CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Önnek igaza van, az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan egyre kisebb figyelem jutott a szakképzésre, és ennek eredményeként azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebben vettek benne részt, ráadásul a munkaerőpiac igényei és a képzési kibocsátás között egyre nagyobb távolság alakult ki.
A kormánynak az a szándéka, hogy egyrészt a gazdaság számára rendelkezésre álljanak a szakemberek, mert annak hiánya ma már versenyképességi tényező, sőt a versenyképességet visszafogó tényező, másrészről pedig a fiatalok olyan szakképzettséghez jussanak, amivel a munkaerőpiacon álláshoz is tudnak jutni a végzettség megszerzése után.
Ebből eléggé egyértelműen következik, hogy milyen lépéseket kell megtenni annak érdekében, hogy a szakképzés és aztán folytatásaként a felnőttképzés valódi, méltó helyét elnyerje a magyar képzési kínálatban. Elsősorban a piaci szereplőket kell döntési helyzetbe hozni, tehát hogy ők befolyásolják azt, hogy milyen szakok milyen létszámmal indulnak. Ezért a parlament asztalán lévő törvényjavaslatban is javaslatot tettünk arra, hogy a regionális képzési bizottságokban többségbe kerüljenek a munkáltatók, a piaci szereplők, és hogy a térségi integrált szakképző központok irányító testületét ők határozzák meg.
A másik ilyen az integráció. Ma Magyarországon 1300 helyen zajlik szakképzés, ez hihetetlenül szétmorzsolja az erőforrásokat. Egy nagyon erőteljes integrációt kívánunk támogatni, fejlesztési forrásokhoz csak az jusson, aki kész a modern szakmáknak megfelelő integrációban részt venni. Gyors reagálásúvá kívánjuk tenni a munkaerő-piaci igényekre a szakképzést és a felnőttképzést, ezért a felnőttképzésben olyan szabályokat vezettünk be, hogy állami támogatáshoz nem juthat olyan képzés, ami mögött nincs valódi munkaerő-kínálat.
Folytatni fogom még, ha van rá módom, a következő egy percben. (Taps az MSZP soraiból.)
