BORSOS JÓZSEF

Teljes szövegű keresés

BORSOS JÓZSEF
BORSOS JÓZSEF, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleménynek ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Bizottságunk a tegnapi napon tárgyalta az előterjesztést. Nyilván meg fog érkezni a többségi előadó is. Sőt, meg is van, utána majd el fogja mondani, hogy ők miért ítélték általános vitára alkalmasnak ezt a jogszabályt. Ha megengedik, én ragaszkodnék azokhoz a felvetéseinkhez, amelyek kifejezetten a bizottságunk feladatköréhez tartoznak, annak ellenére, hogy ettől túlterjeszkedőbb észrevételek is elhangzottak a bizottsági ülésen.
Először is azért fogalmaztunk meg kisebbségi véleményt, és mondjuk azt, hogy nem tudjuk általános vitára alkalmasnak sem elfogadni az előterjesztést, mert egyértelműen látszik a jogszabály előkészítettségén az a kormányzati működési hiba, amely abból fakad, hogy nincsenek közigazgatási államtitkárok, és így nyilván nehézkes a közigazgatási egyeztetés.
(13.30)
Mert ha ez jól működne és lennének közigazgatási államtitkárok, akik ezt végig tudják vinni, akkor ezek a kérdések, amikről most szólni fogok, nem maradtak volna bent problémaként. Három terület van, ami miatt azt mondjuk, hogy ez nem alkalmas általános vitára, és ilyen rövid idő alatt módosító indítványokkal ki sem köszörülhető ez a csorba.
Az első a fogyatékkal élők kérdéséhez kapcsolódik. A jogszabálytervezet azt mondja ki, hogy a fogyatékkal élőknél az előnyben részesítés elveit, szempontjait és az eljárását a kormány rendeletben fogja szabályozni. Mi azt gondoljuk, hogy a fogyatékosok számára az a kellő garancia, ha legalább az elveket és a szempontokat törvényben szabályozzuk. Az eljárást majd nyilván lehet alacsonyabb szintű jogszabályban rögzíteni, pontosan azért, hogy a kormány ezeket az elveket és szempontokat ne tudja mindig az adott költségvetés nehézségeihez igazítani.
Itt problémás a fogyatékkal élők definíciója is, hiszen arra hivatkozik a tervezet, hogy ezt össze akarták fésülni a fogyatékosügyi törvénnyel és az esélyegyenlőségi törvénnyel. Hát ez nem sikerült. Ugyanis a fogyatékosügyi törvényben van egy definíció arra, hogy kit tekintünk fogyatékosnak, itt pedig egy más megfogalmazás kerül bevezetésre. Azt gondolom, nem lehet minden jogszabálynál másképp és másképp elnevezni azt, ami egyébként ugyanaz a probléma. És mi azt megértjük, hogy a fogyatékosügyi törvényben leírt definíciót nem tekintik már korszerűnek, ezt meghaladta már a kor, de akkor arra hívjuk fel a figyelmet, hogy néhány héttel ezelőtt, amikor a fogyatékosügyi törvényről beszéltünk, mi megfelelő módosító indítványt nyújtottunk be ehhez, és önök akkor leszavazták. Tehát ha most nehézséget okoz ez a definíció, az ennek a következménye.
A következő ilyen kérdéskör a hátrányos helyzet. Erre már utalás történt. Itt egy hihetetlen, lehetetlen és képtelen megfogalmazása van annak, hogy mit tekint hátrányos helyzetnek ez a jogszabály. Ugye, itt ehhez előny kötődik; később a juttatásoknál majd lesz erről szó. Hogy értsék világosan: például az, hogy valakinek az óvodáskor végén az egyik szülője csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezett, azt hiszem, hogy hátrányos helyzet okozásában egyetemi bekerülés kapcsán elég messze van egymástól; mondjuk, mint a Makó vitéz és a Jeruzsálem című kérdés.
Az életkor, hogy a hátrányos helyzet meglétét 25 éves életkorig lehet használni. Ez egy olyan időszakban, amikor egyre több olyan ember tudna egyetemre menni, akinek előtte dolgozni kell hosszú ideig esetleg, ez nem igazán pozitív megkülönböztetés, hanem mondjuk azt inkább, hogy negatív.
A harmadik kérdés a juttatások kérdése. Itt azt mondja ki a jogszabály, hogy ha nappali tagozatra jár, mondjuk, a hátrányos helyzetű és a kismama, akkor neki nem kell hozzájárulást fizetni; ennek a lánykori neve a tandíj. Nos, itt az az alapvető probléma, hogy tandíj van, de ha már van, akkor itt azt tartottuk volna célszerűnek, hogy rendezi ez a jogszabályjavaslat azt a rossz döntést, amikor megszüntették a kismamák támogatását a nem nappali képzésben való részvételre, hiszen az életszerűségre már utalt a képviselőtársam, hogy nem igazán a nappalit tudják igénybe venni.
Ezek miatt nem tartjuk alkalmasnak általános vitára sem a javaslatot. Köszönöm.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem