DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS, a gazdasági és informatikai bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Nagy Zoltán Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés ebben az évben összevontan tárgyalja a Gazdasági Versenyhivatal elnökének a Versenyhivatal 2005. és 2006. évről szóló beszámolóját, amely a versenytörvény alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, a verseny tisztaságának érvényesülésével kapcsolatos megállapításokat is tartalmazza.
A gazdasági és informatikai bizottság május 9-ei ülésén megtárgyalta mindkét beszámolót, így betekintést nyerhettünk a hivatal éves munkáiba. A vita során megállapítható volt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a korábbi évekhez hasonló struktúrában elemzi tapasztalatait, az adott év munkáját, és a korábbi évekhez hasonló ütemben folytatta a törvényben meghatározott versenyfelügyeleti, valamint versenypártolási munkáját. Látható ugyanakkor, hogy nagyobb hangsúlyt fektet a már intézményesen is végzett versenykultúra-fejlesztő tevékenységre is. Jogszabályi keretek között foglalkozik a piaci verseny fenntartásával, ennek a munkának a keretében versenyfelügyeleti eljárásokat és ágazati vizsgálatokat is folytat, illetve versenypártoló, valamint versenykultúra-fejlesztő tevékenységével hozzájárul a magyar gazdaság versenyképességének javításához.
A beszámolók széles körű betekintést nyújtanak a hivatal működésébe, részleteiben tartalmazzák a versenyfelügyeleti eljárásokat, azok pontos statisztikáit a bírósági szakra is tekintettel. Emellett kiemelik a versenyszempontú jogszabály-véleményezés, azaz a versenypártolás területén kifejtett versenyhatósági erőfeszítéseket, valamint a versenykultúra-fejlesztésben elért eredményeket is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évekhez képest a lefolytatott és a befejezett eljárások tekintetében komolyabb változásról nem beszélhetünk. Azonban újdonságként jelenik meg és mindenféleképpen említésre érdemes a versenykultúra fejlesztésében és terjesztésében végzett munka, ezen felül 2006-tól a kereskedelemről szóló törvény rendelkezései alapján is többletfeladatot kapott a versenyhatóság. Érthető viszont, hogy ezen a téren nagy számú ügyből fakadó tapasztalatról még nem beszélhetünk. Az mindenki előtt ismert, hogy feladata a hivatalnak a piaci verseny fenntartása, valamint a verseny kialakítása és a fenntartás körülményeinek befolyásolása. Ezt, mint már említettem, egyrészt a piacot felügyelő versenyfelügyeleti munkájával, azaz konkrét ügyekben megfogalmazott álláspontjával, másrészt a versenypártoló munkájával tudja biztosítani, s ennek keretében a verseny szempontjait is érvényesítheti, sőt jogszabály-előkészítő munkákat, illetve jogszabály-véleményező munkát is végez. Itt szeretném megjegyezni, hogy aktív és kiegyensúlyozott bizottságunk és a Versenyhivatal közötti együttműködés.
Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes értékelés előtt érdemes lehet a statisztikai adatokat dióhéjban összefoglalni, hogy világosan lássuk, hány felügyeleti eljárásban milyen összegű bírságot szabott ki a hivatal. Hiszen sajnos azt is meg kell állapítanunk, hogy még mindig a közigazgatási bírság lehet ezen a területen a hatóság kezében az egyetlen olyan hatékony eszköz, amellyel csökkenteni vagy pedig megállítani lehet ezeket a visszaéléseket. 2005-ben 191 darab ügyzáró határozat született, ahogy elnök úr is ezt már említette, amelyben mintegy 3,3 milliárd forint összegű bírság kiszabására került sor. 2006-ban ugyan csökkent az eljárások száma, de a 178 darab meghozott határozatban már több mint 11,5 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a hatóság. A két évben kiszabott bírság összege közötti nagy különbséget a biztosítási piacot érintő egyetlen kartelleljárásban kiszabott 6,8 milliárd forint bírság okozta. Erről majd később még fogok említést tenni.
Az elmúlt évek versenyfelügyeleti munkáját áttekintve megállapítható, hogy a hivatal tevékenységében a legnagyobb számban a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása ügycsoportba tartozó jogsértések fordultak elő. Ebben az ügytípusban az utóbbi években egyre gyakrabban foglalkozott a Versenyhivatal az egészségmegőrzéssel kapcsolatos termékek körében fölmerült ügyekkel. Itt meg kell említeni, hogy az elmúlt évek gyakorlatában egyre nagyobb szerepet kapott az egészségmegőrzés, a megelőzés és az egészséges életmód. Ezen a területen nagyon komoly verseny alakult ki a hazai piacon. Ezért a különböző cégek különböző - idézőjelben - „eljárásokat” alkalmaztak a saját termékük érvényesítése érdekében. Ilyen ügyek vizsgálatakor a termékkategóriák gyógyhatás mentén történő elhatárolása volt a meghatározó, ugyanis gyógyhatást tulajdonítani csak olyan terméknek lehet, amelyet arra minősítő cég, illetve hatóság engedéllyel igazolt.
A korábbi versenyhivatali döntésekből egyértelműen megnyilvánuló elv jogszabályi szintű megfogalmazásának tekinthető, hogy a különösen érzékenynek minősülő élelmiszer-kategóriákról, a különleges táplálkozási célú élelmiszerektől és étrend-kiegészítőkről szóló termékspecifikus szabályozás kimondja, hogy azoknak a jelölése, megjelenítése a reklámozás során csak olyan lehet, amelyben azok betegséget megelőző vagy gyógyító hatását kiemelő szövegrész van, amelyben ilyen szövegrész nem szerepel, vagy ilyen tulajdonságra ezek a reklámok, illetve használati utasítások nem utalnak.
(9.40)
Mivel e területen tapasztalható a legtöbb visszaélés, más hatóságok, szabályozó szervek lépésére is szükség volt és szükség is van. Ezen a téren nagyon örvendetes, hogy a Gazdasági Versenyhivatal minden esetben igyekezett más hatóságok állásfoglalását is kikérni, illetve azok szakmai döntéseit a saját eljárásában felhasználni.
Az egészségmarketing tárgyú ügyeken kívül a hivatal az elmúlt években számos olyan versenyfelügyeleti eljárást zárt le, amelyben az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett információk, jelölések alkalmasnak mutatkoztak a fogyasztók megtévesztésére. Ilyen esetben nem a klasszikus értelemben vett reklám révén valósul meg a jogsértés, hanem közvetlenül a terméken, annak csomagolásán található jelölés, tájékoztatás alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Éppen ezért a bizottsági vita során is egyértelműen kiderült, és javasoltuk is a Versenyhivatal részére, hogy a hivatalt szükséges lenne bevonni azokba a felderítésekbe, leleplezésekbe, amelyek jellemzően a nagyobb ünnepek előtt a nagykereskedelmi láncokban meghatározóan az élelmiszertermékek piacán tapasztalhatók voltak.
Emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat az elmúlt évek átcímkézett, átmosott élelmiszertermékeire, amelyeket az illetékes hatóságok feltártak, megtaláltak, majd kivontak a forgalomból, természetesen csak azokat, amelyeket elértek, és nem tudjuk, hogy melyek kerültek ténylegesen a fogyasztói láncba. Különös csoportba sorolhatók azok a megtévesztések, amikor egyes élelmiszerek csomagolásán feltüntetett piacelsőbbségi állítások szerepelnek, ezek ugyanis alkalmasak arra, hogy a fogyasztót megtévesszék, például ahol óriási betűkkel szerepel rajta, hogy „number one”, miközben tudjuk, ha megnézzük ezeket a termékeket, akkor az átlagos feltételeknek sem felelnek meg sok esetben.
A kereskedelemben továbbra is visszatérő versenyjogi kérdés az akciók, az árengedmények. Az eladásösztönzési akciókban, különleges ajánlatokban előforduló pontatlanságok, esetleg szándékos megtévesztések kiszűrésében a reklámtörvény alapján a fogyasztóvédelmi hatóság is jogosult eljárni, azonban néhány kirívó esetben, amikor ez a pontatlanság az üzletpolitika részévé is válhat, meggyőződésünk szerint indokolt lehet a Gazdasági Versenyhivatal fellépése is. Természetesen ilyen esetben is figyelemmel kell kísérnie a fogyasztóvédelmi hatóság munkáját, döntéseit a már említettek szerint, de úgy gondoljuk, hogy számos esetben nélkülözhetetlen lehet a versenyhatósági eljárás lefolytatása is.
Elnök úr is itt az expozéjában kitért az elmúlt időszakban megjelent kartellügyekre, amelyek igazából az autópálya-építő cégekkel kapcsolatban kerültek nagyobb nyilvánosság elé. Azóta is azonban más esetek is előfordultak. Ezen a téren nagyon komoly felderítő munkát végzett a Versenyhivatal, és igen komoly döntések, hatósági döntések születtek. A kartellek a versenykorlátozó megállapodásoknak azon csoportjai, amelyek a legsúlyosabban versenykorlátozóak, hiszen ár vagy kvóta meghatározására, illetve piacfelosztásra irányulnak, és a legnagyobb titokban születnek, ez magától értetődő. Ezen belül külön elkülöníthető csoportot képeznek, és 2005 óta büntetőeljárással is fenyegetettek a közbeszerzési eljárásokat érintő ajánlattevők közötti összejátszások, amelyekre sajnos szép számmal volt példa a hivatal elmúlt kétéves gyakorlatában is.
Az első felderítési hullámban az építőipar területét érintették a közbeszerzési eljárások során, jogellenesen összejátszó magatartásokat felszámoló versenyfelügyeleti eljárások során születtek meg a döntések. 2006-ban már több, az informatikai beszerzések területét érintő ügy lezárására is sor került. Hozzá kell azonban azt is tenni, hogy 2006-ban a legnagyobb összegű bírság kiszabására a biztosítási piacot érintő, de nem közbeszerzéses kartellügyben került sor, mint azt az elején már említettem, mintegy 6,8 milliárd forint összegben. Ez az eljárás a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, illetve a cascóhoz köthető rezsióradíjak miatt indult.
A Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatában visszatérő eljárás a piaci szereplők szerveződései részéről tanúsított versenykorlátozó törekvések vizsgálata. 2006-ban nemcsak az előbb említett esetben, de az agrárszektorban, a könyvkiadás és a könyvkereskedelem területén, valamint szakmai kamarákkal szemben is születtek ilyen ügyből fakadó elmarasztaló határozatok. Mindenképpen támogatandónak és folytatásra érdemesnek tartjuk a hivatalnak a kartellek feltárásában az elmúlt évek során követett szigorú politikáját, mert csak ennek lehet elrettentő hatása a vállalkozások által folytatott jogellenes magatartásra.
2006-ban az erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt folytatott versenyfelügyeleti eljárásokban nyolc marasztaló határozat született, melyből öt esetben több mint egymilliárd forint értékben került bírság kiszabásra. Ilyen eset volt a vezetékes műsorterjesztés, a kábeltelevízió-szolgáltatás piacán az évek óta visszatérő jellegű, túlzottan nagy mértékű havi előfizetésidíj-növelés, valamint a programcsomagok összetételének hátrányos módon történő változtatása. De idesorolhatnánk az internetes szolgáltatás, valamint a televíziós műsorszolgáltatás, illetve az ahhoz kapcsolódó műsorszétosztás területén tapasztalt eseteket is, például a szolgáltatóváltás korlátozására irányuló magatartást.
A vezetékes energiapiacokon is előfordultak hasonló esetek, mint például a fogyasztói szolgálat körébe tartozó kiegészítők, a hatósági árszabályozás alá mindeddig nem tartozó tevékenységek túlárazása vagy más, olyan szolgáltatói gyakorlatok, amikor a szolgáltató hatóságként igyekszik föllépni, legalábbis tevékenységében nyomon követhető, tetten érhető ez a fajta viselkedés.
2006-ban 43 összefonódással kapcsolatos határozat született. Ez alatta maradt a korábbi években elbírált összefonódásos esetek számának. A kérelmezett esetek kapcsán megfigyelhető volt, hogy világszerte folytatódott az iparágak koncentrációja, ami Magyarországon a külföldön honos vállalkozások magyar piaci érdekeltségein keresztül egyaránt éreztette hatását. A koncentrációs folyamatok hátterében egyes esetekben a termékpaletta szélesítése és az elérhető költségmegtakarítás állt, míg más esetekben a versenynyomás következtében tönkrement cégeket vásárolták fel versenytársaik. Minden egyes eset alapos felderítői munkát igényelt, ez különösen nagy terhet jelentett a Versenyhivatal tevékenységében.
A hivatal hatékony versenypártoló munkát is végzett azzal, hogy a hozzá érkezett jogszabályokat versenyszempontból elemezte, és jelezte ezzel kapcsolatos véleményét a jogszabály előkészítője számára, és mint ahogy már az elején is említettem, aktív és hatékony együttműködést valósított meg a gazdasági és informatikai bizottsággal.
A hivatal nemzetközi kapcsolatait is meg kell említeni, mert úgy gondolom, bár a beszámolókból ez is egyértelműen kiderül, hogy ez is igen kiterjedt és hatékony volt. Az uniós csatlakozás következtében szoros együttműködés vált szükségessé a tagállami versenyhatóságokkal és magával a Bizottsággal is. Ennek során kialakult egy mindennapos európai uniós hálózatos együttműködés, amely igen biztató a jövő szempontjából is. A törvényi szintű előírásként is megjelenő versenykultúra-fejlesztő és -terjesztő munkájáról egy teljesen külön mellékletben nyújtott be beszámolót a hivatal. Ebből látható, hogy itt is sokrétű, szerteágazó munkát végeztek. A beszámolóból az is kiderül, hogy ezeket a célcsoportokat más és más eszközzel kívánják megcélozni, teszik mindezt átláthatóan és áttekinthetően, a közvéleményt a hivatal honlapján részletesen is tájékoztatva.
Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámolókból és Nagy Zoltán elnök úr szóbeli kiegészítéséből, valamint a bizottsági vitából egyértelműen kiderül, hogy 2005-ben és 2006-ban is magas színvonalú szakmai munkát végzett a hivatal. Tevékenységével, döntéseivel sokat tett a hazai piaci verseny tisztességének biztosításáért.
Előzőekre tekintettel a gazdasági és informatikai bizottság egyhangú döntésével ajánlja, hogy a tisztelt Országgyűlés a beszámolókat és az azokhoz benyújtott H/2999. és a H/3000. számú országgyűlési határozati javaslatot fogadja el.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
(9.50)
