TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvényjavaslattal az a kormány célja, hogy mindazokon túl, hogy a jogalkotási törvényben szereplő passzusok alapján az Országgyűlés, illetve a kormány döntéseit meg kell előzze a döntések hatásait tartalmazó hatásvizsgálatok elkészítése, legyen mód arra, legyenek meg a jogi és technikai feltételei annak, hogy független szervezetek által összeállított, hasonló célú munkákkal is találkozni tudjunk a döntések meghozatalakor. Ez az igény teljesen jogos, így lehet majd körültekintő döntéseket hozni, és így lehet megfelelően tájékoztatni a közvéleményt a döntésekkel kapcsolatos összefüggésekről.
Ahhoz azonban, hogy független szervezetek is készíthessenek a döntések előkészítési szakaszában hatástanulmányokat, adatokra van szükség, olyan statisztikai adatokra, amelyekkel a kormányzati adminisztráció rendelkezik. A hozzáférés megkönnyítése érdekében készítettük el a mostani törvényjavaslatot, amely a költségvetési szervek által gyűjtött statisztikai és adminisztratív adatok igénylését és átadásának rendjét szabályozza. A törvényjavaslat olyan megoldást kínál, amely megfelel az adatvédelmi szempontoknak, de lehetővé teszi az adminisztratív és statisztikai adatvagyon felhasználását is a kormányzati munka hatékonyságának javítása érdekében.
(10.40)
A javaslat az adatvédelmi törvénnyel összhangban áll, azt az adatvédelmi biztos is jóváhagyta. A javaslat lényege, hogy a költségvetési szerv kérésre köteles átadni az egyedi azonosítótól megfosztott mikroadatokat, azaz a személyes adatok védelme érdekében az ilyen adatokat kérésre meg kell fosztani egyedi azonosíthatóságuktól, vagyis anonimizálni kell azokat. Az anonimizálásra, illetve az adat-összekapcsolásra irányuló kérelmeket be kell jelenteni az erről nyilvántartást vezető szervnek, illetve az adatok összekapcsolása csak rajta keresztül történhet. Fontos az is, hogy az adatkezelők terhelése ne növekedjen túlzottan, zavartalanul el tudják látni alapfeladataikat. A javaslat ezért tartalmazza az adatkérésre jogosultak körének leszűkítését, illetve azt, hogy az anonimizálás költségét meg kell téríteni az adatátadónak.
A gazdaság és a kormányzati működés hatékonyságának javítása olyan kérdéseket is érint, amelyeket csak az adminisztratív adatok segítségével lehet vizsgálni. Ilyen kérdés például a feketegazdaság terjedelme és a gazdaság fehérítésének elősegítése. A kormányzati intézkedések hatását úgy lehet mérni, hogy az APEH összekapcsolja néhány száz, véletlenül kiválasztott egyén több évre vonatkozó adatát, ebből látható az, hogy nőtt-e a befizetés. Ha ezekhez az adatokhoz hozzákapcsoljuk az egészségpénztár adatait is, akkor ki tudjuk szűrni a legtöbb egyedi hatást, a gyest, a táppénzt, az öröklést, egyebeket, és meg tudjuk ragadni az intézkedések tiszta hatását. Mindez természetesen az egyének személyes azonosítása nélkül történik, hiszen a hatásvizsgálathoz erre nincsen szükség, és a törvényjavaslat alapján lehetőség sem lesz.
A javaslat tehát az egyértelmű szabályozási környezet kialakításával a személyes adatok teljes körű védelme mellett feloldja az adatigény és az adatvédelem közti ellentétet, és erősíti az adatkérők jogait. Ezáltal javulhat a döntés-előkészítő és utólagos hatásvizsgálatok színvonala, és így a kormányzati, illetve parlamenti döntéshozatal hatékonysága is. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.
