BALOG ZOLTÁN
BALOG ZOLTÁN
BALOG ZOLTÁN, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ellenzéki képviselői a bizottsági ülésen nem tudták támogatni a rendőrségi törvény módosítását, ezt tartózkodással fejeztük ki, illetve a KDNP-s képviselőtársaink nemmel szavaztak. Nem azért nem támogattuk a javaslatot, mert elvi fenntartásaink vannak a határőrség és a rendőrség integrációját illetően, bár a KDNP-nek ténylegesen azok is vannak, ezt majd gondolom, képviselőik el fogják mondani, hanem az egy év történései miatt és azok nem orvoslása okán nem tartottuk a javaslatot általános vitára alkalmasnak. Közben sajnos beigazolódtak fenntartásaink, hiszen egy olyan földrengésszerű változás, illetve történések indultak meg a rendőrségen belül a rendőrség és a lakosság viszonyában, ami a mi fenntartásainkat utólag is megerősíti.
Elvi egyetértésünket kifejezésre juttattuk akkor, amikor a határőrség és a rendőrség integrációja kapcsán igennel szavaztunk az alkotmánymódosításra irányuló és az államhatárról szóló törvényjavaslatra. A nem, illetve a tartózkodó szavazatok azt üzenik, hogy egyrészt máig kivizsgálatlanok azok a rendőri atrocitások, amelyek tavaly szeptemberben és októberben történtek, máig nem tudjuk, hogy kik adták annak idején a parancsokat, esetleg voltak-e politikai utasítások a békés demonstrálók szétverésére, megalázására. A tavaly őszi eseményeknek pedig egyenes következménye, ami május első napjaiban történt, ezt egyébként az ombudsmani vitában is jeleztük, azt gondolom, ez egy elég fair ajánlat volt a kormánypárti képviselők felé, hogy tekintsük át együtt ezeket a dolgokat.
Ha egy rendőrség egy politikai helyzetben úgy viselkedik, ahogy október 23-án viselkedett, miért viselkedne másként, más helyzetben, és fordítva is meg lehet nézni a dolgot, ha az utcán egyébként úgy viselkednek, ahogyan viselkednek, meg a korrupciós ügyekben, akkor miért gondoljuk azt, hogy politikai ügyekben pedig korrektebbül viselkednek. És ha arra gondolunk, hogy a határőrséget most éppen a Rebisznek az állományába akarják integrálni, akkor azt gondolom, hogy nem kell különösebben indokolni, hogy miért nem támogatjuk jelenleg azt, hogy ez a folyamat továbbmenjen.
Ez az eredménye annak, hogyha a bűn büntetlenül, kivizsgálatlanul marad, és elfedi a kormány a saját felelősségét. Ilyenkor, mint látjuk, egyre gyakoribbá válnak a visszaélések, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy még a kirívóbb esetekben is megússzák a bűnelkövető rendőrök, ha éppen nem kitüntetik őket. Ezért mondjuk mi, ellenzéki képviselők, hogy ki kell vizsgálni a tavaly őszi eseményeket, meg kell nevezni a felelősöket, mert ha ez nem történik meg, az teljes morális széthulláshoz vezet. Azt gondolom, hogy ez még mindig nem késő, ez még mindig megtörténhet, ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy vizsgálóbizottságok alakuljanak, amelyek ezt a fajta állapotot próbálják fölmérni, hogy hova is jutott, és milyen folyamatok következménye ez a fajta erkölcsi széthullás.
Egy ilyen szervezetbe, azt gondolom, hogy nem szabad integrálni egy másik szervezetet anélkül, mielőtt nem kapnánk garanciákat arra a rendőrség új szakmai és politikai vezetésétől és a minisztérium vezetésétől, amíg nem bizonyítják hitelt érdemlően azt, hogy mélyreható változásokat fognak eszközölni a rendőrségen belül, ami a belső ellenőrzést illeti, ami a rendőröknek a bevetésekre meg egyáltalán a munkájukra való felkészítését illeti, és ennek természetesen a törvénytisztelet irányába kell majd hatnia. Addig nem tudjuk támogatni azt, hogy tovább folyjon az egyeztetés, az ötpárti egyeztetés erről a törvényjavaslatról.
Ami pedig a másik konkrét kifogásunkat illeti, Gusztos Péter már jelezte, ez az úgynevezett független rendőrségi panasztestülettel kapcsolatos. Én remélem, hogy ennek a panasztestületnek sok keresztapja lesz, mert hogyha sikerül fölállítani, akkor nyilván sokan fognak jelentkezni, hogy ők találták ezt ki először. Mi nem ragaszkodunk ahhoz, hogy mi javasoltuk először, bár az igazság ez lenne, az a lényeg, hogy létrejöjjön. A problémánk az ezzel kapcsolatban az, hogy ha függetlennek nevezzük ezt a testületet, akkor az legyen független. Én azt gondolom, hogy egy olyan testület, amelynek a tagjait a miniszterelnök nevezi ki, azért azt nem nevezhetjük függetlennek, hiszen a miniszterelnök mint a kormány feje, a rendőrség felett is irányítást gyakorol, hogy gondolják azt, hogy aki erre a szervezetre hatással van, belső utasításokat adhat, majd ő vizsgálni fogja azt, hogy hogyan működnek ezek a belső utasítások.
Ebben a formában komolytalan ez a javaslat, de úgy gondoljuk, hogy ha valóban akarunk egy ilyen testületet kialakítani, akkor abba az irányba meg tudjuk tenni a szükséges lépéseket. Hogyha nem áltestületet akarunk, akkor úgy gondolom, hogy egy dologra mindenképpen oda kell figyelnünk, és egy dolgot mindenképpen el kell együtt fogadnunk, ennek a testületnek kétharmados választással kell létrejönnie, az biztosít egyfajta kiegyensúlyozottságot és függetlenséget; hogy ki javasol, és hogyan, az majd természetesen egy következő kérdés. Ezért tartózkodtunk, és ezért tartózkodunk jelenleg az egyeztetéstől is, reméljük, hogy ezt hamarosan folytatni tudjuk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
