BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Kedves Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság május 16-án megtárgyalta a T/2930. számú törvényjavaslatot, és mindjárt már a törvényjavaslat benyújtása kapcsán kicsit élt a gyanúperrel, hogy miért kért a kormány sürgős tárgyalást, hisz 2005-ben szabályozta ezt a fontos kérdést. Az ellenzéki képviselőket nyilvánvalóan nem köti a kormánypárti optimizmus, hanem kritikusan kell szemlélnünk, ez a feladatunk, és kérem, hogy a megjegyzéseinket és a véleményünket is e tárgykörben kezelje kedves miniszter úr is, hiszen arra kell választ adnunk, hogy minden rendjén van-e és a kormány szándékai tisztességesek-e.
Bocsásson meg, de úgy gondoljuk, ahhoz, hogy a tudásalapú társadalom, a tudásalapú gazdaság lózungja ne csak lózung maradjon, szükséges megfelelő számú felsőoktatásban képzett szakember biztosítása a Magyar Köztársaságban. El kell mondanunk - elhangzott a bizottsági ülésen is -, hogy a Magyar Köztársaság az alsó harmadban volt korábban, és intenzív fejlesztéssel elérte, hogy a középső harmadba került. Tehát nincs túlképzés Magyarországon, és úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos az önök által és a kormányprogramban is megfogalmazott célok elérése érdekében, hogy tudásalapú társadalomban éljünk, és ez legyen a mienk.
Miniszter úr, vannak jó passzusai a törvényjavaslatnak. Azt hiszem, meglepő, hogy ilyet kinyilatkoztatok, de nyilvánvalóan egyet kell értenünk abban - a bizottságban is egyetértettünk -, hogy a minőség, a minőségképzés, a teljesítménykövetelmények fokozása a felsőoktatásban is fontos kérdés, hisz nem mindegy, hogy a Magyar Köztársaság felsőoktatásában szerzett diplomáknak milyen becsülete, milyen szakmai, műszaki, gyakorlati tartalma van, és milyen ranggal bír majd Európában, hisz uniós tagállam vagyunk.
Miniszter úr, bennünk nyilvánvalóan felvetődik az a kérdés, hogy mi a kormány burkolt szándéka. Arra a kérdésre keresünk választ, hogy mi az igazi cél, hisz a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy csökkenni fog a hallgatók létszáma. Úgy gondolom, ez nem lehet célunk, már az imént említettek miatt sem. A minőségi követelmények túl gyors változtatása és előírása, úgy gondoljuk, intézmények bezárását fogja a törvénytervezet szerint is maga után vonni, ez pedig nem jó, mert úgy gondoljuk, hogy a képzési helyek számának csökkenésével, a főiskolák és egyetemek felszámolásával - helyesebben főiskolák, képzőhelyek felszámolásával - a Magyar Köztársaság fiataljainak az elérhetősége, hozzáférhetősége megnehezül. Én jártam Nyíregyházára is és Győrbe is főiskolára, de nem kívánom senkinek sem ezt a képzési lehetőséget, hisz rengeteg ment rá az életemből személyesen is; tehát tapasztalatom is van.
Épp ezért mi gyorsnak tartjuk a változást, a változtatást, és úgy gondoljuk - de úgy gondolja maga az előterjesztő is, hisz a kormány képviselője azt mondta, számolnak azzal -, hogy közgazdasági, jogi feszültségek származnak majd a főiskoláknál az ebbéli követelmények szigorítása kapcsán. Ez nem jó, mert úgy gondoljuk, hogy ott is nyugalomra és békére van szükség.
A költségvetési oldalát is vizsgáltuk; vizsgáltuk, hogy mi a kormány igazi szándéka. Ismerve az államháztartás, a költségvetés elnehezült helyzetét, biztosak vagyunk abban, hogy forrás kivonásáról, azaz a költség csökkenéséről van szó.
Ön ugyan mást mondott, kedves miniszter úr, azt mondta, hogy növekedni fog a felsőoktatásra szánt forrás, de úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslatban szereplő szám pontosan egyenlő az inflációs rátával. Tisztelt hölgyeim és uraim, akkor ne beszéljünk növekedésről, ha valójában ténylegesen csökkenteni akarjuk a ráfordításokat, mert ezt mi nem hisszük el.
Úgy gondoljuk, hogy a hároméves megállapodás pedig egy nagy átverés show. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, arról volt szó, hogy az önök kormánya az előző ciklusban is és most is fejleszteni fogja a magyar felsőoktatást, kollégiumokat épít, felújít, és ehhez hasonlókat tesz. Erre föl, miután nem volt a költségvetésben pénz, bevonták a PPP-t. Aki majd nem tudja a pénzügyi feltételeket teljesíteni, annak felszámolandó főiskola vagy egyetem lesz a sorsa, ugyanis a költségvetési növekményben, az inflációval növelt követelményben benne lesz a különböző fejlesztések elszámolása is. Aki ezt a megállapodást nem írja alá, annak nem lehet főiskolája és nem tud majd fizetni, és ellehetetleníti magát a fizetség oldaláról is.
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az akkreditációs feltétel, a professzorok jelenléte komoly gond. Megkérdeztük a költségvetési és pénzügyi bizottságban, hogy van-e elegendő professzor, mert ugyanis azért alkalmazzák a főiskolák és egyetemek, mert nem bírják a magas fizetésű, magas képzettségű professzorokat. Nos azt mondták, hogy nem tudják megmondani.
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összegezve úgy gondoljuk, hogy olyan sok minden nehezítés következett be az önök kormánya alatt a felsőoktatásban, hogy ez abba az irányba hat, hogy kevesebben tanulhassanak, és csak az tanulhat, aki fizet.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
