DR. HILLER ISTVÁN
DR. HILLER ISTVÁN
DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy ezt a képviselő úr is említette, a diákigazolványokról szóló kormánydöntés 1998-ban született, és nem titkolt célja azt volt, hogy egy olyan dokumentum készüljön, amely a lehető legkorszerűbb technikai megoldást képviseli, a felhasználó számára a legtöbb praktikus előnyt biztosítja, továbbá az ára is elfogadható, elviselhető. 1999-ben - önök is tagjai voltak az akkori kormánynak - vezette be az akkori oktatási tárca a kártyaméretű diákigazolványt, illetve az ehhez kapcsolódó hologramos matricákat. Az igazolványhoz kapcsolódó jogok és kedvezmények hasznosításáról a tárca által kijelölt szervezet, a Diák-Bónusz Kht. útján gondoskodik.
A felsőoktatási diákigazolvány, tisztelt képviselő úr, több felsőoktatási intézményben és sok száz helyen használható olyan korszerű formában, ami cél volt a rendszer kialakításakor. A felsőoktatásban egyébként - korrekt, amit mond - általános probléma, hogy a megfelelő informatikai elfogadó hálózat lassan épül ki. Persze, azt gondolom, fogalmazásoknál a semmi és a minden között érdemes a realitást számmal kifejezni: 2006-ban tíz felsőoktatási intézmény csatlakozott a projekthez, ezért a kedvezményhez kapcsolódó elfogadóhelyek száma országosan 1552-re emelkedett; 1552 tehát a számuk. Ugyanakkor - mint ön is nyilván pontosan tudja - a felhasználók, jelen esetben a felsőoktatási hallgatók nem a diákigazolvány tényleges költségeit fizetik, a költségvetés jelentős összeggel járul hozzá az igazolványok előállításához.
Amit egyébként a képviselő úr a közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatban mondott, az úgy igaz, ahogy mondta, korrekt; arra utalt, hogy a korábbi időszakban több alkalommal sikertelen volt a diákigazolványok előállítására vonatkozó közbeszerzési pályázat. Sok tekintetben én sem láttam rendben levőnek az ügyet, ezért készült egy háttértanulmány; a háttértanulmány 2006 októberében készült el. Ezt a háttértanulmányt, amely az egész ügyet részleteiben megvizsgálja - semmi titok nincsen benne -, szívesen átadom a képviselő úrnak. Tisztelettel kérem, hogy nézze át, olvassa át, tanulmányozza, nyilván az egész üggyel kapcsolatban mélyebb információi lehetnek.
Ami viszont az ügy megoldása: az előkészületeket látva és a jelenlegi helyzetet pontosan ítélve azt mondhatom, hogy az elkövetkező tanévben, éppen az itt jelentkező háttértanulmány eredményeire is támaszkodva, tehát az elkövetkező tanévben a közbeszerzési pályázatot lebonyolítjuk, és a kérdést rendben lezárjuk. Tisztelettel kérem, hogy akkor is kérdezzen, remélem, hogy eredménnyel tudok válaszolni. Az interpelláció után a képviselő úrnak átadom a háttértanulmány teljes szövegét, eredetiben és csonkítatlanul. (Felmutatja.)
Kérem szépen, hogy a válaszomat fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
