ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Miniszter Asszony! Tényleg meglepő érzés volt, hogy a Malévet felhívta, és beigazolódott, hogy magyar bort árultak. Talán ezt a szokást többször kellene csinálni a magyar termékek védelmében, rákérdezni, és talán egyre több helyen foglalkoznának a magyar termékkel és annak a piacvédelmével.
Engem az késztetett felszólalásra, hogy Podolák György úgy fogalmazott, hogy a Versenyhivatalnak nem tiszte a törvényeket bírálni és esetleg javaslatokat tenni. Én meg azt mondom, hogy igenis a Versenyhivatalnak is, mint az ÁSZ-nak, az ombudsmanoknak tiszte, hogy egy törvényt esetleg kifogásoljanak, és ha az életben az őáltaluk vizsgált területen olyan dologra derül fény, hogy a törvényen módosítani, változtatni kell annak érdekében, hogy tisztább viszonyok álljanak elő, akkor igenis el kell fogadni adott esetben a Versenyhivatal azon kritikáját, hogy a törvényen változtatni kell.
Herényi Károly képviselőtársam elmondta a piac liberalizációjával kapcsolatban: Magyarországon a legnagyobb probléma ott van, hogy bizonyos szolgáltatások területén nem maga a szolgáltatás túl drága, hanem annak a készenléti díja hihetetlen mértékben megemelkedett. Ez azt jelenti, hogy sok esetben maga a készenléti díj magasabb, mint magának a szolgáltatásnak a milyensége.
(11.10)
Tehát ezen is el kellene gondolkodni, ezen esetleg változtatni, hisz a tévében is volt riport, hogy a vízdíj 560 forint bizonyos településterületen, ott, ahol állami vízmű működteti magát a szolgáltatást, és önmagában a vízdíj jóval kevesebb, mint adott esetben a szolgáltatást igénybe vevők részére a készenléti díjnak a nagyságrendje. Tehát ezen is módosítani és változtatni kellene.
Ami engem javarészt magában a jelentésben érdekel és hiányolok, ez tulajdonképpen az önkormányzat, közbeszerzés, a tisztességtelenség, az erőfölénnyel való visszaélés, valamint a diszkrimináció. És örülök annak, hogy miniszter asszony is itt van, mert az elmúlt időszakban nagyon sokat beszéltünk a körbetartozásról, nagyon sokat beszéltünk a közbeszerzési törvénynek a megváltoztatásáról, és sajnos nem került úgy a parlament elé, hogy adott esetben egy teljesen újszerű, a mai igénynek és a mai kritikáknak a kizárásával tulajdonképpen egy olyan közbeszerzési törvény tudna alakulni, ami a tisztességet, az erőfölénnyel való visszaélést és az összefonódást is tulajdonképpen csökkenteni vagy gátolni tudja.
Ezt mondom azért is, mert tudjuk nagyon jól, hogy Magyarország megítélése a korrupció területén nem éppen a legjobb, hiszen Herényi Károly is hivatkozott arra, hogy tulajdonképpen hol tart a nemzetközi megítélése a magyar közbeszerzéseknek vagy adott esetben a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek, és ezen a területen igenis nagyon keményen kellene tudni változtatni. És szomorú vagyok azért, hogy nem egy teljesen új közbeszerzési törvény került a parlament elé, hanem annak a sokadik módosítása. És ma még a körbetartozás kérdése sem került úgy a parlament elé, ahogy mi azt szerettük volna a múlt év folyamán ötpárti egyeztetéssel, és adott esetben az önkormányzatok területén is egy komolyabb vizsgálattal, hogy mitől válik tulajdonképpen a folyamat azzá, amivé. Ugye, egyrészt a különböző nagy multinacionális bevásárlóközpontoknak a szerződéskötési viselkedése, 90 napos, 150 napos beszállítási kötelezettséggel, polcdíjakkal meg egyéb más, különböző nyalánksággal, ami tulajdonképpen egy vállalkozót totálisan tönkre is tud tenni. Ha háromnaponta beszállításra kötelezett, és az első beszállítás után, mondjuk, 150 nappal fizetnek neki először, akkor egyrészt vagy piacvesztést fog elszenvedni, vagy ha további olyan díjakat számolnak fel neki, ami irreális, és mondjuk, a beszerzett árut léáron vásárolják meg tőle, akkor onnantól fogva megkérdőjeleződik magának a tisztességnek a kérdése.
Az összefonódás területén én is maximálisan egyetértek azzal, hogy ki kell zárni a versenyből mindennemű összefonódást. És pontosan itt, az önkormányzatok, közbeszerzések területén lehet azt mondani, hogy itt is sejthető valami, amit meg kellene vizsgálni, és a Versenyhivatalnak is esetleg ajánlásokat megfogalmazni a közbeszerzési törvény irányába, hogy amikor összekeveredik maga a pályázatíró a bonyolítóval és a végrehajtóval, és a legvégén a leggyengébb láncszem, a kényszervállalkozó lehet, hogy pont abba fog tönkremenni, mert a pályázatíró, a végrehajtó és a bonyolító is totálisan kihasználta az alatta levő vállalkozókat különböző területen, és ezáltal teremt olyan helyzetet, hogy Magyarországon a körbetartozási spirál nemhogy csökkenne, hanem egyre emelkedik. És ebből adódóan nagyon sok korrupciós lehetőség is előfordul Magyarországon, hisz a legtöbb kritikát pontosan a közbeszerzések területén fogalmazzák meg a vállalkozások is meg az állampolgárok is, hisz egyre több olyan ügyre derül fény, ahol tényleg és valóban maga a közbeszerzés sérül.
Én úgy szeretnék fogalmazni, hogy talán Magyarországon a verseny területén is és a törvények területén is meg kellene fogalmazni azt, hogy tisztességesen élni és tisztességben élni hagyni, ami sajnos pont Magyarországon a versenyhelyzetben tulajdonképpen nem fellelhető. Tehát mindenki arra próbál erőt gyűjteni, és úgy viselkedni, hogy a másikat esetleg kiszorítani, tönkretenni, és ezáltal tulajdonképpen a saját élettere is egy bizonyos idő után romlani fog, mert a globalizációs világban a jelenlegi nemzetközi és hazai törekvések is lehet, hogy pontosan őt saját magát is totálisan kiszolgáltatottá teszi, és tönkre fogja tenni.
Azért is szeretnék én úgy fogalmazni, és itt kérni tényleg valóban a kormányoldalt, hogy a nemzeti fejlesztési terv mellett a fenntartható fejlődés esetleges parlament elé való kerülésével együtt próbáljunk meg egy olyan új közbeszerzési törvényt elfogadni, amely az Európai Unió által adott források - hisz az Európai Unió által adott források esetében tulajdonképpen az Európai Unió állampolgárainak a közpénzéről van szó, tehát pontosan olyan területen egy olyan rendszert kialakítani, ami hosszú távon tudja stabilizálni, hogy valóban a tisztesség legyen a mérvadó és ne a tisztességtelenség az üzlet területén vagy adott esetben a pályáztatások területén és a bonyolítás területén.
És nagyon sokszor lehet azt is hallani, hogy összekeveredik a politika, a korrupció és a gazdasági tisztességtelenség. Erre is egy komolyabb vizsgálatot kellene tulajdonképpen végrehajtani, és talán itt a különböző tudományos köröket is bevonni ebbe, hogy hogyan tudnánk esetleg ebből a jelenlegi csapdahelyzetből kitörni, hogy ez a megítélés is változzon, de ehhez valóban az kell, olyan törvények kellenek, amelyek a tisztesség irányába hatnak, és késztetnek mindenkit akár büntetés területén, akár közbeszerzésekből történő teljes kizárással bizonyos meghatározott ideig, és mellette a hazai termék piacvédelme is tulajdonképpen megfogalmazódjon.
Én az Európa Tanácsban, amikor az élelmiszer-biztonság kérdése merült fel, úgy találtam fogalmazni, hogy a hiszékeny vásárlóval szemben, amikor olyan terméket árusítanak, ami sem a piaci elvárásoknak, sem pedig a tisztességnek nem felel meg, az tulajdonképpen gyilkossági kísérlet azon vásárlóval szemben, aki lejárt szavatosságú élelmiszert kap a piacon, vagy adott esetben különböző reklámmal beetetve kénytelen megvásárolni, mert nincs pénze egyéb másra, hisz a szegénységi küszöb azért Magyarországon nőtt, és ebből adódóan nagyon sok állampolgár kénytelen úgy vásárolni, hogy azt nézi, hogy a pénztárcájában mi van, és ezáltal nem tudja vagy adott esetben nincs felkészülve arra, hogy a piacon vagy a bevásárlóközpontokban vagy egyéb más helyeken tulajdonképpen tisztességtelenül becsapják, és ezáltal az egészségére ártalmas élelmiszert fog megkapni vagy vásárolni.
Szeretnék a Versenyhivatal munkájához gratulálni, és szeretném azt, ha valóban továbbra is maradna az az elv, bármilyen kritikát megfogalmaznak önökkel szemben, hogy ha a törvényben vannak a gyakorlati lépésben nem visszaigazolható lépések, tehát a törvény által megkövetelendő lépések, akkor igenis azt jelezzék, és lehetőleg annak adjanak visszhangot, hogy ezáltal az állampolgárok is legalább tudják azt, hogy milyen ügyekben vizsgálódtak önök, ennek milyen eredményei voltak, és valóban a törvény és a végrehajtás területén hol hibádzik az, hogy valóban a tisztességet, az összefonódást el lehessen kerülni, és a diszkriminációt is meg lehessen szüntetni.
Szeretném felhívni arra a figyelmet, hisz az anyagban nem sok olyan közbeszerzési eljárási dolog, vizsgálat található, ami az önkormányzatok esetében a közbeszerzésekből adódó esetleges visszaélésekre deríthet fényt, hisz egy vállalkozó a helyi településen, saját településén nem is meri kétségbe vonni a tisztesség elvét, mert esetleg a következő pályázati kiírásoknál totálisan kimarad a versenyből. Tehát ez is egy diszkrimináció tulajdonképpen, fenyegetés, megfélemlítés, és ebből adódóan úgy érzem, lehetne az önök területén is számos olyan vizsgálati tényezőt megvizsgálni, ami adott esetben rávilágít valóban arra, hogy önkormányzatoknál, közbeszerzéseknél milyen tisztességtelen eljárások vannak, nagy összefonódások vannak.
Én tudnék egy jó pár példát erre mondani, de azt hiszem, most nem kívánom a parlamentet, miniszter asszonyt, államtitkár urat terhelni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) De tényleg jó lenne, ha ezekben a kérdésekben az ötpárti egyeztetés sokkal erőteljesebben jelenne meg, talán közösen tudnánk olyan törvényeket alkotni, ami minden irányban pozitívan hat hosszú távon a magyar gazdaságra és az állampolgárok javainak a megvédésére.
Köszönöm a figyelmüket.
