TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány a közpénzügyek valamennyi területét átfogóan kívánja újraszabályozni a következő hetekben, hónapokban, nemcsak a költségvetési tervezést, a költségvetési ellenőrzést, a költségvetési szervek működését és gazdálkodását, hanem az állami vagyon kérdéseit, az állami vagyongazdálkodás, vagyonkezelés kérdéseit is.
A rendszerváltás óta eltelt közel két évtized alatt az állami tulajdon lebontása, a túlzott állami tulajdon lebontása lényegében megtörtént. Az intézményes és tömeges privatizáció lezárult, megteremtődtek a feltételei annak, hogy kidolgozásra kerüljön az állami vagyonnal való gazdálkodás tartós törvényi szabályozása, kialakításra kerüljön az állami vagyongazdálkodás egységes szervezeti és működési rendszere, a hosszú távon állami tulajdonban maradó vagyon kezelésére, hasznosítására, intézményrendszerére korszerű, a jelenleginél koherensebb szabályozás szülessen. Ezzel egyébként az elmúlt évtized valamennyi kormánya megpróbálkozott, készültek javaslatok a Pénzügyminisztériumban az éppen aktuális pénzügyminiszter vezetésével. Az Állami Számvevőszék minden kormányzati ciklusban megfogalmazta az ilyen tárgyú javaslatait, a parlamenti tárgyalásig azonban az eddigiekben nem jutott el egy ilyen tartalmú törvényjavaslat.
A vagyontörvénnyel a kormány azt kívánja elérni, hogy javuljon az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatósága és hatékonysága, megteremtődjenek a feltételei az állami vagyon hosszú távú hasznosítása terén olyan új, a jelenleginél hatékonyabb és költségtakarékosabb megoldások alkalmazásának, amelyek a jogi szabályozás egyértelműbbé tételével, áttekinthetőbben a vagyongazdálkodásért felelős egyetlen szervezeten keresztül az állami vagyon teljes körére irányadó jogszabály alapján, valamint egységes elvek és követelmények szerint a jelenlegi rendszernél következetesebben működjön, illetve tudja szabályozni az állami vagyon kérdésköreit. Természetesen a törvény hatálya nem terjed ki például a területi, helyi, települési, kisebbségi önkormányzati tulajdonra és az államtól független közjogi személyek tulajdonára, nem terjed ki az állam pénzvagyonára, az államadósságra, a társadalombiztosítási rendszer vagyonára, valamint az elkülönített állami pénzalapok vagyonára.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt tizen-egynéhány évben különböző időpontokban, különböző kormányzati szándékoknak megfelelően létrehozott szervezetek működnek a mai napig, kezelik az állami vagyont, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és számos költségvetési szerv, döntően a minisztériumok, valamennyi különböző jogszabályi háttérrel, eltérő számviteli szabályozással, eltérő pályáztatási rendszerrel. Ez már önmagában is gátja a hatékony vagyongazdálkodásnak. Nem létezik ma olyan egységes állami vagyonkataszter, amely alapján meg tudnánk mondani azt, hogy pontosan mi az állam vagyona, az adott költségvetési évben lezajlott gazdasági események, illetve a költségvetési törvény végrehajtása következtében milyen módon változott az állam vagyona.
A törvény elfogadása esetén lehetővé válik az egységesülő szabályrendszer alapján egy egységes, minden tekintetben egységes és koherens vagyonkataszter elkészítése, és ez alapján meghatározható lesz az állam vagyona. Ehhez a vagyoni körhöz egy érték lesz rendelhető, és rendszeresen be lehet majd számolni az Országgyűlés előtt, nyilván a Számvevőszék is ellenőrizni tudja majd azt, hogy milyen mértékben és milyen módon változik az állam vagyona.
A törvényjavaslat egyik legfontosabb intézkedésének tartom azt, amely megszünteti a jelenleg leginkább alkalmazott ingyenes vagyonkezelést, amelynek köszönhető az, nem lévén ára az állam tulajdonának, az állami tulajdon használatának, hogy számos közfeladat esetén nem ismerjük e közfeladat ellátásának a tényleges költségeit, hiszen a vagyonnal kapcsolatos következményei a közfeladat ellátásának egy irodaépület használata - hogy csak a legegyszerűbb esetet említsem -, ezek nem részei a költségvetésnek, nincsen transzparens elszámolás, nincsenek érdemi felelőségi viszonyok sem, nincsen felelőse a vagyon minőségi vagy mennyiségi változásának az ingyenes vagyonkezelési szerződések miatt.
Azzal, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén minden ingyenes vagyonkezelői szerződés egy éven belül megszűnik, és bérleti jogviszonnyá alakul át, vagy véglegesen megszűnik mint jogviszony, árat teremtünk az állami vagyon használatának, transzparensebbé válik a költségvetési szervek működése és gazdálkodása, és transzparensebbé válik a közfeladatok költségeinek a meghatározása is.
Jelenleg az említett szervezeti rendszerben rettentő különböző döntési mechanizmusok és felelősségi viszonyok érvényesülnek. A földművelésügyi miniszternek és a pénzügyminiszternek, a három szervezet vezérigazgatójának és a kormánynak, az ÁPV Rt. igazgatóságának mint testületnek vannak meglehetősen eltérő előkészítési mechanizmusok alapján és eltérő felelősségi rendszerben döntési jogosítványai. Ebben is világos és egyértelmű helyzetet szeretnénk teremteni. Egy testületi döntéshozatal a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti felelősségi rendben jellemezné az állami tulajdonnal való gazdálkodást. Nem kétséges az, hogy a döntéseket kinek kell meghozni, és nem kétséges az, hogy milyen következményekkel működik a tanács, a gazdasági társaságokról szóló szabályok szerinti igazgatóságként a tagok személyes vagyonával való felelősség érvényesítése mellett.
Jelenleg mindhárom vagyonkezelő szervezetnél a másfél évtizede érvényes jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a szervezetek működése ne vagy ne csak költségvetési támogatásból, hanem részben vagy egészben a hozzá rendelt vagyon, az állami vagyon kezelésének, hasznosításának a bevételéből legyen finanszírozva. Azt gondolom, hogy ez nem jól van. Világosan ketté kell választani az állami, ha tetszik, igazgatási jellegű feladatok ellátásának a költségeit és az állam vagyonát.
(22.10)
A törvényjavaslat elfogadása esetén ebben is rendet teszünk. A szervezet működési költségei világosan egy költségvetési előirányzatból lennének finanszírozva, és a vagyon kezelése, értékesítése, hasznosítása révén elért bevételt kizárólag a vagyon értékének megőrzésére és gyarapítására lehet fordítani, nem közfeladatok ellátására, szervezetek működtetésére.
A törvényjavaslat alapján létrejönne a nemzeti vagyongazdálkodási tanács, amely a döntéshozó testület lenne minden, az állam vagyonával kapcsolatos érdemi kérdésben. Természetesen figyelemmel arra, hogy mely tárcáknak van jelenleg is és a jövőben is a miniszterek feladat- és hatásköréről szóló rendeletek alapján a többiekénél nagyobb felelőssége az állami vagyon, az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében, a tanács tagjainak jelölési rendje szerint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős, jelenleg gazdasági és közlekedési miniszter, illetve az állami vagyonért felelős pénzügyminiszter jelöli azokat a tagokat, akiket a miniszterelnök nevezne ki.
A törvényjavaslat elfogadása esetén lényegesen erősödnek a parlamenti frakciók - és így a parlamenti ellenzék - ellenőrzési jogosítványai is, hiszen amíg jelenleg kizárólag az ÁPV Zrt. felügyelőbizottságába és az állam vállalkozói vagyona tekintetében van lehetőség felügyelőbizottsági tagok delegálására, a törvényjavaslat alapján az állam teljes vagyonát kezelő szervezet, illetve a tanács tevékenységét, gazdálkodását ellenőrző ellenőrzőbizottság lépne a jelenlegi rendszer helyébe. Vagyis az ellenzéki frakciók - csakúgy, mint a kormánypárti frakciók - közvetlen ellenőrzési jogosítványai, beleértve ebbe az igazgatósági üléseken való részvételt, tehát minden olyan jogosítvány, amelyet a gazdasági társaságokról szóló törvény egy felügyelőbizottságra tartalmaz, a jelenlegi Nemzeti Földalaphoz, illetve a jelenlegi KVI-hez tartozó vagyoni körre is kiterjed. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi három szervezet közül mindössze az egyiknek, az ÁPV Zrt.-nek az ellenőrző testületébe delegál elnököt az Állami Számvevőszék, ha a vagyont összerakjuk, akkor nyilván ez a vagyon összességére fog vonatkozni, a törvény elfogadását követően a Számvevőszék ellenőrzési lehetőségei is kibővülnek.
A törvényjavaslat bizottsági vitái kapcsán engedjék meg, hogy néhány gondolat erejéig a Nemzeti Földalappal kapcsolatos kérdéskörre részletesebben is kitérjek. Van néhány, azt gondolom, félreértés a törvényjavaslattal kapcsolatban. Szó nincs arról, hogy a Nemzeti Földalap megszűnne. Éppen ellenkezőleg: a Nemzeti Földalap jelentős mértékben bővülni fog, hiszen a Nemzeti Földalapba fognak kerülni mindazok az állami tulajdonú földterületek, mezőgazdasági művelés alatt álló területek, amelyek jelenleg nem tartoznak a földalapba, ezek a védett, illetve a védelemre tervezett területek.
Az új vagyonkezelő szervezet létrehozása esetén természetesen a Nemzeti Földalapot kezelő szervezet megváltozik, nem egy külön költségvetési szerv, hanem az egységes vagyonkezelő szervezet látja majd el mindazokat a feladatokat, amelyeket a változatlan Nemzeti Földalapról szóló törvény a mindenkori földalapkezelő szervezetnek meghatároz, és természetesen megmarad az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága által delegált földalap ellenőrző bizottsága is.
A mezőgazdasági bizottságban lefolytatott vita alapján a kormány kész minden olyan módosító javaslatot érdemben megvitatni, és szeretne módosító javaslatokat támogatni, amelyek egyértelművé teszik, hogy a földalap feladatainak az ellátása - ebben az agrárpolitikáért felelős miniszter, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, és minden jelenlegi szereplő jogosítványai - nem csorbul, sőt erősödik. A magyar agrárium számára borzasztó nagy hozadéka van annak, hogy valamennyi állami tulajdonú földterület - tehát a jelenleg a földalapban levő nem védett területek, a KVI-ben levő védett területek és a részben ezeken a földterületeken gazdálkodó állami tulajdonú erdőgazdaságok, illetve mezőgazdasági társaságok - egységes irányítás alá tud kerülni a törvényjavaslat elfogadása esetén.
A törvényjavaslat melléklete a kormány szándékai szerint tartalmazni fogja mindazt a vagyoni kört, amelyet az Országgyűlés olyannak ítél, amelyet tartósan állami tulajdonban kell tartani. Tekintettel arra, hogy ma nincs egységes vagyonkataszter, nincsen arra lehetőség, hogy ez a lista teljes legyen. Az Országgyűlés elé terjesztett javaslat azokat a társasági tulajdonrészeket tartalmazza, amelyekről a jelenleg hatályos privatizációs törvény melléklete alapján egyértelműen rendelkezni lehet. A törvény normaszövegében szerepel egy olyan kitétel, amely a vagyongazdálkodási tanácsot kötelezné arra, hogy egy éven belül az Országgyűlés elé lehessen terjeszteni egy olyan listát, amely földterületekkel, ingatlanokkal, akár további társasági tulajdonrészekkel - tehát az egységes kataszter elkészülte után -, most azt mondom, tetszőleges tartalmú, hiszen nyilván ez egy komoly szakmai vita lesz. Tehát ennek a listának a kibővítési javaslatát tegye meg, és az Országgyűlés fogadja majd el a lista kibővítését.
Ma néhány területen szaktörvények tartalmaznak ilyen típusú kötelmeket, a műemlékvédelmi törvény 200 körüli ingatlan tekintetében tartalmaz értékesítési tilalmat, illetve állami tulajdoni körben tartási kötelezettséget, de nem valószínű, hogy ez a lista teljes lenne. Mondjuk, a közgyűjtemények esetében nincs ilyen átfogó szabályozás, amely tartalmazná, hogy melyek azok a képzőművészeti alkotások, műtárgyak, amelyeket tartós állami tulajdonban kell tartani. Szóval ezekről a következő egy év szorgos, aprólékos munkájával, az egységes vagyonnyilvántartás elkészülte után lehet a végleges döntést meghozni. Ennek érdekében nyilvánvalóan a vagyongazdálkodási tanács mindent el fog követni.
Összességében tehát a törvényjavaslatról elmondható, hogy kerettörvényként megteremti a feltételeit annak, hogy a jelenleg mind vagyonkezelésében, mind jogszabályi hátterében széttagolt állami vagyon egységes jogszabályi háttérrel, egységes szempontrendszer mentén, egységes szervezetben legyen kezelve, ezáltal átláthatóbb, hatékonyabb és eredményesebb legyen az állami vagyonnal való gazdálkodás, és lehetővé válik a vagyon értékének megőrzése, és reményeim szerint annak gyarapítása is.
Mindezek alapján azt kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
