ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Magával a törvényjavaslattal bizonyos esetekben részben egyet lehet érteni. Török képviselőtársam is mondta, hogy pontosan az elmúlt időszakban hihetetlen mértékben megnőttek a tarifák, tulajdonképpen a MÁV és a Volán-társaság közötti kiegyenlítési folyamat zajlik jelen pillanatban a tarifák tekintetében.
Az elmúlt héten és a héten is tárgyaltunk a szakképzési törvényről. Furcsa, hogy úgy deklarálja akár a középiskolai, akár a felsőfokú intézményeknél, hogy a lakóhelytől az intézményig történő utazás. Ha az integrált szakképzés fog beindulni és kialakulni, nem biztos, hogy az intézmény és a gyakorlati képzés helye is ugyanott van. Ebben az esetben viszont tényleg ki kellene találni valamit, hogy ne a drága tarifával kelljen a diáknak, a tanulónak utaznia, hanem valóban legyen megoldás arra, hogy több alkalommal, ne csak a lakóhely és az intézmény között, hanem a lakóhely és a gyakorlati foglalkoztatási központ vagy gazdasági társaság között való utazásra is a megfelelő megoldást megtalálják.
A fogyatékkal élőkkel kapcsolatban számos munkaügyi törvény változásából adódóan és az egészségügyi törvény változásából adódóan több alkalommal felvetettük a következőt. Az én körzetemben is van egy dobai család, ahol súlyosan fogyatékos gyermekről van szó, akit rendszeresen kell cipelni egyrészt az orvoshoz, másrészt pedig Budapestre is.
(10.30)
Többször felvetettük annak kérdését, hogy ebben az esetben, ott, ahol tényleg szükséges, mert mozgásképtelen, a kedvezmények köre hasonló legyen, mint a fogyatékosoknál; tehát a szülőre vagy a kísérőre, arra, aki egyáltalán viszi a gyermeket vagy a súlyosan sérültet, a kedvezményi kör legyen maximális.
Ezt mondom azért is, mert engem Dobáról ez a család megkeresett, és nemcsak onnan, hanem számos más helyről is. A család összbevétele, jövedelme nem éri el a 70 ezer forintot. Képzeljék azt el, hogy rendszeres orvoshoz vagy intézménybe történő szállításnál a család teljes egészében leírja magát anyagilag és lelkileg is, és fizikálisan is abba az állapotba kerül, hogy kilátástalannak érzi a helyzetet. Szeretnék abba az irányba elmozdulni, hogy a súlyos fogyatékos kísérője esetében a kedvezmény maximális legyen, ne csak 70-80 vagy 90 százalékos, hanem ha lehet, 100 százalékos.
Én nem vettem volna bele a törvénybe, hiszen most már lassan másfél éve megszűnt a parlamenti képviselők utazási kedvezménye. Most szembeállítjuk megint a parlamenti képviselőket a társadalommal, ezt rosszízűnek tartom.
Az utazási kedvezmények körének szélesítését, bizonyos esetében szűkítését a nyugdíjasoknál, a 65 év fölöttieknél, a fogyatékkal élőknél, valamint a diákigazolvánnyal rendelkező tanulók esetében a kormány részéről sokkal jobban megvizsgálnám. Mert jelen pillanatban zajlanak olyan törvények vitái, amelyek megszavazásának hiányában, ha ezt a törvényt elfogadjuk, akkor lehet, hogy megint azt tesszük, hogy a diákigazolvánnyal rendelkezők esetében kiveszünk a kedvezményi körből olyan tételt, ami a tanuláshoz, a gyakorlati képzéshez szervesen hozzátartozik, és sérül a rendszer. Úgy is sérül a rendszer, hogy az elmúlt időszakban hihetetlen mértékben megnőttek a tarifák. Tényleg ott, ahol a család a gyermek taníttatását eddig is nagyon nehezen tudta finanszírozni, vagy a kollégiumi férőhely biztosítására a családi kasszába nagymértékben bele kellett nyúlni, kedvezményi körök esnek ki, akkor lehet, hogy a család képtelen lesz gyermekét taníttatni. Akkor pedig megint ott tartunk, hogy a szakképzésben vagy a felsőfokú oktatásban csökkenni fog a tanulási kedv, a tanulói létszám, egyre nagyobb lesz a lemorzsolódás.
Éppen erről vitatkoztunk, hogy a szakképzésben milyen nagy mértékű a lemorzsolódás. Most a felsőfokú intézményekbe történt jelentkezésnél is számottevően csökkent, a másik oldalon, a szakképzési intézményeknél óriási mértékben megnőtt a lemorzsolódás. Ez pontosan visszavezethető az anyagi állapotra, a szociális rászorultságra, az állampolgárok saját bevételeinek csökkenésére. Egyre jobban szűkül az a kör, ahol a családok meg tudják finanszírozni egy gyermek tanulását.
Kérném államtitkár urat, hogy a kedvezményi rendszert próbáljuk meg hozzáigazítani a szakképzési törvényhez, vagy akár a felsőfokú intézményeknél történt változásokhoz a támogatási rendszer kialakítását. Megéri tüzetesebben átolvasni, és adott esetben egy olyan kedvezményi rendszert kialakítani, amelynek révén a gyakorlati képzés, a felsőfokú vagy szakképzés területén a bejárás lehetősége nem jelent olyan súlyos terhet a családnak, amely tényleg egy ésszerű, átfogó és valóban nem a visszaélés irányába ható kedvezményi kör kibővítésével lehetővé teszi, hogy minél több fiatal tudjon a tanulás lehetőségével élni, és a családok biztonsága is megmaradjon mögötte. Köszönöm a figyelmüket.
