DR. HARGITAI JÁNOS

Teljes szövegű keresés

DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet kapcsán két kérdés került a látószögünkbe, amiért kisebbségi álláspontot fogalmaztunk meg. Az első kérdéskör: érdekesnek találtuk azt a helyzetet, hogy ugyanaz a kormány majdnem ugyanazzal az indokolással egyszer tett egy valamilyen irányú lépést, most ugyanilyen indokokkal egy ellenkező irányú lépést tesz.
Itt arra kell emlékeztetnem a tisztelt Házat, hogy nemrég módosítottuk ezt a Nemzeti Bankról szóló törvényt, éppen abból a logikából adódóan, hogy akkor Gyurcsány Ferenc úgy látta jónak, hogy a monetáris tanács tagságát nagyban ki kell bővíteni, társadalmasítani kell ezt a szervezetet, sok külsős tagot kell bevonni, mert ez az európai megoldás. Akkor is vitattuk, hogy így van; most meglepve látjuk ebben az indokolásban, hogy újra ránéztek Európa térképére - mármint amire itt rá lehet nézni -, és arra a következtetésre jutottak, hogy nem ez az európai megoldás, hanem az, hogy csökkentik a monetáris tanácsi tagok számát, ráadásul a külsős tagok számát is csökkentik. Ebből világosan láttuk, amit egyébként akkor is tudtunk, hogy korábban, amikor a törvényt módosították, semmi más cél nem volt, mint az akkori jegybankelnököt, Járai Zsigmondot valamilyen módon bekeríteni, és a monetáris tanács összetételét manipulálva, irányítva a jegybank politikáját, a jegybank monetáris politikáját befolyásolni. Sajnálattal adtunk annak a véleményünknek is hangot, hogy ezt még az Európai Központi Bank is eltűrte, legalábbis nem lépett olyan módon fel, mint ahogy ezt mi indokoltnak gondoltuk volna, mert akkor is azt gondoltuk, és megerősítve látjuk az akkori gondolkodásunkat, hogy a kormánynak akkor az egyetlen célja volt befolyásolni a monetáris politikai döntéseket, ezt pedig az Európai Unió szerződése - jegyzőkönyvekre lehet itt hivatkozni - értelmében nem tehette.
A másik kérdéskör, amit bogozgattunk, a külsős tagok jogviszonya a Nemzeti Bankkal. Őket egy munkaszerződés köti a Nemzeti Bankhoz, gyakorlatilag hivatásszerűen végzik ezt a tevékenységet. Az a szerződés, tehát az a jogállás, ami létrejön, minden elemében a munkaszerződésre utaló jogállás, és mégsem ezt honosítja meg a törvény. Nem nagyon kaptunk választ arra, hogy ez miért így honosodott meg. Ezt a gyakorlatot nem most hozza be a törvény, csak mi most tettük kritika tárgyává. Ott racionális magyarázatot erre nem kaptunk, és ebben a két kérdésben egy kicsit más álláspontot képviseltünk, mint a kormány. Megjegyzem, a monetáris tanács tagjai számának lecsökkentésével egyetértünk, ezt most egy racionális lépésnek gondoljuk, csak akkor mondjuk ki azt, hogy politikai célokat szolgált az, amit korábban tett a kormány.
Egy érdekes helyzet fog előállni, mert 2011-ig fognak elkopni a jelenlegi tagok ebből a testületből, tehát ez a kormány, ha úgy tetszik, egy olyan bankkal dolgozik együtt, ahol még nagy a monetáris tanács tagjainak a száma, sok a külsős tag, és majd az új kormánynak örökül hagynak egy másik helyzetet.
Még egy szempontból egyedülálló a magyar helyzet - ott a Pénzügyminisztérium képviselője erre se tudott pontos választ adni, megjegyzem, azóta írásban elküldte nekem a megfelelő anyagokat -: azt az álláspontomat fejtettem ki, hogy a magyar gyakorlat attól is unikum Európában, hogy nincs Európában még egy ország, ahol a monetáris tanács tagjainak összetételét egy személy befolyásolja, és ez a miniszterelnök, mert ez Magyarországon így van, még ha van néhány másik szereplő is a rendszerben, de egyértelműen csak a miniszterelnök akaratával lehet valaki a monetáris tanács tagja. Azóta már írásban is látom, hogy más országokban mi a gyakorlat, ezért itt is mondom már most a parlament ülésén, hogy amit csinálunk, az nem egy európai gyakorlat. Az európai gyakorlat ettől eltérő, megosztja gyakorlatilag a kompetenciát jegybankelnök, köztársasági elnök és országgyűlés között. Nincs arra példa, hogy csak egy személytől függjön a monetáris tanács, márpedig a magyar rendszer ilyen, és ezért ez nem támogatható. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem