JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársak! És kedves Mindenki! - aki ezen a nagyon meleg déli órán figyelemmel kíséri ezt a szakmailag fontos, az ország számára fontos és az itt élők számára is rendkívül fontos, ámde, mint láthatjuk, felettébb száraz, nagyon sok jogszabályi hivatkozással terhelt és egy kicsit unalmas vitát, ha mondhatom ezt.
EU-tagok vagyunk, és a teljes jogú EU-tagságunk bekövetkezte talán a schengeni csatlakozással valósul meg, amikor minden állampolgár érezheti, hogy a belső határokon immáron akadály nélkül, megállás nélkül, a kocsiból való kiszállás nélkül közlekedhet. Ezt a szabadságot mi élvezzük az Unióban, és persze nagyon sokan vannak a világon, akik úgy gondolják, hogy az Európai Unió a világ egyik gazdagabb és számukra kívánatos célhelye, és bizony igyekeznek idejutni, ha van módjuk, akkor legálisan, ha nincsen módjuk, akkor pedig illegálisan. És szeretném is nyomban mondani, hogy ez a törvény nem az embercsempészetről szól, nem arról szól, hogy az embercsempészek, akik különben nyilván végzik a maguk által elfogadhatónak ítélt tevékenységet, menekültként tuszkolnák be alanyaikat ebbe vagy másik európai országba; az embercsempészetnek éppen az a lényege, ha lehet, akkor rejtve keljünk át a határon, és majd valami kívánatos helyen próbáljunk meggyökeresedni.
El kell mondanom azt is, hogy nem Burundiról szól, kevés afrikai menekült kopogtat a mi határunkon, én így konkrétan még egyet se láttam. Ugyan tartózkodnak az országunkban afrikai születésű állampolgárok, de ezek jobbára hivatalos úton érkeznek, és bizony nagy többségük talán diplomával a zsebében próbál boldogulni, a mi, nyilván az ő szempontjukból kedvesebb országunkban.
Azt is el kell mondanom, hogy ez a szabályozás elég szigorú, hiszen le kell szögezzük, hogy aki menekültként vagy menekülőként nálunk kopogtat az ajtón, annak személyesen kell ügyintézni, meg kell jelenjen, el kell mondja, hogy ő mit szeretne, és természetesen a mi hivatalaink dolga, hogy olyan nyelven, amelyet az érintett beszél vagy anyanyelve, tehát ért, próbáljunk meg vele tárgyalni. Ez a személyes ügyintézés jó néhány dolgot, jó néhány kétséget megoldhat, mint ahogy az is a törvény része, hogy többek között az orvosi vizsgálatot indokolt esetben tűrnie kell a hozzánk kéréssel folyamodónak, és természetesen azt is tűrnie kell, hogy a gépkocsiját és a holmiját a magyar hatóságok átnézzék. Tehát nem arról van szó, hogy ez a törvény akár csak egy pici rést is engedne azoknak, akik ilyen-olyan trükkökkel folyamodnának a mi országunkba bebocsátásért.
A módosításnak éppen az a célja, hogy mivel mi magunk is uniós ország vagyunk, az Unió tagállamainak menekültügyi, eljárási és befogadási gyakorlatával összhangba kerüljön a magyar szabályozás. Vagyis az uniós szabályozások mindenkori célja az, hogy akármelyik uniós ország határára érkezik valaki, ne találjon rajta gyenge pontot, hanem ha lehet, akkor azonos feltételekkel lehessen menekülni az Unió országaiba.
A törvénymódosítás konkrét oka, mint amit itt el is mondtak az előttem szólók, hogy a genfi egyezmény szerinti menekültstátus és a befogadotti jogállás közötti vitás esetekre gyakorlati megoldást alkalmazzunk. Ezen indok alapján került végül is megfogalmazásra az oltalmazotti jogviszony. Az oltalmazotti jogviszony alkalmazása megfelel a tagállamokkal szemben megfogalmazott irányelveknek, tehát minden tekintetben hasonló lesz a magyar szabályozás is, mint az Unió általános gyakorlata.
Eddig ismeretlen jogintézményeket hoz létre a törvény, és a gyakorlat terén rendezett és logikus eljárásokat honosít meg Magyarországon. Nemcsak logikusabb az eljárás, hanem gyorsabb is, hatékonyabb is. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, hiszen ez az egész menekültügy az adófizetők pénzéből kerül finanszírozásra vagy az Európai Unióból. Tehát minden magyar adófizetőnek az fontos, hogy egy ilyen, különben az ország szempontjából fontos és kívánatos törvény, ha lehet, akkor minél egyszerűbb, minél gyorsabb és minél olcsóbb legyen.
További hangsúlya a törvénynek, hogy az elismerést kérő személyek jogait hagyja érvényesülni, különösen kiemelve a különleges bánásmódot igénylő személyek szükségleteit. Ez egy olyan humánus érzékenység, amelyre büszke vagyok, hogy nemcsak az Unióban általában, hanem immáron Magyarországon is élvezhetővé válik azoknak, akik különben szorult helyzetükből náluk kopogtatnak menedékért.
(12.20)
Az új szabályozás védelemben részesíti azt a személyt is, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek. Ők lesznek azok, akik oltalmazottak lehetnek, oltalmazottak pedig viszonylag nagy számban előfordulnak, ez már a gyakorlatból és a tapasztalatból ismert. Ezért a törvény fontos része, hogy egy eddig a gyakorlatban megismert, jelenleg joghézagos területre is szabályozást biztosít. A különleges bánásmódot igénylő személyek közé tartoznak a kísérő nélküli kiskorú személyek - a gyerekek -, a fogyatékkal élők, a várandós hölgyek, valamint a kínzást, nemi erőszakot elszenvedett személyek, esetükben maga a sors is rendkívül kegyetlen volt, indokolt hát a magyar hatóságoknak törvényben is szabályozni a különös odafigyelés feltételeit.
Az előbb felsorolt változások nagy volumene miatt indokolt a mostani, idejétmúlt törvény helyett a menekültjogról szóló teljesen új törvény elfogadása. Ezt tárgyalja most a parlament. Azzal, hogy az eljárás összetettebbé válik, és megkülönböztetünk előzetes vizsgálati, valamint érdemi eljárást, éppen azt a lényeget szeretnénk elérni, hogy korai stádiumban szűrjük ki a visszaélőket. Ezért, ha van mód költséghatékonyan eljárni, és a korai kiszűréssel megelőzni a további eljárásokat, akkor erre a törvény most lehetőséget biztosít.
A visszaélők korai kiszűrésének vannak költségmegtakarítási hatásai. Ez fontos, hiszen a schengeni térséghez történő csatlakozást követően várhatóan növekedni fog a migráció, de szeretném elmondani önöknek azt is, hogy nyilván, amikor migrációról beszélünk, akkor az uniós országokon kívüli országokat kell megvizsgálnunk. Ez azt jelenti, hogy a mi esetünkben a mai külső határaink nagy része a schengeni csatlakozás után uniós országbeli belső határrá fog változni, vagyis viszonylag korlátozott, hogy honnan érkezhetnek hozzánk nagyobb migrációs hullámban emberek.
Szeretném elmondani azt is, hogy magam nem látok olyan veszélyt - ahogyan az elmúlt időszakban sem volt olyan veszély -, hogy tízezrével, százezrével érkeznének a magyar határra migránsok; éppen azért, mert a szomszéd országokban, ha nem is mindenütt kellően stabil a helyzet, vagy a mi szabályaink szerint talán nem minősül elég stabilnak, de az ott élők nem kényszerültek arra, hogy nagy tömegben hagyják el az országukat. Szeretném persze elmondani azt is, hogy amikor volt ilyen helyzet a szomszédainkban, akkor a magyar hatóságok felkészültek erre az eshetőségre. Tehát nem arról van szó, hogy adott esetben most, még a törvény elfogadása előtt védtelenek lennénk egy ilyen szituációban.
A költségtakarékosságra irányuló törekvésnek látszólag ellentmond az oltalmazotti státus működése, de megítélésünk szerint az új jogállásból fakadó kedvező önállósodási alternatívák kínálata közép- és hosszú távon már megtakarításokat hozhat.
A repülőtéri eljárás a törvény külön szabályozási része. Az a lényeg, hogy a repülőtéren gyors és folyamatos legyen ez a szolgáltatás, és a repülőtéri eljárás szabályai összhangban legyenek a határon folytatott eljárás rendelkezéseivel. Ez a törvényjavaslatban így van. Kivételnek számít a légi forgalom során belépésre jelentkező, oltalmazotti státusnak megfelelő személyek ügye, akiket a határátkelőhelyen történő jelentkezéskor be kell léptetni a Magyar Köztársaság területére, és a további eljárást már az általános szabályok szerint kell folytatni. Az új eljárási rend szabályai közé tartozik ez a két szakaszra bontott eljárás, amely mellett rendkívül fontosnak tartom, hogy a döntések meghozatalára 15 nap áll rendelkezésre, amely időn belül el kell dönteni, hogy a kérelmet érdemben továbbvizsgálják-e, vagy elfogadhatatlannak tekintik, és visszautasítják.
Szeretném önöknek mondani, hiszen itt a vitában előfordult - azt hiszem, Kontrát képviselő úr mondta -, hogy ha az ügyintézőnek kétsége van, akkor a kérelmező javára kell döntenie. Igen, de rendkívül szeretném, ha az ügyintézőnek nem lennének kétségei, és azt hiszem, az ügyintézőnek az a dolga, hogy minden kétséget kizáróan, valamennyi rendelkezésre álló lehetőséget kihasználva megbizonyosodjék arról, amit a kérelmező mond vagy állít, vagy a magyar hatóságok arról az országról információként beszereztek, vagy adott esetben első ránézésre látszik, hogy valamilyen fizikai atrocitás érte, tehát ezek figyelembevételével gyorsan dönthessen. És az, hogy a megoldás humánus, tehát ha vannak is olyan érvek, amelyek adott esetben nem teljesen látszanak igazolni, amit a kérelmező mond, van egy főszabály: olyanokat, akik a magyar törvények szerint öt évnél hosszabban tartó börtönbüntetéssel sújtandók valamilyen - természetesen nem politikai, hanem úgynevezett köztörvényes természetű - cselekményért, semmilyen módon nem engedünk be az országba. Ez általános garancia, amely - úgy gondolom - kellő biztonságot nyújt a magyar állampolgároknak és az Unió állampolgárainak is.
A törvény nagyon lényeges eleme, hogy éppen a két szakaszra bontott eljárás miatt lehetőséget biztosít arra, hogy rövid idő alatt tömeges mennyiségű kérelmet is elbíráljon. Szinte biztos vagyok benne, hogy Magyarországon ez a kérdés, ez a probléma nem fog felmerülni, ahogyan nem volt jellemző ez idáig sem. Ugyanakkor az, hogy a szabályozás ezt lehetővé teszi, konkrét gyakorlati utat mutat, hogy mit kell tenni, ha mégis ilyen történik, pluszvédelmet ad, illetve - mivel megegyezik az Unió más országainak szabályozásával - úgy gondolom, a bejövetelt igénylők sem fognak válogatni az országok között. Hiszen ők is azt fogják tapasztalni, hogy aki ide akar jönni oltalmat vagy menedéket kérni, az bizony ugyanilyen szabályokkal találkozhat az Unió más országaiban is.
Megítélésem szerint a javaslat költséghatékony, nagy tömegek esetén is kezelhetővé teszi a migrációt, konkrét és jó szabályozás, a menekülőknek érzékeny, humánus eljárást biztosít. Jó törvény, elfogadását javasolom. Természetesen - mint minden törvényhez - a képviselőtársaknak ehhez is van módjuk jobbító, módosító indítványokat beterjeszteni, amelyek iránt a Magyar Szocialista Párt nyitott, és természetesen, ha érkeznek ilyenek, és megegyeznek a szakmai véleményünkkel, nagyon szívesen támogatjuk azokat adott esetben a szavazáskor.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.
