HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztő szerint a költségvetési szervek által létrehozott adatbázisok nemcsak adminisztratív célokra, hanem elemzések céljára is alkalmazhatók, sőt alkalmazandók. Ezekhez az elemzésekhez természetes személyekre vagy gazdasági szervezetekre vonatkozó mikroszintű adatok szükségesek. Az adatvédelmi törvény védi az információs önrendelkezési jogot. Ennek tiszteletben tartása érdekében a javaslat úgy teszi lehetővé a mikroszintű adatok átadását, hogy az adatok személyességének megszüntetésére kötelezi az adatkezelőt, a javaslat tehát az előterjesztő szerint úgy biztosítja a mikroszintű adatok közjó szempontjából kívánatos szélesebb elérhetőségét, hogy eközben nem korlátoz más jogokat. A javaslat lényege, hogy az információs önrendelkezési jog korlátozása nélkül feloldja az adatigény és az adatvédelem közti ellentétet, és megerősíti az adatkérők jogait.
A javaslatnak négy, egymással szorosan összefüggő eleme van. Az első előírja azt, hogy a közérdekű adatokat az adatkezelők kötelesek kiadni akkor is, ha azok mikroszintű adatok, míg azonosításra alkalmas és nem közérdekű adataikat kérésre anonimizálniuk kell. A második a potenciális felhasználók, államigazgatási szakértők számára pedig törvényi felhatalmazást ad az adatok igénylésére. A harmadik rész: az adatok összekapcsolhatóságához a fentieken túl egy technikai megoldás segítségével történő titkosítás is szükséges, ez megszünteti a személyességet; és egy előírás, ami kötelezi az adatgazdát arra, hogy ezt a megoldást alkalmazza és együttműködjön az adat kiadatásában. A negyedik az információs önrendelkezési jog védelme érdekében előírja, hogy adat-összekapcsolásra irányuló kérelmeket be kell jelenteni az erről nyilvántartást vezető szerveknek, illetve hogy makroszintű adat nem adható át abban az esetben, ha a személyesség nem szüntethető meg.
A költségvetési szervek egyes feladataik ellátásához adatokat gyűjtenek természetes személyekről és gazdasági szervezetekről. Ezek az adatok elsősorban adminisztratív célokat szolgálnak, de másodsorban felhasználhatók kormányzati döntések hatásainak vizsgálatára is. Az adatok összegyűjtése általában jelentős költséggel jár, ehhez képest lényegesen kisebb költség az adatok hatásvizsgálati célú átalakítása és átadása. Az eredményesség növelése érdekében indokolt, hogy az adatvagyont az elsődleges célján túl hatásvizsgálatok elvégzésére is fel lehessen használni.
Ezzel a megfogalmazással, az előterjesztő szándékaival a Magyar Demokrata Fórum természetesen egyetért, és támogatni is fogja, azonban az megjegyzendő, hogy nyilvánvalóan az addig tapasztalat hatásvizsgálatok és hatástanulmányok elkészítésének hiánya nem ennek a törvényi rendelkezésnek a hiányából vagy nemlétéből fakad, hanem kormányzati szándékból. Tehát abban bízunk, hogy ennek a törvénynek a megszületése nemcsak egy újabb törvénnyel fogja a magyar törvénytárat gyarapítani, hanem egy kormányzati szemléletváltás részesei és tanúi lehetünk, és az előterjesztések - ahogy egyébként a jogalkotásról szóló törvény ezt előírja - mellékleteként minden országgyűlési képviselő olyan hatástanulmányokat fog kapni, amelyekből a várható következmények számára követhetőbbé vagy világosabbá válnak.
Ennek a figyelembevételével és ennek az ajánlásnak a megfogadásával, amit a kormány felé a Magyar Demokrata Fórum frakciója nevében megteszek, a Magyar Demokrata Fórum ezt a javaslatot jónak tartja, és támogatni fogja. Köszönöm szépen.
