BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Parlament! A szakképzésről szóló törvényt a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság május 16-án tárgyalta meg, és a többség támogatta az általános vitára való alkalmasságát. Hatan voltunk ellenvéleménnyel, és nagyon furcsa dolog, de úgy gondoljuk, hogy a szakképzés kérdéskörében nagyon sommás a kormány és a kormánypárti képviselőtársaink véleménye, azt rossznak, az utcára való képzésnek minősíti, és sok egyéb más jelzőt tettek mellé. Viszont a törvényjavaslatnak vannak nagyon jó elképzelései… (Jelzésre:) Ők ezt artikulálták, államtitkár úr, és én csak arról számolok be, ami a bizottságban elhangzott.
Vannak a törvényjavaslatnak jó elképzelései, a rugalmas alkalmazkodás, a minőség, a szakvizsga ellenőrzése, a pályakövetés, ezeket mind jónak tartjuk. Sorolhatnám még, mert a törvényjavaslatban vannak nagyon jó elképzelések, amelyeknek, úgy gondoljuk, hogy helye és ideje, hogy törvényi szabályozást kapjon.
De néznünk kell azt, hogy mi a kormány szándéka, minden egyes törvényjavaslatnál. A szakképzés zanzásítása, azzal a költségek csökkentése, és ahogy képviselőtársaim mondták, ellenzéki képviselőtársaim, a fejlesztés koncentrálása, valamint kizárása, diszkriminálása bizonyos szakképző intézményeknek. Ez, államtitkár úr, elfogadhatatlan, és a bizottsági ülésen is ennek hangot adtunk.
Egy kormánypárti képviselőtársunk így fogalmazott, hogy a jelenlegi képzés nem piackonform, utcának képeznek és ehhez hasonlók. Úgy gondoljuk, hogy fejlett gazdaságban és jól működő gazdaságban nyilvánvaló, hogy a szakképzés helyzete is egyszerűbb, hisz meg tud felelni az elvárásoknak és a rugalmas alkalmazkodás követelményeinek. Egy rosszul működő gazdaságban, amelyről most, ugye beszélnünk kell, nem igazán lehet mihez alkalmazkodni. Úgy gondolom, hogy ehhez rendbe kellene tennünk a gazdaság sorsát, lehetőségeit, és úgy gondoljuk, a rugalmas alkalmazkodás csak akkor feltételezhető; és nincsen helye semminemű sommás vélekedésnek e területen, mert először is más célokat és dolgokat kell elrendezni ahhoz, hogy a szakképzés ki tudja teljes egészében szolgálni a reálszféra igényeit.
Miért jelentkeznek a hallgatók szakképzésbe? Azért, hogy a munka reményében egy szakmát tanuljanak. Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott a bizottsági ülésen is, hogy a szakképzés pusztán csak munkaerő-piaci képzés vagy a tankötelezettség teljesítése. Úgy látjuk, a kormány rosszul vélekedik arról, hogy a jelenleg jól működő és jó, nem is megyéhez, de megyéhez tartozó szakképző intézmények vonatkozásában is pálcát tör, pedig az esélyt adják meg, a lehetőséget, hogy szakmát tanulhassanak a fiatalok.
Úgy gondoljuk, hogy a 18 éves tankötelezettséget csak az egységes iskolában lehet megvalósítani, az egységes iskolához pedig tágabb értelemben hozzá kell gondolni a szakképzést is, ugyanis egy településen nem lehet megoldani csak gimnáziummal a 18 éves tankötelezettség teljesítését. Azt mondani pedig, hogy mondjuk, egy vendéglátó, szakács vagy kőműves képzése egy adott területen felesleges és utcának való képzés, érthetetlen, hisz külföldre javasolta munkavállalásra a miniszterelnök úr is a mi fiataljainkat, úgyhogy úgy gondolom, hogy ki tudja azt ma mondani, hogy az Unióban, bármelyik tagállamban lehetősége van elhelyezkedni, tehát nem utcára képzés folyik jelenleg, hanem csak képzés folyik, és a gazdaságnak konkrét igényei nincsenek.
Nagyon fájlaljuk azt és helytelennek tartjuk, hogy általánosan kötelezővé teszi a tanulószerződést középfokon. Úgy gondoljuk, hogy nem mindenki tudja majd ezt prezentálni, és ez szegregációt jelent, kizárja a képzésből a fiatalok egy részét.
A szakképzés regionális szintjének megszervezése törvényileg is aggályos, mert ugyanis mint régió, olyan nem létezik. Van fejlesztési tanács, de nincs egyéb más szervezet, mert kétharmados törvény, és ezt a parlament nem fogadta el, aggályos tehát.
Azonkívül kár, hogy kiment a közoktatásért felelős államtitkár úr, mert a kormány az előbb benyújtott törvények kapcsán az egységes iskolaszervezést és a szervezett szakképzést is támogatná, ugyanakkor önök pedig azt tervezik a törvényben, hogy kizárják a fejlesztési és egyéb forrásokhoz való hozzájutását azoknak az iskoláknak, amelyek nem vesznek részt a tiszkekben és nem vesznek részt a regionális intézményrendszerben.
Úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos a közoktatásban, a szakképzésben is a helyben való képzés, azért, mert vannak, akik nem tudják annak költségét vállalni, hogy vidékre utazzanak, a tiszkekbe utazzanak vagy nagy szakképző központokba. Mi úgy látjuk helyesnek, hogy oda célszerű utazni, annak és ott kell megszervezni, ahol nagy eszközigénnyel és nagy költséggel járó beruházásokat igényel a szakképzés, az egyszerűbb képzéseket pedig meg lehet hagyni helyben. Önök ezt nem támogatják a törvényjavaslatban, ami miatt mi nem tudtuk támogatni a törvényjavaslat általános vitáját sem.
Köszönöm szépen, hogy szólhattam.
