PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS, a MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt években számos olyan közösségi jogszabály elfogadására került sor, melyek alkalmazása hazánknak - tagországként - kötelessége.
Ezek közül a legfontosabbak:
a 2003-as, úgynevezett II. dublini rendelet, amely kijelöli azt az államot, amelynek el kell járnia a rendeletet alkalmazó államok valamelyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem ügyében;
a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlását szabályozó 2001-es tanácsi irányelv, amely a tömeges menekülők beáramlása esetén követendő eljárás szabályait állapítja meg;
a menedékkérők befogadásának minimumszabályairól szóló 2003-as tanácsi irányelv, amely az elismerést kérők jogosultságaira - különösen az őket megillető ellátásokra, támogatásokra és szállásra - vonatkozó közös szabályokat állapítja meg;
a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerése feltételeinek minimumszabályairól szóló 2004-es tanácsi irányelv, amelynek célja, hogy az Európai Unió tagállamaiban megteremtse a menedékkérők menekültkénti elismerésének vagy kiegészítő védelemben részesítésének, valamint az elismerés visszavonásának egységes feltételrendszerét, továbbá meghatározza a menedékkérők, valamint a menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített személyek jogállását;
a menekültstátus megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló 2005-ös tanácsi irányelv, amely rögzíti azokat a garanciákat, amelyeknek érvényesülését a tagállamoknak biztosítaniuk kell a menekültügyi eljárás során.
A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a törvényjavaslat leglényegesebb új eleme, hogy a közösségi joganyaggal összhangban bevezeti a kiegészítő védelem intézményét, s az oltalmazotti kiegészítő védelem jogállását. Az oltalmazottkénti elismerés betölti a menekültek helyzetére vonatkozó genfi egyezmény szerinti menekülti státus és a befogadotti jogállás közötti szabályozási űrt. Lényegében háromszintű státust alakít ki: menekült, oltalmazott, menedékes.
A benyújtott javaslat szerint oltalmazottként kiegészítő védelemben részesül az a külföldi, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja származási országa védelmét igénybe venni.
(12.30)
Ezzel kapcsolatban a vonatkozó közösségi irányelv azt a követelményt fogalmazza meg a tagállamokkal szemben, így hazánkkal szemben is, hogy a kiegészítő védelemben részesített személyek részére az elismert menekültek jogállását megközelítő státust biztosítsanak. A tárgyalt javaslat ennek megfelelően, a menekült jogállásának meghatározásánál alkalmazott megoldáshoz hasonlóan, nem sorolja fel az oltalmazott jogait és kötelezettségeit, hanem rögzíti, hogy az oltalmazottat, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a menekült jogai illetik meg, kötelezettségei terhelik.
A javaslat - a befogadási irányelv rendelkezéseivel és terminológiájával összhangban - meghatározza az elismerést kérő számára biztosítandó ellátások és támogatások körét. A befogadási feltételek biztosítására vonatkozó szabályok megállapítása során a javaslat a rászorultság elvét mint vezérelvet követi végig a törvényjavaslatban, ezzel a Magyar Demokrata Fórum teljes mértékben egyetért. Az elismerést kérő csak akkor jogosult a befogadás egyes feltételeire, ha az azok biztosításhoz szükséges anyagi eszközökkel nem rendelkezik.
A javaslat számos, az elismerést kérő személyek jogainak érvényesülését biztosítani hivatott garanciális szabályt állapított meg. Szem előtt tartja a kiszolgáltatott személy, így különösen a kiskorú, a kísérő nélküli kiskorú, az idős, fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, a nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy sajátos szükségleteiből fakadó, különleges bánásmód iránti igényeit.
A törvényjavaslat, a hatályos törvény hiányosságát kiküszöbölve, a menekültügyi eljárás általános szabályainak meghatározását követően eltérő szabályokat állapít meg a menekültként vagy oltalmazottként elismerésre irányuló eljárásra, valamint a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásra. Ez a különbségtétel a közösségi joggal összhangban, a menekülők tömeges beáramlása esetén egyszerűsített eljárás lefolytatását teszi lehetővé Magyarországon.
A törvényjavaslat jelentősen rövidíti a jogorvoslati határidőket. Ennek keretében a javaslat a menekültügyi eljárás ellen hozott, nem érdemi döntésekkel szemben rövid, 3 napos határidőn belül teszi lehetővé a jogorvoslatot, melynek elbírálása 8 napon belül, nem peres eljárásban történik.
Ugyancsak az eljárás gyorsításának céljáról rendelkezik a javaslat úgy, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatósági eljárásának időtartama az ügyintézés határidejébe beszámít. Az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataira is figyelemmel annak érdekében, hogy a menekültügyi hatóság határozatának bírósági felülvizsgálata hatékony jogorvoslatként működhessen, a javaslat a Fővárosi Bíróság peres eljárásának határidejét a jelenlegi 30 napról 60 napra növeli.
A javaslat az elismert menekültek jogállása felülvizsgálatának jelenlegi szabályain nem változtat, az oltalmazottak esetében azonban előírja a legalább ötévenkénti kötelező felülvizsgálatot. Kibővülnek az elismerés visszavonásának esetkörei, és részletes szabályozást nyer az elismerés visszavonására irányuló eljárás is.
Összegzésképpen azt tudom mondani a tisztelt Háznak, hogy a hazai menekültügyi joganyag felülvizsgálatát, valamint ennek nyomán új törvény megalkotását elsődlegesen az európai uniós tagságból eredő kötelezettségeknek való megfelelés tette szükségessé. Emellett az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai is szükségessé tettek bizonyos módosításokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány hiányosságra szeretném felhívni a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként az előterjesztő és a tisztelt Ház figyelmét. Az első: a hatályos törvénytől eltérően, a törvényjavaslat nem tér ki a menekültekkel kapcsolatos orvosi, egészségügyi, higiéniás követelményekre.
A törvény nem írja elő, hogy a menedéket kérő az egészségügyi hatóság elrendelésére köteles magát alávetni egészségügyi szűrésnek; az egészségügyről szóló törvény alapján sürgős szükség esetén elrendelés hiányában is gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltásai pótlásának. Én úgy gondolom, hogy ez az első és legfontosabb hiányossága a törvényjavaslatnak.
A második, hogy a tervezet, ugyancsak a hatályos törvénytől eltérően, nem tartalmazza azt a jelenleg létező, úgynevezett rövidített eljárást, amely a nyilvánvalóan alaptalan kérelmek kiszűrését szolgálja. A hatályos eljárásban nyilvánvalóan alaptalannak kell tekinteni a kérelmet, ha abból nem lehet megállapítani a menekültként elismerés okainak fennállását, például amiatt, hogy a kérelmező nem valószínűsítette nyilvánvalóan a származási országában való üldöztetést vagy az attól való megalapozott félelmét, vagy a kérelem a hatóság szándékos megtévesztésén vagy a menekültügyi eljárással való visszaélésén alapszik. Kérem a tisztelt Házat és az előterjesztőt, gondolja át, hogy ezt milyen módosító javaslattal lehetne tisztázni.
A Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint a törvényjavaslat a lényegét tekintve támogatandó, ugyanakkor jó lenne, ha az előterjesztő részletesebb magyarázatot adna arra, hogy bizonyos, jelenleg létező eljárási elemek miért nem szerepelnek ebben a törvénytervezetben. Ez az indoklásból is kimaradt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalásképpen: a Magyar Demokrata Fórum támogatja a benyújtott törvényjavaslatot, és javasolja a tisztelt Háznak a módosításokkal együtt való elfogadását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
