DR. GARAMHEGYI ÁBEL
DR. GARAMHEGYI ÁBEL
DR. GARAMHEGYI ÁBEL gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ha az Országgyűlésnek benyújtott beszámolót nagyon röviden és összefoglalóan kellene jellemeznem, azt kell mondjam, hogy magas színvonalú és a kormány számára rendkívül fontos tanulságokkal bíró dokumentum. Mind az elején, mind pedig felszólalásom végén, engedje meg az elnök úr, hogy önnek és a munkatársainak megköszönjem ezt az igazán magas színvonalú tevékenységet és az ehhez kapcsolódó beszámolót.
A Gazdasági Versenyhivatal legutóbbi kétévi tevékenységéről szóló beszámolók összességében meggyőzően érzékeltetik, hogy jól működő piacgazdaságban a verseny tisztaságára vonatkozó szabályok betartása mellett hosszabb távon még akkor is megmutatkoznak a verseny kedvező hatásai, ha ezt a folyamatot időnként jogos elmarasztalások vagy éppen szankcionálások kísérik. Elég csak a távközlési szektorra utalnom, ahol ma már alapvetően a fogyasztókért folyik a verseny, és ahol egyre inkább kikényszerítik az árak versenyét és a hatékonyabb gazdálkodást.
A jelenlegi szociálliberális kormány elkötelezetten versenypárti: nem a verseny mindenhatóságát hirdeti, de felismeri és érvényesíteni kívánja annak vitathatatlan előnyeit. E cél elérése érdekében a szabályozáson túlmenően további feladatnak tekintjük a ma még túlzott mértékű állami szerepvállalás csökkentését, a többszereplős piaci modell megteremtését azokban az ágazatokban, ahol erre adottak a feltételek. Reményeink szerint az erősödő verseny jóvoltából a fogyasztók kedvezőbb kondíciókkal egyre jobb minőségű szolgáltatásokhoz juthatnak, a gazdaság egésze pedig olyan folyamatokat tudhat magáénak, amelyek révén a tőke és a munkaerő a hatékonyabb területekre áramlik, és ezáltal összességében javul az ország jövedelemtermelő képessége.
A Gazdasági Versenyhivatal két évet áttekintő beszámolói a korábbi évekhez hasonlóan magas színvonalú, fontos megállapításokat tartalmazó dokumentumok, amelyeket a döntéshozatal során a kormánynak mindenképpen szem előtt kell tartania. Számunkra értékes visszajelzést jelentenek a hivatal elemzései a piaci viszonyok alakulásáról, az állam beavatkozásának hatásairól, az üzleti döntéseken alapuló folyamatokról, a versenyfelügyeleti eljárások és az ágazati vizsgálatok tapasztalatairól, amelyeket az irányítói, szabályozói munka során továbbgondolunk és hasznosítunk.
A hivatal munkájának évről évre nagyobb jelentőséget ad, hogy a gazdaság több területén is megnőtt a verseny intenzitása, amely mind az áruk és szolgáltatások választékbővülésében, mind a fogyasztóbarát üzletpolitikai magatartásokban megnyilvánul. A piaci viszonyok alakulását érintő állami beavatkozások hatásairól a villamosenergia-szektor tekintetében megállapítást nyert, hogy az utóbbi években megnőtt a szabadpiac szerepe a nem lakossági fogyasztók ellátásával kapcsolatban. A hivatal 2005-ben lezárult ágazati vizsgálata alapján a piacot mind keresleti, mind pedig kínálati oldalról nagymértékben bővülőnek ítélte, amelyen az értékelés szerint sem a piaci résztvevők bármelyikének, sem a piaci szereplők közös erőfölényes helyzete nem valószínűsíthető.
A jelenleg működő modell alkalmas volt arra, hogy a verseny megjelenjen a szektorban, ugyanakkor ma már korlátozza is a valódi verseny kialakulását. A GVH megítélése szerint, amely egybeesik a kormány véleményével, a villamos energia belső piacára vonatkozó uniós irányelv átültetése a magyar jogrendbe alkalmat teremt egy, elsősorban a fogyasztók versenyhez fűződő érdekeit szem előtt tartó, a kettős vertikum koncepcióját feladó új működési modell kialakítására.
A piaci szereplők számának bővülése volt érzékelhető a vasúti ágazatban is. A 2005-ös piacnyitást követően a múlt év januárjától hatályba lépett az új vasúti törvény, amely megteremtette a vasúti piac szabadságának alapvető feltételeit, és létrehozta a vasúti közlekedési szabályozó hatóságot, a Magyar Vasúti Hivatalt. A liberalizáció piacot erősítő hatása és újabb társaságok megjelenése szerepet játszott abban, hogy a vasúti áruszállító piac elsősorban a tranzit- és export-import forgalomban jelentősen bővült, és az elszállított árumennyiség az elmúlt 15 évet tekintve 2006-ban volt a legmagasabb.
A szabadpiaci verseny hatékonyságának növekedését eredményezte az infokommunikációs szektor is. A kormány részéről is úgy látjuk, hogy az elektronikus hírközlés területén alkalmazott úttörő szabályozás, amely a hálózatos iparágak közül elsőként valósította meg a piac teljes liberalizációját, versenyszemléleti szempontból példaértékű lehet a többi, liberalizáció előtt álló ágazat számára is.
Napjainkra szintén érdemi gazdasági verseny alakult ki a gyógyszer-kereskedelem piacán. A nagykereskedelemmel szemben a kiskereskedelmi piac tavaly még erősen szabályozott volt, mostanra azonban már jelentős áttörést hozott a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény megszületése, amely számottevően kiterjesztette a gyógyszer-forgalmazási lehetőségeket.
A beszámolási időszak alatt a folyamatosan átalakuló piaci viszonyok mellett a szélesebb jogi környezet változása is tovább erősítette a GVH versenyfelügyeleti szerepét. Ezen a téren az egyik legjelentősebb változást a múlt év június 1-jén hatályba lépett kereskedelmi törvény jelentette, amely a beszállítók védelme érdekében a GVH hatáskörébe utalta a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedelmi vállalkozások feletti versenyfelügyelet ellátását és az ugyanezen vállalatok által megalkotandó etikai kódex jóváhagyását. E feladatok teljesítésére a hivatal megfelelően felkészült, tavaly decemberben jóváhagyta az idei évre vonatkozó etikai kódexet, amelynek megalkotását tájékoztató munkával segítette is.
Szólnom kell a hivatal tevékenységének másik nagy csoportjáról, a versenyfelügyeleti eljárások lefolytatásáról is, amelyek mind darabszámukban, mind a kiszabott bírság összegét tekintve a már elhangzottak értelmében jelentősek. Fokozatosan érzékelhető ezek visszatartó ereje is, bár a vizsgált jelenségek, a kartellezés, az erőfölénnyel való visszaélés, a reklámokkal, a fogyasztók megtévesztésével foglalkozó ügyek a felerősödött versenyhelyzetben teljes mértékben valószínűleg sohasem küszöbölhetők ki.
Az eljárások középpontjában mindenkor a fogyasztók érdekének védelme állt, így végső soron nyertesei is a fogyasztók, a megrendelők. A munka súlyát jól érzékelteti, hogy például egy-egy kartellmegállapodás felfedésével a már említett, több tíz milliárd kihatású tisztességtelen árképzésnek lehet gátat szabni. Míg 2005-ben a versenykorlátozó megállapodások jórészt az építőipar, útépítés terén jöttek létre, 2006-ban az informatikai és a biztosítási piac területén jelentkeztek, erőfölénnyel való visszaélés pedig a kábeltelevíziós társaságoknál, a mobilszolgáltatók körében és a vezetékes energiapiacon fordult elő.
A versenyfelügyeleti eljárások természetesen számos tanulsággal szolgálnak mind a közvetlenül érintettek, mind a szabályozók számára, ezért köszönet illeti a hivatal ilyen irányú munkáját éppúgy, mint a jogszabálytervezetek véleményezésében, az intézményi kapcsolatok és nem utolsósorban a versenykultúra fejlesztésében kifejtett tevékenységét. A versenytudatos magatartás kialakulása mint a megelőzés eszköze külön is üdvözlendő, hiszen a szükséges ismeretek megszerzése hosszabb távon nagyobb eredménnyel járhat, mint az utólagos szankcionálás.
Tisztelt Országgyűlés! A befejező gondolatkörben rátérnék a Gazdasági Versenyhivatal beszámolóiban megfogalmazott ajánlásokra. Noha azok a kormánytól független intézménytől származnak, és címzettjük sem a kormány, természetesen érintik annak munkáját.
Mindkét beszámolóban szerepel a médiapiac versenykorlátozó rendelkezéseinek felülvizsgálata, valamint a digitális műsorterjesztéshez szükséges jogszabályok megalkotása iránti igény. A kérdés rendezésére a kormány a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályaira, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosítására vonatkozó törvényjavaslatot ebben a hónapban benyújtotta a parlamenthez, elfogadásával megtörténik a műsorterjesztés szabályozási kérdéseinek átfogó rendezése.
A tartalomra és az átvitelre vonatkozó jogterületek kapcsolódásának teljes körű tisztázása azonban csak a nemzeti audiovizuális és médiastratégia megalkotásával valósulhat meg, amelyen a Miniszterelnöki Hivatal szakemberei e pillanatban is dolgoznak. Ezzel sikerült az évtizedes lemaradást felszámolni, és a mai viszonyoknak megfelelő szabályozást megalkotni. Ugyanakkor a digitális átállás nemcsak a technológiai változást, hanem egyúttal a szolgáltatók közötti verseny átalakuló és növekvő intenzitását is eredményezi majd.
Ugyancsak mindkét anyag tartalmaz ajánlást a villamosenergia-szektorra vonatkozóan. 2005-ben új, az érdemi versenyt is szolgáló működési modell bevezetésének szükségessége kapott kiemelt hangsúlyt.
(10.00)
A 2006. évi ajánlás pedig: törekedni kell ez európai szinten vett regionális villamosenergia-piac kialakítására - mondja az ajánlás.
A kormány részéről alapvetően egyetértünk azzal, hogy a hazai villamosenergia-piac további regionális integrálódásának elősegítése és a fogyasztói érdekek szem előtt tartása érdekében olyan új modellre van szükség, amely az egyes piaci szereplők számára tulajdonsemleges módon teremti meg az egyenlő verseny feltételeit. Az elvégzendő feladat komplexitására, valamint a villamosenergia-piac és a mögötte lévő fizikai infrastruktúra bonyolultságára tekintettel azonban különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a liberalizáció megfelelő szakmai előkészítettségével elkerülhető legyen az átmeneti időszakban az energiaárak normál piaci mozgásokat meghaladó esetleges változása. Az ellátásbiztonság csökkenése, a fogyasztók kiszolgáltatottsága, a befektetők és a beruházók kockázatainak túlzott növekedése, valamint az indokolatlan társadalmi feszültségek kialakulása mind az elkerülendő hatások között kerülnek említésre. A kormány szándéka szerint az új modellt leíró, villamos energiáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés még a tavaszi időszakban tárgyalhatja.
Ami pedig a rendszerirányító Mavir, illetve az MVM tulajdonosi szétválasztását illeti: amíg e témában nem születik egységes uniós álláspont, a tagállamokhoz hasonlóan Magyarország sem kötelezné el magát sem a tulajdonosi szétválasztás, sem a jelenlegi helyzet fenntartása mellett.
Új ajánlásként fogalmazódott meg a legutóbbi beszámolóban az az igény, hogy a szabályozói hatásvizsgálat terjedjen ki a jogszabálytervezetek, koncepciók versenyképességi szempontú elemzésére is. A hatásvizsgálat komplexszé tétele, a várható gazdasági, piaci, pénzügyi, társadalmi következmények számbavétele a jogalkotási munka színvonalának további javulásához járulhat hozzá, ezért tökéletesen megfelel a kormány törekvéseinek.
Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül, a kormány részéről ismételten megköszönve a Gazdasági Versenyhivatal 2005. és 2006. évi magas színvonalú munkáját és a versenytörvény alkalmazása során szerzett tapasztalatait összegző beszámolóit, azokat nagy tisztelettel ajánlom elfogadásra a tisztelt Országgyűlésnek.
Köszönöm szépen a szót. (Taps.)
