DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Az önkormányzati bizottságban megfogalmazott kisebbségi vélemény alapvetően két szempontból indult ki. Az egyik: mi lehet az oka annak, hogy valamelyik településcsoport vagy adott esetben a kistérség egyik része más módon kívánja az önkormányzati közszolgáltatásokat fenntartani, vagy milyen módon kíván együttműködni különböző településekkel? Az egyik rész a mi álláspontunk szerint anyagi okokra vezethető vissza, hiszen ma az önkormányzati rendszer a rendkívül nehéz helyzetben lévő települések támogatását illetően - még azzal is, hogy a többcélú kistérségi társulások esetében külön juttatásra jogosultak az együttműködés következtében - nagyon nehéz helyzetben van. Az egyik tehát az anyagi ok. Ilyenkor egy-egy nagyon jó körzetben - tipikus példa erre egyébként nagyobb volumenben Budapest és Pest megye - egy-egy kistérség a hátrányos vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérségi minősítésre „hajt”. Ezért ha leszakad egy-egy térségtől - mert, mondjuk, zsáktelepülések vannak ott, vagy azért, mert határ menti településekről van szó, ahol korábban kevés fejlesztés volt infrastrukturálisan és egyéb módon -, külön szeretne válni.
Másrészt úgy látjuk, hogy ez az előterjesztés alapvetően politikai döntést és nem igazán az önkormányzati szféra igényeit figyelembe vevő előterjesztés. Lehet látni és utol lehet érni szocialista országgyűlési képviselők, illetve általuk kistérségi szerepközpontban megjelenő települések érdekeit. Vannak - és ez a bizottsági ülésen is elhangzott - három településpólussal rendelkező kistérségek, ahol - és ezt szeretném is megmutatni (Egy rajzon mutatja.) - a térség határán lévő település a kistérség központja, amely legmesszebb van a többi településtől. Nyilvánvalóan azért ez a kistérség központja, mert itt szocialista a polgármester.
De mondhatnék még egy példát, ami a bizottsági ülésen szintén elhangzott - és erre igazán megnyugtató és érdemi választ a bizottsági ülésen sem kaptunk a tárca képviselőjétől -, hogy az ajkai kistérségben 39 településből 30 alkotna egy új kistérséget. Ez egy tipikusan kétpólusú kistérség: Ajka és Devecser. Korábban Devecser volt a kistérség központja, majd Ajka a nagy iparosítás következtében várossá vált, és lett ennek a térségnek az egyik kinevezett pólusa és pólusként a központja. Olyan indokokat hallottunk, hogy a térség szélén lévő három település nehezebb helyzetbe kerül, ha a devecseri kistérséghez csatlakozik, mert messzebb lesz a települési központtól. Másik oldalról pedig ellehetetlenül az ajkai kistérség, mert ott csak kilenc település lesz. Kérdezem én: akkor a várpalotai kistérség, ahol összesen hat település van, nem lehetetlenült el, amikor a tárca a rendszer létrehozatalakor eleve így jelölte ki ezt a kistérséget? De említhetném akár az almádi kistérséget is.
Úgy látjuk, hogy vannak valóban helyes indokok alapján elutasított igények, de nagyon sok olyan igény van, amely végső fokon politikai indokokra visszavezethető módon került elutasításra. Mi főleg azt nem akarjuk, hogy ilyen módon történjenek önkormányzati autonóm rendszerekbe kívülről történő politikai beavatkozással döntések, akár szembemenve harminc önkormányzat igényével is. Ezért aztán általános vitára nem tartottuk alkalmasnak az előterjesztést.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)
