KORMOS DÉNES
KORMOS DÉNES
KORMOS DÉNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai alkalommal - mint ahogy ez miniszter úr bevezető expozéjából is kitűnt - több törvényjavaslatot, több módosítást tárgyalunk egységesen. Magam is fontosnak tartom, hogy amikor a felsőoktatási törvény módosításáról szólunk, akkor helyénvaló azt a folyamatot és azt az együvé tartozást erősíteni, ami a felsőoktatást, a közoktatást, a taneszközellátást, majd a későbbiek folyamán akár a szakképzést is érinti.
Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései és törekvéseink egyértelműek voltak több tekintetben. Ez valóban azt jelenti, hogy egy kiszámíthatóbb, a minőség irányába ható oktatási rendszert alakítsunk ki Magyarországon, és ebben nagyon meghatározó és fontos szerepe van a felsőoktatásnak. Egységben kell tehát vizsgálnunk az elmúlt törvénymódosítás és a mostani törvénymódosítás folyamatait aszerint is, hogy egyrészt hogyan tud megfelelni a bolognai nyilatkozat, a lisszaboni stratégia irányelveinek, de ne feledkezzünk meg egy lényeges kérdésről: hogyan és mi módon tud eleget tenni azoknak az elvárásoknak, ami Magyarország versenyképességét, a Magyarországon felsőoktatásba kerülő fiatalok versenyképességét jelenti.
Sok vita szólt arról, hogy ennek milyen eszközei vannak, milyen eszközökkel lehet ezt megteremteni, és milyen módon. Sok vita és adott esetben konfliktus jelent meg és talán fog is megjelenni az elkövetkezendő időszakban, hogy ennek a rendszernek megvan az autonómiája, meddig terjed az autonómia, és meddig kell megtalálnunk törvényi szabályozásban, keretekben, elvárások megfogalmazásában, garanciákban, adott esetben ellenőrzési és értékelési folyamatokban azt, hogy ha egyértelműen megjelenik egy ilyen elvárás egy nemzet részéről, akkor annak a garanciái hogyan teremthetők meg.
Miben látom én az autonómiát? Az autonómia egyik legfontosabb feladatát pontosan a felsőoktatásban és más helyen is abban látom, hogy milyen eszközökkel kíván ennek a megrendelésnek a felsőoktatás megfelelni.
Tehát egy törvénymódosításnak, amiről most is beszélünk, az értékelésénél mindenképpen fontos szempont kell hogy legyen és fontosnak tartjuk, hogy ez a folyamat és ez az elvárásrendszer a törvény részéről támogatást, mozgásteret és megfelelő feltételeket jelentsen.
Néhány dolgot kiemelek ezek közül, amelyeket részben már képviselőtársaim és miniszter úr is érintett. Mindig probléma volt az oktatási rendszer egészében és így a felsőoktatásban is, hogy hogyan találjuk meg a finanszírozás egy meghatározó és kiszámítható elemét, és hogyan tudjuk érvényesíteni a finanszírozásban a minőségi követelményeket, hogyan tudunk megfelelő feltételek és keretek mellett - valljuk be őszintén - szükséges és indokolt versenyhelyzetet teremteni.
Ma látszik az a törekvés, hogy az elmúlt évi 196-ról 214 milliárd forintra emelt költségvetési támogatás, illetve ennek bázisként kezelése az elkövetkezendő időszakra egy kiszámítható finanszírozási folyamat egyik elemét jelenti és jelentheti a felsőoktatási intézmények számára tulajdonképpen a már jelzett hároméves megállapodások keretében.
(13.40)
Természetesen ennek a másik eleme, a minőségi és változó feltételekhez kapcsolódó része igen komoly erőfeszítést jelent az intézmények részéről. Különböző helyeken és a frakciónkban is felmerült az a kérdés, amiről szintén szó esett a Házban néhány perccel ezelőtt, hogy ennek a megállapodásnak a keretét, amennyiben a feltételekben és a feltételek vállalásában meg tudunk állapodni, célszerű végiggondolni, és megnézni, milyen módon tudjuk kiterjeszteni a nem állami fenntartású felsőfokú intézmények irányában.
A minőség egyik legfontosabb letéteményese a felsőoktatásban az igen jól felkészült, képzett szakember, professzor. Valóban sok vita volt arról, hogyan és milyen módon lehet figyelembe venni az oktatókat, hogy valóban a támogatások számításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe az állami támogatások számításánál egy oktató és kutató. Felvetődik ezzel kapcsolatban sok probléma, hiszen az egyetemek, főiskolák egy meghatározott hálózatot alkotnak, és nem mindenütt tudják megfelelően megteremteni a szükséges feltételeket, és adott esetben néhány képzés, ami az adott területen élők számára fontos, nem kerülhet és ne kerüljön veszélybe adott esetben egy ilyen korlátozás esetében.
Úgy gondolom, hogy a korábbi szabályozás és a jelenlegi törvényi szabályozás között megtalálható egy olyan tisztes kompromisszum, amellyel mindazok az igények, amelyek adott esetben ellenzéki oldalról is felvetődnek, kezelhetők. De valójában azt a lehetőséget és azt a nagyon fontos részét a felsőoktatásnak, hogy a professzorok valódi szellemi műhelyeket tudjanak működtetni a felsőoktatásban, valódi hallgatói találkozások legyenek az előadásokon és azon túl is, és adott esetben a korszerű informatikai eszközök vívmányát ne abban érvényesítsük, hogy adott esetben egy neves professzor előadását videokazettán kell megnézni a diákoknak, hanem ennél többre is legyen lehetőség… - tehát nyilvánvalóan ennek a vizsgálata nagyon lényeges és nagyon fontos dolog.
Mi fontosnak tartjuk azt is, ha akkreditálásra kerül egy-egy képzési forma, akkor annak az ellenőrzése, folyamatos figyelemmel kísérése a Magyar Akkreditációs Bizottság részéről fontos, ne csak nyolcévenként kelljen ezzel foglalkozni, hanem egész folyamatában gyakorlatilag ennek a tartalmi, minőségi értékelése megtörténjen. A felsőoktatási információs rendszer egy megfelelő, naprakész hátteret is biztosít ahhoz, hogy ezeket a folyamatokat, a felsőoktatásban lévő folyamatokat nyomon tudjuk követni.
Egy nagyon lényeges kérdés, és az országos képzési keretrendszer kidolgozásában egy fontos európai uniós elvárás, hogy az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó feltételekben a felsőoktatás megfelelően tudjon részt venni. Éppen ezért fontosnak és lényegesnek tartjuk, hiszen ez a követelmény európai szinten is, hazánkban is egyre inkább érvényesül, hogy a rugalmas tanulási útvonalak az oktatás és képzés különböző rendszerei és szintjei között átjárás szempontjából meglegyenek, és fontos az is, hogy mindazokat a képzési formákat, amelyek befejezetlen képzést adnak, a későbbi képzések beszámíthatóságában, illetve a munkahelyi és munkaerőpiacon szerzett tapasztalatok, munkatapasztalatok figyelembevétele is megjelenjen, és egységes módon tudjon bekapcsolódni a felsőoktatás az egész életen át tartó tanulás folyamatába.
Lényegesnek és fontosnak tartjuk azt is, amit nagyon sokféleképpen lehet értelmezni, hogy a felsőoktatási intézmények egy megfelelő hálózati rendszert alkossanak Magyarországon, szabadon hozzanak létre társulásokat, az átalakulási folyamatok megfelelően történjenek meg. Azt is látnunk kell azonban, és tapasztaljuk, akár szűkebb pátriámban, ahol én élek, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, hogy azoknak a diákoknak a száma, akik a megyénkben helyezkednek el, és a Miskolci Egyetemen végeztek, lényegesen nagyobb, mint azoké, akik adott esetben a fővárosban és más helyen tanulnak, és ott fejezik be a tanulmányaikat. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy egy megfelelő koncentráció mellett a felsőoktatás területi, térségi lefedettsége mindenképpen legyen meg, hiszen nem csak az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés szempontjából lényeges kérdés ez, hiszen akár gazdaságfejlesztési és területfejlesztési szempontból egy adott térség humánerő-potenciálja, innovációs mutatói a megfelelő felsőfokú háttér nélkül nagyon nehezen képzelhetők el. Tehát amikor ezeket az integrációs folyamatokat nézzük, akkor - ennek az előnyeit és lehetőségeit figyelembe véve - valóban erre a kérdésre is megfelelő hangsúllyal és megfelelő figyelemmel kell lennünk.
A módosítás kapcsán a képzési kötelezettség és hozzájárulás-fizetés kötelezettsége alól való mentesség kérdésében a beadott tervezetet támogatjuk. Sok esetben merült fel vita az elmúlt időszakban a felsőoktatásban, hogy a különböző előnyben részesítés a különböző halmozottan hátrányos helyzet és egyéb szempontjából milyen valós versenyhelyzetet jelent. Itt csak egy megjegyzést és egy kitérőt engedjenek meg, tisztelt képviselőtársaim. Addig, amíg a közoktatási rendszerben azt az esélyjavítást, ami egyébként a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű családokból érkező gyerekek esélyeit a felsőoktatásban akár egy normál eljárás, eredmény alapján nem teszik lehetővé, ebben az átmeneti időszakban valóban egy ilyenfajta megoldás megtalálása és működtetése mindenképpen indokolt, hiszen az idő halad, és az ő esélyeiket és problémáikat most kell kezelnünk.
Egyetértünk azzal, hogy a felsőoktatás színvonalának javítása szempontjából meggondolandó, hogy a felsőoktatásba belépés feltételeinél adott esetben az emelt szintű érettségi követelményei hogyan és milyen módon jelennek meg.
Összességében azt tudom mondani, hogy a felsőoktatási törvény módosításában több jogtechnikai, módszerbeli alkalmazás tekintetében a törvény általános vitája során le kell folytatnunk a vitát. Bízom benne, hogy meg fogjuk találni azokat a szükséges kompromisszumokat, amelyek valóban olyan jogi kereteket tudnak teremteni a magyar felsőoktatás elkövetkezendő időszakához, ami a kiszámíthatóságot, a minőséget, az értékelhetőséget szolgálja. Olyan magyar felsőoktatást tudunk kialakítani közösen, amely egyre több olyan személyre lehet büszke, mint a nyolcvan éve, 1927. május 22-én, Budapesten született világhírű tudós, 1994-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett Oláh György, aki ma ünnepli a születésnapját.
Hiszünk benne - és gratulálunk professzor úrnak -, hogy a magyar felsőoktatás közös gondolkodásunk és közös erőfeszítéseink alapján nemcsak az országnak, hanem Európának és a világnak is meg tudja adni azokat az értékeket, amikre méltán lehettünk büszkék az elmúlt években és évszázadokban.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
