DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság többségi véleményét az alábbiakban szeretném ismertetni.
A kistérségek történetének fontos dokumentuma volt a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény. Ugyanakkor mégiscsak kényszer szülte szabályozás volt ez, amit az indokolt, hogy a kistérségek hálózatainak lehatárolását, a hatáskör-telepítési lehetőségeket, a kistérségi közszolgáltatások, államigazgatási ügyek és a területfejlesztés lehetőségeit egyértelműen rögzítő kétharmados törvény elfogadása konszenzus híján nem történhetett meg. Így maradt az önkormányzati választásokat követő felülvizsgálat lehetősége. Ezt az önkormányzati választásokat követő hat hónapon belül lehet megtenni.
Egyszerűbb a helyzet megítélése az egyik kistérségből a másikba történő átsorolás kezdeményezése esetén. Bonyolultabb a megítélése az új kistérségek létrehozatalának. Jelenleg 168 kistérsége létezik az országnak. A mostani felülvizsgálat során 61 kezdeményezés érkezett, amelyből 44 átsorolásra, 14 új kistérség alakítására, kettő székhelyváltoztatásra és egy a kistérség nevének megváltoztatására vonatkozott.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kidolgozta az elbírálás alapelveit, amelyeket az önkormányzati szövetségek is elfogadtak. A legfontosabb szempontok, alapelvek a következők voltak. A változtatásra csak a szükséges esetekben kerüljön sor, hiszen a kismértékű változás biztosítja a rendszer stabilitását, ugyanakkor a szükséges korrekciók a működőképességet fokozzák. Általános vélemény volt az is, hogy új kistérség kialakítására csak kivételesen kerüljön sor, bár érzékelhető a mikrotérségek, különösen a mikrotérségközpont városok törekvése az új kistérség alakítására, amit nem lehet minden esetben akceptálni, hiszen az elaprózott kistérségi rendszer hosszabb távon kezelhetetlen lenne.
(12.00)
Természetesen az új kistérség alakításának lehetőségét fenn kell tartani, mivel szükség van a kistérségek méreteinek relatív kiegyenlítésére. A gyakorlat is azt mutatja, hogy a nagyméretű kistérségek működési nehézséggel küzdenek. Az átsorolási kérelmek esetén a leginkább döntő szempont az önkormányzatok akarata, elképzelése, amelyet befolyásolhatnak a területi hagyományok, az átsorolások pedig segíthetik a területi kohéziót.
A kérelmek megítélésénél fontos szempont az intézményi kapcsolatok helyzete, a közszolgáltatások biztosításának lehetősége, a közlekedési kapcsolatok alakulása. Ehhez képest az előterjesztés 44 átsorolási kérelemből 35 támogatását javasolja, míg ugyanez az arány új kistérség alakításánál 14 kérelemből 6 kezdeményezés támogatása.
A javaslatok érzékeltetik az előterjesztő szemléletét, amely a kistérséget az optimális közszolgáltatások, intézményműködtetés, területfejlesztés színtereként, az egymásra utalt települések, az együttműködő, kooperáló települések területi egységeként fogja fel. A 168 kistérségből jelenleg 93-ban egy város található. A fennmaradó 75 kistérség központszerepére két vagy több város is aspirálhat. A kistérségekben együtt dolgozó önkormányzatok együttműködési képességén is múlik az, hogy a városok és a hozzájuk szorosabban kapcsolódó települések elfogadják-e a mikrotérségi szerepet, vagy új kistérség alakítására törekednek. Az elmúlt évek együttműködési gyakorlata inkább a kistérségi rendszer stabilitását erősítette.
Reményeink szerint a mostani törvénymódosítás is a rendszer stabilitása irányába hat, ezért az önkormányzati és területfejlesztési bizottság többségi véleménye alapján a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk és támogatjuk.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
