PODOLÁK GYÖRGY

Teljes szövegű keresés

PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Azóta sem változott a véleményem. Figyelembe véve a Latorcai képviselőtársam felszólalásakor elmondottakat, önmegtartóztató módon egy rendkívül szikár véleményt kívánok elmondani, a szocialista frakció véleményét. (Varga Mihály: És igen vagy nem?) Nagyon helyes a kérdés, a végén meg fogom mondani Varga képviselő úrnak is az igent vagy a nemet.
Frakciónknak az a véleménye, hogy elérkezett az az időpont, amikor a privatizációt, ami ekként került megfogalmazásra, szükséges befejezni, zárni, végelszámolni ezzel a tétellel, hiszen ez az ÁPV Rt. tulajdonába került vagyon, kezelésére bízott vagyon, mely az Antall-kormány döntése alapján került oda, több mint 1700 vállalat, az elmúlt 18 év alatt jelentős mértékben lecsökkent a számuk, amely mostanra a 100-as nagyságrendet sem éri el. Ez mindenkor transzparens vagyon volt, ami fölött itt a Házban, a Házon kívül a politika folyamatosan vitatkozott. Ez a kisebbik rész volt az állam vagyonában, amiről úgy fogalmazhatunk, hogy az állam vállalkozói vagyona. Az állami igazi vagyona fölött a Kincstár rendelkezett, és erről a vagyonról az elmúlt 20 évben a Ház egyetlenegy képviselője sem volt kellőképpen tájékozott, épp az ügy bonyolultságára való tekintettel.
Járvás képviselő úr jól fogalmazott, valóban, ha névértéken számítjuk ezt a vagyont, amit e törvény most lefed, akkor az tényleg tízezer milliárd. De ha valós értékén nézzük meg, hogy a Kincstárban mekkora ez a vagyon, ahol jelenleg nyolcezer milliárdos nagyságrendben van nyilvántartva, akkor természetesen ennek a sokkal többszöröse, hiszen nagy épületek, nagy vagyontárgyak nyilvántartási értéke 1 forinton, 100 forinton és ilyen nagyságrendeken van. Tehát épp ez magyarázza azt, hogy rendkívül fontos most már, hogy az állam vagyonának a kezelése egy egységes szervezetben történjen meg, tiszta, átlátható, transzparens módon lehessen a parlament előtt tárgyalni róla, vagy az ország bármely fórumán. Én úgy gondolom, pontosabban úgy gondoljuk, szükséges, hogy ehhez egy törvény, az állami vagyonról szóló törvény megtárgyalásra kerüljön, és remélhetőleg a parlamentben elfogadásra.
Maga a törvényjavaslat célja, ami megfogalmazásra kerül, és ezért mondom, hogy szikár véleményt mondok: a túlméretezett állami vagyon csökkenjen, hosszabb távon, tartósan az állam tulajdonában csak azok a vagyonelemek maradjanak, amelyek tekintetében a vagyon értékének megőrzése vagy a vagyon természete, vagy nyomós gazdaságpolitikai érdek, szempont az állami tulajdonban tartást indokolja. A törvény céljai között kidolgozásra került az állami vagyonnal való gazdálkodás tartós törvényi szabályozása, és ebben már útmutatás van a végrehajtási rendeletekre.
A törvényjavaslat célja, hogy kialakításra kerüljön az állami vagyongazdálkodás egységes szervezeti és működési rendje; erről kellőképpen rögzített formában rendelkezik a törvény. S a legfontosabb egyik elv, hogy javuljon az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatósága, hatékonysága, és a vagyongazdálkodásért egyetlen szervezet a jelenlegi rendszernél lényegesen hatékonyabban működjön.
Ami a tartalmi elemeket jelenti a törvényen belül, ezekben egyetértünk a frakció részéről, és erősítjük, amelyet természetesen tovább kell kimunkálni, mégpedig azt, hogy az állam tulajdona egységes, a központi költségvetési szervek önálló tulajdonjoggal nem rendelkeznek. Az állami vagyont, főszabályként ilyen vagyont használatba, bérbe vagy vagyonkezelésbe adni csak ellenérték fejében lehet. Az államot mint tulajdonost a nemzeti vagyongazdálkodási tanács, illetve az irányítása alatt álló vagyonkezelő szervezet személyesíti meg. Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a tanács az állami vagyonkezelő szervezet útján gyakorolja. Az új vagyonkezelő szervezet zártkörű részvénytársasági formában működik. Tehát ezekben a főbb elemekben egyetértünk, és támogatjuk.
A tanács a vagyonkezelő szervezet feladatainak meghatározásakor a vagyontörvény legfontosabb keretszabályait tartalmazza, alapvetően arra törekedve, hogy meghatározza a nemzeti vagyongazdálkodási tanács, illetve az állami vagyonkezelő szervezet kizárólagos hatáskörét, ami vonatkozik a hasznosításra, pályáztatásra, stratégiák kialakítására és egyebekre, sorolhatnám még. A nemzeti vagyonkezelő zrt. vonatkozásában az állam nevében a részvényes jogait a pénzügyminiszter gyakorolja. A tanács évente beszámol az Országgyűlésnek a tevékenységéről, és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Magát a tanács összetételét, annak működési rendjét, arányait, tehát hogy hány tagú, milyen a delegáció, kik kerülnek delegálásra, ezt támogatni tudjuk.
Mindenféleképpen rendkívül fontos a mezőgazdaságban dolgozó és hozzáértő képviselőknek az a felelősségteljes javaslata, hogy a Nemzeti Földalappal kapcsolatosan azokat a feltételeket, amelyek jelenleg rendelkezésre állnak, a jövőben is biztosítani kell a jelenlegi szervezetükkel, önállóságukkal, de mindenféleképpen ebbe az alapba be kell integrálni őket. Tehát az önállóság jelentős mértékben ebben a kérdésben megmarad.
A 11 tagú ellenőrző bizottság, amely tulajdonképpen az ÁPV Rt. elvei alapján működik, melybe minden parlamenti párt delegálhat, ez mindenféleképpen biztosítja azt az ellenőrzési kontrollt a parlament részéről, amely idáig is az ÁPV Rt.-ben megvolt. Fontosnak tartjuk, hogy a tagok között megtaláljuk az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalát, hogy a társadalomnak szinte teljes keresztmetszete megfelelő tájékoztatást kapjon, és ellenőrzési jogosítványt az ott folyó munkáról.
Fontosnak tartjuk, hogy rögzítésre került az az alapelv, hogy tartósan állami tulajdonban tartandó társaságok esetében az állam tulajdonosi részesedése csak kivételesen indokolt esetben lehet kevesebb 50 százaléknál. Tisztában vagyunk azzal, hogy a törvény egyik legvitatottabb oldala a melléklet, amely nyilvánvalóan a legtöbb módosító javaslatot fogja megfogalmaztatni képviselőtársaink részéről. Ehhez a melléklethez a mi részünkről és a frakció részéről jó néhány módosító javaslat kerül beadásra.
Összegezve azt tudom megfogalmazni a frakciónk nevében, hogy szükség van erre a törvényre, szükség van az állami vagyon egységes kezeléséről szóló törvényre.
Köszönöm a figyelmüket.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem