal megszűnik.” (Tátrai Miklós: A szervezet, nem a földalap!) A szervezet, természetesen! Maga az intézmény pedig beolvad, de itt a szervezet az, amelyik igazán garanciát jelent a mezőgazdaság, a földterületek vonatkozásában.
És ahogy Herényi Károly képviselőtársamtól hallhattuk, ami igazán nagy probléma, hogy ez a szervezet lényegében kikerül az Országgyűlés felügyelete alól. Kikerül, hiszen az Országgyűlés áttételeken keresztül, és nagyon hosszú áttételeken keresztül bármilyen formában hatással tud lenni rájuk. Az ÁSZ direktben nem vizsgálja őket, hallhattuk, már egyeztettünk ebben a témában az államtitkár úrral is. És utána még csak az a kötelezettség sincs meg, hogy éves jelentést kelljen készíteni az Országgyűlés számára, amelyet az Országgyűlés majd vita során elemez, és annak alapján bizonyos fokú olyan döntéseket hozhat, amelyek erre az új intézményre is vonatkoznak.
Azaz egy kicsit exlex állapot alakult itt ki, és egy ilyen exlex állapotban, amikor a rövid távú célok és a hosszabb távú célok érdekében is ezen szervezet vezérigazgatójának, tehát a részvénytársaság vezérigazgatójának igen komoly jogosítványai lesznek, amelyekben dönthet, mi a garancia arra, hogy ezek a döntések az ország, a nemzet érdekeit szolgálják, és nem egy szűk társaság, mondhatnám úgy is, hogy adott esetben egy szűk klikk pillanatnyi privatizációs érdekeit? Ugyanis mit lehet tenni, milyen jogorvoslati lehetőség van? Vissza fogja vásárolni az állam, hogyha véletlenül olyan dolgot ad el, amihez elvileg törvény adta joga van, mert nincs tiltva, de igazából nincs hozzá felhatalmazása.
Mit fog tenni akkor a Pénzügyminisztérium az ezer sebből végző költségvetésével egyetemben? Vissza fogja vásárolni? Nem, lovat cserélnek, ahogy mondani szokták: le fogják váltani a vezetőt, vagy éppenséggel előléptetik, mert erre is volt példa az elmúlt időszakban.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt nem támogatja ezt a törvényjavaslatot, és minden eszközt megragadunk annak érdekében, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét ennek az ellentmondásosságára, és pontosan arra, hogy nem a privatizáció lezárásáról van itt szó, hanem éppenséggel egy utolsó nagy privatizációs folyamat beindításáról.
Itt valahol az egyik sajtócikkben olvastam, hogy: “Az utolsó nagy privatizációs söprés” - ilyen címmel jelent meg cikk, mégpedig szakértő tollából. Kérem képviselőtársaimat, gondolkozzanak el ezen!
Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Varga Mihály: Gyanús!)
