DR. SZILVÁSY GYÖRGY
DR. SZILVÁSY GYÖRGY
DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán történelmi jelentőségű, hogy most a kormány nevében expozét tarthatok a két törvény, illetve törvénymódosítás témájában, hiszen hosszú idő után újra a médiával összefüggő törvényjavaslatokat tárgyalunk: a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról, valamint a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatokat. Tudjuk, hogy a médiapolitikai kérdések különösen érzékenyek, amelyekben rendszerint rendkívül nehezen lehet politikai megállapodásra jutni kormánypártok és ellenzék között. A most beterjesztett két javaslat elfogadására ezúttal mégis kivételesen jó esély mutatkozik.
Úgy gondolom, hogy mielőtt a törvényjavaslatok szakmai részleteiről beszélnék, érdemes a konszenzus fontosságáról is néhány szót ejteni, hiszen mint említettem, egy évtized óta erre nem volt példa. Az elmúlt fél évben a Miniszterelnöki Hivatal szakmai koordinálásával, az elmúlt évben létrehozott médiapolitikai csoport aktív közreműködésével a kormány nevében intenzív ötpárti tárgyalások folytak a médiaszabályozást érintő kérdésekről. Mind szakértői, mind pedig politikai körben sikerült olyan színvonalas és érdemi párbeszédet folytatni az ellenzék és a kormányoldal között, amelyre a médiatörvény ’95-ös elfogadása óta nem volt példa. Arra pedig a 2002. évi jogharmonizációs módosítást kivéve bizonyosan nem került sor, hogy a résztvevők megállapodással álljanak föl a tárgyalóasztaltól. Reméljük, ez a megállapodás kitart a törvénytervezetek elfogadásáig.
Mindezek alapján nem túlzás azt állítani: a mostani törvényjavaslatok jelentősége túlmutathat a jogharmonizációs vagy műszaki-technikai kérdéseken. Hogy ez valóban így van-e, és alapot teremthet-e ahhoz, hogy sikerrel hajtsuk végre a közeljövőben az átfogó médiaszabályozási reformot, majd meglátjuk, mindenesetre a szakmai közvélemény, a tágabb közvélemény is ezt már régóta várja a parlamentben helyet foglaló pártok képviselőitől.
Tisztelt Ház! Nézzük az első, a jogharmonizációs célú módosítással foglalkozó javaslat legfontosabb elemeit! Ezek közül az első, hogy hatályon kívül kell helyeznünk a műsorelosztó hálózatok vételkörzetének korlátozásáról szóló rendelkezéseket. Ez a szakasz ellentétes egyrészt az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló uniós irányelvvel, másrészt ellentétes az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló irányelv rendelkezéseivel. Az előbbi kimondja, hogy semmilyen korlátozás nem tartható fenn az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását illetően sem a szolgáltató által létesített elektronikus hálózaton, sem harmadik személy által rendelkezésre bocsátott infrastruktúrán keresztül, illetve hálózatok, egyéb létesítmények vagy telephelyek közös használata útján.
Mivel a médiatörvény vonatkozó rendelkezése a körzeti műsorszolgáltatás legmagasabb mértékének kétharmadában korlátozza a műsorelosztó vételkörzetének maximumát, így ennek az előbb ismertetett feltételnek ez a szabályozás nem felel meg. Az Európai Bizottság 2005 őszén emiatt kötelezettségszegési eljárás megindításáról értesítette Magyarországot. Bár a kormány több alkalommal is benyújtotta a törvényjavaslatot, az eltelt idő alatt az Országgyűlés nem módosította a kifogásolt rendelkezést, ezért az Európai Bizottság az Európai Bíróság előtt keresetet nyújtott be a Magyar Köztársaság ellen, amelyről idén március 20-án hivatalosan is értesítette a magyar kormányt. A keresetet a Bizottság kizárólag abban az esetben vonja vissza, amennyiben az Országgyűlés a kifogásolt törvényi rendelkezést hatályon kívül helyezi.
A törvényjavaslat másik fontos eleme a médiatörvény tulajdoni szabályai között található, az országos műsorszolgáltatókra vonatkozó állampolgársági alapú megkülönböztetés módosítása. A jelenlegi szabály ugyanis állampolgársági diszkriminációt tartalmaz, és ezzel korlátozza a tőke szabad áramlását a többi EU-tagállam állampolgáraival szemben, így annak fenntartására nincs lehetőség. Szintén jogharmonizációs célt szolgál a médiatörvény hatályáról szóló rendelkezések módosítása az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak megfelelően.
Végül ebben a javaslatunkban a média területén is átültetnénk a közösségi fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, amelyekhez hasonlókat az Országgyűlés az egyéb ágazati szabályokban már jórészt elfogadott. A vonatkozó közösségi jogi normák célja, hogy megteremtse a fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó tagállami hatóságok közötti együttműködést az Unión belüli jogsértések elkerülése érdekében. Ez a hatóság a média területén nem más, mint az Országos Rádió és Televízió Testület, amelynek hatáskörét a módosítás a vonatkozó EK-rendelet végrehajtása érdekében egészíti ki.
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Ezek közül néhány rendelkezést akár még 50 százalékkal is vagy éppen 50 százalékot meghaladó módon is elfogadhatott volna az Országgyűlés, de éppen azért, hogy a kormánypártok, illetve a kormány is az egyetértésre, tárgyalásra utaló jóhiszeműségét bizonyítsa, engedte összekapcsolni a második kérdéskörrel. Tudniillik a jogharmonizációs módosítással együtt nyújtjuk be azt a műsorterjesztésről és a digitális átállásról szóló törvényjavaslatot, amelyet a készülő átfogó médiaszabályozási reform első lépéseként tekinthetünk.
A törvény célja, hogy megteremtse a digitális átállás jogi feltételeit és ezzel a reform megvalósításának technikai, műszaki kereteit. A digitalizáció folyamata a hírközlésben és ezen belül a műsorterjesztésben ma már megkerülhetetlen tény. Az Európai Bizottság döntése szerint az Unió tagállamai vállalják a földi analóg műsorszórás 2011. december 31-éig történő lekapcsolását, és azt követően kizárólag digitális technikát fognak alkalmazni a műsorterjesztés területén. A javaslat tehát azt célozza, hogy ezt a folyamatot Magyarország a piaci verseny erősítésének szolgálatába állítsa az új digitális műsorterjesztési platform elindításával. Ezáltal az eddigieknél szélesebb fogyasztói rétegnek ad lehetőséget a sokcsatornás műsorkínálatból való választásra, s emellett olyan technológiai újítások bevezetését is lehetővé teszi, mint például a mobil televíziózás.
(13.30)
Egy sikeres pályázat esetén Magyarország akár az elsők között lehet Európában, amely országok a szolgáltatást elindítják.
A földi digitális műsorszolgáltatásokat és egyéb kiegészítő hírközlési szolgáltatásokat tömörítő multiplexek üzemeltetési jogosultságának pályáztatását a javaslat az úgynevezett erős multiplex modell szerint határozza meg. Eszerint az állam kizárólag a közszolgálati tartalmak kötelező továbbítását írja elő az üzemeltetők számára. Ezen túl az egyéb preferált tartalomszolgáltatások tekintetében csak szerződéskötési kötelezettség érvényesül abban az esetben, ha a szolgáltatók élni kívánnak a földi digitális hálózaton való terjesztés lehetőségével. Minden más, mintegy 60-80 műsortartalom továbbítása a multiplexüzemeltető és a műsorszolgáltatók közötti szabad megállapodás tárgya.
A műsorterjesztés szabályozása tekintetében a javaslat a vélemények és a tartalmak sokszínűségét igyekszik jogi eszközökkel garantálni. Ma már ugyanis a műsorterjesztői piac szereplői is olyan helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják a fogyasztók széles köréhez eljutó műsortartalmak kínálati piacát. A javaslat ennek ellensúlyozására vezeti be a médiapolitikailag meghatározó úgynevezett műsorterjesztő fogalmát. Ugyanakkor az is cél, hogy a műsorterjesztésre vonatkozó, eddig a médiatörvényben elhelyezett, de sokkal inkább hírközlési jellegű rendelkezések ezután külön törvényben, mind egy helyen szerepeljenek.
Remélem, hogy a törvényjavaslatok céljaival egyetértenek. Kérem az Országgyűlést, hogy támogassa mindkét javaslatot, hogy a médiaszabályozás reformját tovább folytathassuk, és nem utolsósorban persze a hazánk ellen folyó európai bírósági eljárásnak mielőbb véget vethessünk.
Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti oldalon.)
