DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A jogállam és a helyi demokrácia egyik fenntartó ereje a közbizalom. Jelentős közfeladatokat ellátó személyekre, így a polgármesterekre és a helyi önkormányzati képviselőkre is összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, amelyek azt jelentik egyszerűen, hogy aki polgármester vagy önkormányzati képviselő, megmondja a törvény, hogy milyen tisztségek azok, amelyeket emellett nem tölthet be. Tehát, ha úgy tetszik, itt fontos szempont az, hogy más tevékenység ne befolyásolhassa a munkájukat, hogy a választópolgárok közösségének és az önkormányzatnak az érdekeit szolgálhassák maradéktalanul, ezt célozza az összeférhetetlenségi szabályok megállapítása.
(12.40)
Az összeférhetetlenségi szabályok között anyagi és eljárásjogi szabályok is vannak, és nagyon fontos, hogy ezek körültekintő és alkotmányos szabálya garantált legyen, mert ez egy alapvető jogállami követelmény.
A polgármesteri tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításakor kerültek be a törvénybe. A polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok felülvizsgálatára pedig 2000-ben került sor, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény vonatkozó rendelkezései a 2002-es önkormányzati választásokkor, azaz 2002. október 20-ától léptek hatályba.
A polgármester hivatalba lépésekor már meglevő vagy később felmerült összeférhetetlenségi okot magának a polgármesternek kell megszüntetni. Ez egyébként egy életszerű dolog, hiszen van például egy olyan összeférhetetlenségi szabály, hogy valaki köztisztviselőként dolgozik egy hivatali apparátusban, de mondjuk, úgy gondolja, hogy elindul a választáson, és megválasztják polgármesternek, akkor kialakul egy összeférhetetlen helyzet, hiszen nem lehet egyszerre polgármester is meg az általa irányított apparátusnak a tagja is, tehát ilyenkor egy meghatározott időn belül, törvényben meghatározott időn belül magának a polgármesternek kell az összeférhetetlenséget megszüntetni.
Azonban az is életszerű - volt már jó néhány ilyen eset -, ha ez valamiért mégis elmarad. Akkor az önkormányzati törvény jogorvoslati lehetőséget biztosít az érintett polgármester számára az összeférhetetlenséget kimondó, illetve a megbízatás megszüntetését megállapító képviselő-testületi határozattal szemben, hiszen ha ezt a polgármester maga nem teszi meg, akkor a képviselő-testület hozhat ilyen döntést. Na, ilyen esetben a polgármesternek nyilván kell biztosítani jogorvoslati lehetőséget is. Amennyiben a képviselő-testület nem dönt a polgármesterrel kapcsolatos összeférhetetlenségről, vagy az üggyel kapcsolatos döntése, mondjuk, jogsértő, akkor az önkormányzati törvény azt mondja, hogy a közigazgatási hivatalnak dolga az, mint az önkormányzatokat ellenőrző, törvényességi ellenőrzést ellátó szervnek, hogy kezdeményezze az összeférhetetlenség kimondását a bíróságnál. A jelenlegi szabályozás szerint ebben az esetben a bíróság döntése ellen jogorvoslatra nincs lehetőség.
Ez az ismertetett szabályozás megegyezik egyébként az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi eljárási renddel, vagyis a települési képviselők esetében sem biztosított a jogszabály eddig jogorvoslati lehetőséget, amikor a képviselő-testület mulasztása miatt a közigazgatási hivatal kezdeményezte a bíróságnál az összeférhetetlenség kimondását.
Az Alkotmánybíróság ezzel a szabályozással összefüggésben benyújtott indítvány alapján hivatalból észlelte, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányos helyzet keletkezett azáltal, hogy nem biztosít a törvény jogorvoslatot a polgármester számára, összeférhetetlenségének és megbízatása megszűnésének ügyében az első érdemi döntést a közigazgatási hivatal kezdeményezésre a bíróság hozta.
Az önkormányzati törvény jelenlegi módosítása az Alkotmánybíróság határozatában foglalt felhívásnak tesz eleget. Az Alkotmánybíróság a 45/2006. (X. 5.) számú határozatában arra kérte fel az Országgyűlést, hogy a mulasztásos alkotmánysértést 2007. június 15-éig szüntesse meg. A jogorvoslathoz való alapjog lényeges tartalmának jelenlegi korlátozását kívánja megszüntetni az önkormányzati törvény javasolt módosítása. Az előterjesztés célja, hogy a közigazgatási hivatal által bíróság előtt kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárásban a bíróság döntése ellen fellebbezésnek legyen helye, garantálva azt, hogy a jogorvoslathoz való alapjog teljes körben érvényesüljön, az alkotmánybírósági határozat kívánalmainak megfelelően.
Az önkormányzati törvény mellett a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény módosítása is indokolt, hiszen a helyi önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi eljárás jogorvoslati szabályozása megegyezik az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított, polgármesterekre vonatkozó szabályozással. Tehát ha az egyikre azt mondja az Alkotmánybíróság, hogy az alkotmányosan aggályos, és fölszólítja az Országgyűlést, hogy változtasson a szabályokon, akkor logikus az, hogy ugyanazt, amit a polgármesterek tekintetében elvégzünk, azt végezzük el az önkormányzati képviselők tekintetében is.
Tekintettel mindkét tisztség fontosságára, az előterjesztés a fellebbezés benyújtására, illetve a másodfokú bírósági döntés meghozatalára szűk határidőket állapít meg. Ennek a legfontosabb indoka az, hogy nem lehet sokáig kétséges az egy településen, hogy ki a polgármester. Nem lehet sokáig kétséges az, nem lehet húzni a döntést, nagyobb időtávot engedni, hogy ki képviselő és ki nem. Gondoljanak csak bele, hogy milyen ellentmondásos helyzet keletkezik, ha hosszú időn keresztül egy településen nem tudják azt biztosan megmondani, hogy ki a felelős első ember. Ez mindenképpen káros a helyi közéletre, ezért egyébként rendkívül rövid eljárási határidőket állapít meg a tervezet, amelyet a tisztelt Országgyűlésnek most benyújtottunk.
Tisztelt Országgyűlés! Ezt a törvényjavaslatot az országos önkormányzati érdekszövetségekkel való egyeztetést követően nyújtottuk be a kormánynak, illetve a tisztelt Háznak. A Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fóruma 2007. április 24-ei ülésén megtárgyalta, és egyetértőleg viszonyult ehhez a kérdéshez, támogatta. Ujhelyi István államtitkár úr, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára vezetésével 2007. május 2-án a törvényjavaslatról ötpárti egyeztetést is kezdeményeztünk, megtörtént ez az ötpárti egyeztetés, és ennek során mind az öt parlamenti párt támogatásáról biztosította a tárca kezdeményezését. Ezúton is szeretném megköszönni az Országgyűlés képviselőcsoportjainak a támogatást.
Nagyon fontosnak tartom azt, nagyon fontosnak tartom azt az üzenetet, ami egy demokratikus intézményrendszerrel rendelkező jogállamban egyértelmű és világos üzenet, hogy amikor az Alkotmánybíróság ilyen természetű észrevételt tesz, akkor mindegyik képviselőcsoport, valamennyi parlamenti párt fontosnak tartja azt, hogy az Alkotmánybíróság által elvárt korrekciót elvégezzük, és olyan szabályozást léptessünk hatályba, amely az Alkotmánybíróság álláspontja szerint is megnyugtatóan, alkotmányosan rendezi ezt a kérdést.
Kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés vitassa meg, és támogassa ezt a törvénymódosítási kezdeményezést. Köszönöm szépen. (Gulyás József tapsol.)
