DR. HORVÁTH ÁGNES
DR. HORVÁTH ÁGNES
DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi reform első lépései óta eltelt pár hónap, és ahogy azt meg is ígértük, a tapasztalatok begyűjtése után a tapasztalatok leszűrése és a szabályok pontosítása kell hogy következzék. Erre fog most sor kerülni.
Tapasztalatainkat nagyon sok forrásból nyertük, hiszen számos visszajelzés érkezett a tárcához különböző szakmai szervezetektől, kamaráktól, háziorvosoktól, házi gyermekorvosoktól, azok szervezeteitől, és végül, de nem utolsósorban pedig különböző betegektől.
Betegektől is kaptunk visszajelzéseket, olyan betegektől, akik megtanultak számos, eddig ritkán használt fogalmat, bekerült a mindennapi szóhasználatukba, hiszen meg kellett azt tanulni például, hogy mi az a sürgősség, mi az indokolatlan sürgősség, mit jelent a betegút. Valamennyien megtanultuk ezeket a kifejezéseket, és mindenki - a mentességet élvezők körét leszámítva - hozzászokott ahhoz, hogy ezzel a jelképes összeggel, de nem hálapénzzel kell fizetni az eddig ingyenesnek hitt egészségügyi ellátásokért.
(10.00)
Ugyanakkor megtapasztalhattuk a vizitdíj előnyeit is, hiszen vannak a vizitdíjnak előnyei. Több helyről kaptunk visszajelzést arról, hogy csökkent a zsúfoltság. Ezt bizonyítja az az adat is, hogy országosan 20 százalékkal csökkent az orvos-beteg találkozások száma, hogy a rendelőkben nem kígyóznak sorban a betegek, és az egészségügyi dolgozók pedig pluszbevételhez juthattak a vizitdíjnak köszönhetően.
Sosem mondtuk azt, hogy a vizitdíj teljesen el tudja tüntetni a hálapénzt, de az első lépés lehet ezen az úton. Ez nyilván nehezen mérhető adat. A visszajelzéseink alapján azonban elmondhatjuk, hogy az emberek körülbelül 15-20 százalékkal kevesebb hálapénzt adnak az orvosoknak. A jelen törvényjavaslat az egészségügyi reform, így különösen a vizitdíj bevezetése és az Egészségbiztosítási Felügyelet működésének megkezdése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján készült el. Ezen tárgykörben jelen törvényjavaslat négy törvény módosítását kezdeményezi. Az egyik az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény, az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény és végül a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény. Ez utóbbi, azaz a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása elsősorban a szerzett, gyűjtött tapasztalatok alapján lett szükséges.
A vizitdíjjal kapcsolatos rendelkezések módosításának az a célja, hogy a rendszer egyértelműbb legyen, pontosítsuk a rendszert, másrészt pedig bizonyos társadalmi csoportokat tovább mentesítsünk, erősítsük a beutalást, a beutalási rendhez való kötöttséget, és rendezzük az adatvédelmi kérdéseket.
A vizitdíj bevezetésekor a kormány többféle technikát alkalmazott, hiszen voltak olyan ellátottak, akik szociális alapon mentesültek a vizitdíj és napidíj fizetése alól, míg mások a törvény biztosította felhatalmazás keretében krónikus betegségük miatt mentesülhettek a vizitdíj megfizetése alól. Ezen utóbbi krónikus betegek kizárólag vizitdíj megfizetése alól mentesülhettek. Törekedtünk arra a törvényjavaslatban, hogy a mentesülés körét a krónikus betegek esetében, tehát például a cukorbetegeknél, a daganatos betegeknél ne csak a vizitdíjra, hanem az általuk, a betegséggel kapcsolatban igénybe vett kórházi kezeléseiknél a napidíjra is kiterjesszük.
Javaslatunk szerint mentesül a vizitdíj és a kórházi napidíj megfizetése alól a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja, a rendvédelmi szerv, azaz a határőrség, a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szolgálati jogviszonyban álló tagja, valamint az Országos Mentőszolgálat állományának tagja akkor, abban az esetben, amikor az ellátásuk igénybevétele az adott személynek a szolgálattal összefüggő intézkedése, eljárása során szerzett sérülése vagy betegsége miatt szükséges. Ezzel is ki akarjuk fejezni az ilyen szolgálatot teljesítők iránti elkötelezettségünket.
Nem kell vizitdíjat, napidíjat fizetni a javaslat értelmében annak a biztosítottnak sem, aki 30 alkalommal adott teljes vért. Fontosnak tartjuk, hogy ezzel is ösztönözzük arra az embereket, hogy adjanak vért, hiszen az ő adományozásuk, támogatásuk nélkül nem működhet más betegek gyógyítása sem.
Módosítja a törvényjavaslat a tartós betegeknek tartós betegséggel összefüggő ellátásaira vonatkozó szabályokat. Mint már említettem, a hatályos törvény a tartós betegségeket kizárólag a vizitdíj alól mentesítette. A javaslat értelmében azonban a tartós betegeknek a tartós betegségükkel összefüggő kórházi ellátás igénybevétele során sem kell napidíjat, kórházi napidíjat fizetniük.
Sok zavart okozott a kötelező szűrővizsgálatként végzett tüdőszűrések, illetve egyéb tüdőszűrések elterjesztése. Ez ügyben is pontosít a jogszabály. Arra törekedtünk, hogy a tüdőszűrésért ne kelljen vizitdíjat fizetni. A törvényjavaslat alapján a 18 év feletti nappali rendszerű alapfokú és középfokú iskolai oktatásban részt vevő biztosítottaknak nem kell vizitdíjat fizetniük az iskolai és ifjúsági egészségügyi ellátás keretében végzett ellátás igénybevétele során. Fontosnak tartottuk ezt a módosítást, hiszen nagyon sok visszajelzés érkezett arról, hogy a 18. életévüket betöltött iskolásoknak kellett vizitdíjat fizetniük, míg mellettük osztálytársaiknak, akik nem érték el a 18 évet, nem. Ezen is korrigálni kívánunk.
A háziorvoslásnál fontosnak tartjuk, hogy a háziorvoslás az legyen, aminek szántuk valamennyien így együtt. Háziorvoslásnak szántuk, és nem körzeti orvosnak, családorvos legyen a háziorvos szerepe. A családorvoslás, a háziorvoslás többet jelent a körzeti orvosnál, hiszen azt szeretnénk elérni, hogy a háziorvos a beteg egészségének, egészségi állapotának, betegútjának valóban az őre legyen. Erről szól, és ezt a célt szolgálja a beutalóhoz való kötöttség elvének a megerősítése, mikor is a járóbeteg-szakellátásért fizetendő vizitdíj összege abban az esetben, ha a beteg beutaló nélkül veszi igénybe azt, ezer forintra emelkedik. Ezt az összeget tehát abban az esetben kell fizetni, ha a beutaló nélkül veszi igénybe a beteg a szakellátást, vagy pedig más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, mint ahova a beutalója szólt, azaz mint ahova azt az őt beutaló, az ő sorsának a gazdája, a háziorvos kezdeményezte.
Ehhez kapcsolódik a javaslat azon rendelkezése is, amely értelmében a jövőben a 18 év alatti biztosított is ezer forint összegű vizitdíj ellenében jogosult a járóbeteg-szakellátásra, amennyiben azt más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, mint amelynél a beutaló orvos azt kezdeményezte, vagy pedig beutaló nélkül veszi igénybe.
A gyermekellátásnál nagyon sok visszajelzést kaptunk gyermekügyeletektől, gyermekellátó intézményektől. Épp ezért a törvény egy felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a kormány számára, hogy vizsgálja, mérlegelje a gyermekellátásnál esetlegesen szükséges további módosításokat.
A jelenleg hatályos rendelkezések alapján a biztosított részleges térítés mellett jogosult a finanszírozott egészségügyi szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos helyett másik orvost igénybe venni, azaz orvost választani a kórházakban. Javaslatunk értelmében a fenti rendelkezés alól július 1-jét követően is kivételt képezne a terhesgondozás és a szülészeti ellátás. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 2007. július 1-jét követően ezekért az ellátásokért, azaz szülő nőknek, szülés előtt álló nőknek az orvosválasztásért nem kell külön díjat fizetniük akkor sem, hogyha nem annál az orvosnál szülnek, aki éppen beosztott vagy nem beosztott.
Az egészségbiztosítási törvényben új fogalmat hoztunk be az ellátásba. Megkülönböztettük az előjegyzést, illetve a várólistát, és kötelező várólista-vezetést írtunk elő az intézmények számára. Az intézmények körülbelül 24 százaléka vezet várólistát a legutolsó információim szerint. Ugyanakkor sok félreértésre adott okot az előjegyzés és a várólista megkülönböztetése. Ebben törekszünk pontosításra. Az előjegyzés az általában az előre programozható betegellátás keretében végzett olyan ellátásokra besoroltak jegyzéke, amelyek tekintetében nem kötelező a várólista kialakítása. Előfordulhatnak olyan okok, amelyek nem alapozzák meg a várólista alapján nyújtott ellátásokra vonatkozó szabályok alkalmazását, tehát nem az ellátás természetéhez kapcsolódnak. Ilyen lehet például, hogyha a biztosított ragaszkodik a kezelőorvos személyéhez, vagy más ok miatt az egyébként várólistás ellátást nem tudja azonnal igénybe venni, például kisebb betegség vagy utazás miatt.
Az előjegyzés definiálását az is indokolja, hogyha egy adott rendelés meghatározott időpontban működik, vagy a vizsgálatokat egy időben célszerű elvégezni. A várólista és az előjegyzés intézménye megkülönböztetésének további pontosítását szolgálja az is, hogy az előjegyzés és az adott ellátás elvégzése között 30 munkanapnál több nem telhet el. Ez a gyakorlatban a kórházi ellátás tekintetében azt jelenti, hogy akiknek az ellátására 30 napot meghaladóan kerülne sor, azokat várólistára kell venni transzparens módon, úgy, hogy a várólistát a beteg mindig képes legyen követni.
(10.10)
Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítására a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatai alapján került sor. A felügyelethez eddig több mint 1100 bejelentés, megkeresés érkezett, ami, azt gondolom, nagyon jó bizonyítéka annak, hogy a felügyelet valódi hiányt pótló szerv az egészségügyben. Az új hatóság létrehozása természetszerűleg az eltelt időszak tapasztalatai alapján szükségessé tesz, tett bizonyos korrekciókat. A módosítás reményeink szerint hozzájárul a korábbi célkitűzések megvalósításához, növeli a hatékonyságot, az átláthatóságot, a nyilvánosságot, és ezzel is a biztosítottak érdekeit szolgálja.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa észrevételeinek megfelelően a módosítás olyan szankciók közötti választás lehetőségét teremti meg, amelyek a hatályos jogszabályok alapján reálisan alkalmazhatók. A javaslat bővíti a felügyeleti bírság kiszabása esetén mérlegelendő körülményeket. Lehetővé teszi a felügyelet számára, hogy közvetlenül az egészségügyi szolgáltatónál is kezdeményezhesse bizonyos szükséges intézkedések megtételét, ha például minőségi kifogás gyanúja merül fel. A módosítás a hatályos törvény szellemében tovább növeli az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítését. Jelenleg az önkéntes egészségpénztárak és a kiegészítő egészségbiztosítási tevékenységet végzők vonatkozásában vizsgálhatja a felügyelet ezt a követelményt. A módosítással megteremtjük annak a lehetőségét, hogy az egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában és az intézményeken belül megvalósuló esetleges jogsértéseket is vizsgálhassa. Ez ügyben tehát szélesíteni tervezzük a felügyelet hatáskörét.
Ezzel összefüggésben mind a szolgáltatókkal, mint az egészségbiztosítási tevékenységet végzőkkel szemben szankciók is alkalmazhatók, mégpedig a jogsértő állapot megszüntetése, a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása, valamint a felügyeleti bírság kiszabása. A módosítás kiemelt figyelmet fordít a kiegészítő biztosítási tevékenységet végzők ellenőrzésére, az egyenlő bánásmód követelményei ezeknél a szervezeteknél történő alkalmazásának vizsgálatára.
A javaslat lehetőséget teremt arra is, hogy a felügyelet bírósági eljárást indíthasson a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatók széles körének védelme, illetőleg jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. A vizsgálatok eredményének és a felügyelet intézkedéseinek honlapon történő közzététele pedig a nyilvánosság biztosítását szolgálja. A módosítás egyebekben a felügyelet elnökére és elnökhelyettesére, a felügyeleti bírságra vonatkozó szabályokat, valamint felhatalmazó rendelkezéseket is tartalmaz.
Fontos rendelkezése a törvényjavaslatunknak az egészségügyről szóló törvény módosítására irányuló javaslat. Célja hazánknak, hogy minél több transzplantációt tudjunk végezni, és valóban mindig rendelkezésre álljon a kapónak, azaz a recipiensnek megfelelő szerv. Ezért törekszünk az Eurotransplanthoz történő csatlakozásra. Előkészítés alatt áll az Országos Vérellátó Szolgálat és az Eurotransplant közti megállapodás a sürgős máj-, illetve szívtranszplantációk és a hiperimmunizált betegek szervátültetése kapcsán. Ezzel tehát nagyobb esélyt tudunk biztosítani a magyar biztosítottaknak, a magyar betegeknek, hogy hozzájussanak a számukra szükséges, életet adó, életet mentő szervhez. A módosítás megteremti a megállapodás betarthatóságának törvényi feltételeit, mivelhogy csak viszonzás céljából engedi meg a szerv külföldre történő szállítását abban az esetben, ha van hazai recipiens.
Változott az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása, hiszen ezt 2007 áprilisától a szakmai kamaráktól átvette az államigazgatás. Az alap- és működési nyilvántartás hatékony, naprakész vezetése érdekében a korábban összegyűlt gyakorlati tapasztalatok alapján, a személyes adatok védelmét szolgáló követelményekkel összhangban a törvényjavaslat pontosítja az alap- és működési nyilvántartásban szereplő adatkört. A törvényjavaslat megteremti annak is a lehetőségét, hogy az orvos, fogorvos, gyógyszerész, továbbá egészségügyi dolgozó, aki gyes, gyed, külföldi munkavégzés, betegség vagy más ok miatt az egészségügyi tevékenysége végzését Magyarországon szünetelteti, és így a működési nyilvántartása megújításához előírt kötelező továbbképzési pontokat nem tudja teljesíteni, az a szünetelés időtartamára, de legfeljebb két évre ne kerüljön törlésre a működési nyilvántartásból, és a nyilvántartás megújításához előírt, az adott továbbképzési cikluson belül megszerzett pontjait ne veszítse el.
Pontosításra kerülnek az egészségügyi dolgozókra vonatkozó felelősségi szabályok, továbbá megadja a törvényjavaslat az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanácsnak a szakorvosi szakvizsgáztatással és szakvizsga-bizonyítvány kiállításával kapcsolatos feladatai ellátásához a törvényi felhatalmazást. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény módosításával törvényi szinten megjelenik a jegyző felhatalmazása a vizitdíj visszaigénylésével összefüggő eljárásban történő adatkezelésre. Ismert, hogy valamennyi magyar biztosított húsz alkalom felett igénybe vett háziorvosi és járóbeteg-szakellátás esetén a jegyzőtől visszaigényelheti a húsz alkalom felett kifizetett vizitdíjat. A javaslat arról rendelkezik, hogy ebben a jegyzői eljárásban a jegyző a nyugtán, a számlán szereplő nevet, taj-számot és egyéb adatokat a külön jogszabály szerinti visszatérítési eljárás, de csakis az eljárás befejezéséig jogosult kezelni.
Szeretném megköszönni megtisztelő figyelmüket, és tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm szépen. (Taps.)
