CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a tudásalapú, versenyképes gazdaság működésének elősegítését és támogatását tekinti feladatának, amely képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkavállalókat igényel. A kormányprogramban megfogalmazottak szerint a szakképzés modernizációjának célja, hogy a képzés szerkezete, a végzett tanulók száma és felkészültsége minél jobban és rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez. A tanulás, ezen belül a felnőttkori tanulás támogatása, eredményességének javítása pedig a felnőttképzési rendszer fejlesztésének legfontosabb céljai között szerepel.
A szakképzés-fejlesztési stratégia, a kormányprogram, az Új Magyarország fejlesztési terv, annak operatív programjai szükségessé teszik a szakképzésről szóló törvény, a felnőttképzésről szóló törvény, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosítását. A szakképzésnek és a felnőttképzésnek a munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében legfontosabb feladatunk a szakképző intézmények és a fenntartói döntések integrációja. Javaslatot teszünk a térségi integrált szakképző központok, a szakmai köznyelv szerint a tiszkek jogi szabályozására, a szakképzési kapacitásszabályozás törvényi hátterére, a közoktatási törvénnyel összehangolva a pályakövetés rendszerére, továbbá a szakmai vizsgák ellenőrzésének rendszerére.
Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítással biztosítani kívánjuk a szak- és felnőttképzési reformokkal és a fejlesztési elképzelésekkel összhangban álló jogszabályi háttér kialakítását. A térségi integrált szakképző központok számára új jogszabályi környezet kialakításával folytatjuk a 2005-ben megkezdett fejlesztéseket és az intézményrendszer átalakítását. A már működő 16 térségi integrált szakképző központ működtetése során felmerült gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve a szabályozás átalakítására teszünk javaslatot úgy, hogy létrejöjjön egy regionális szinten koordinált és vezérelt intézményfenntartói és intézményi hálózat.
A térségi integrált szakképző központ e törvényjavaslat és a közoktatási törvény módosításának elfogadását követően olyan fogalommá válik, olyan intézménnyé válik, amely a szakképzéssel összefüggő önkormányzati feladatok közös végrehajtásának lehetőségét is jelenti. A térségi integrált szakképző központok új szabályozásával az előző modellhez képest teljes szakképzési feladatellátás és tényleges integráció valósulhat meg. A javasolt szabályozás emellett biztosítja a meglévő központok további működését is.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat szerint a régiók szakképzési kapacitásainak koordinációját a regionális fejlesztési és képzési bizottságok látják el. A bizottságok számára a javaslat meghatározó szerepet biztosít a szakképzés-fejlesztési források elosztásában is. A regionális munkaerő-piaci igények hatékony érvényesítése érdekében megváltozik a regionális fejlesztési és képzési bizottságok összetétele, nő a gazdasági szereplők részvétele, bevezetjük a társelnöki funkciót, amit a gazdasági kamarák képviselője lát majd el.
A foglalkoztatáspolitikával összehangoltan fejlesztjük a szakképzést és a felnőttképzést annak érdekében, hogy a képzési struktúra a gazdaság igényeinek figyelembevételével, a keresletvezéreltség elvének megfelelően alakuljon ki. Ennek eredményeként az elaprózott intézményrendszer átalakításával egy új szerkezetű szakképzés biztosíthatja a szakképzésben részt vevők számára a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképesítés megszerzését és a sikeres elhelyezkedést, a vállalkozóvá válást, az egész életen át tartó tanulás lehetőségét.
A térségi integrált szakképző központok kialakításának ösztönzése érdekében a támogatásra vonatkozó szakképzési hozzájárulási törvényi szabályok is módosulnak a javaslat szerint.
(18.10)
Az intézményi átalakítás ösztönzésére finanszírozási oldalról olyan támogatási rendszert javaslunk kialakítani, amelyben elsősorban, természetesen indokolt kivételekkel, a központok jutnak fejlesztési forrásokhoz.
Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás hozzájárul a pályakövetési rendszer kialakításához is. A javaslat tartalmazza a felnőttképzés tekintetében az államilag támogatott képzések esetén a felnőttképzési intézmények, a képzésben részt vevők, illetve a foglalkoztatók pályakövetési rendszer számára történő adatszolgáltatási kötelezettségét.
A képzőktől független vizsgaellenőrzés rendszerének és a szakmai vizsgáztatás minőségének növelése érdekében komplex vizsga-ellenőrzési rendszer kialakítása is szükséges. A törvény kiegészül az iskolarendszeren kívüli szakképzésben vizsgaszervezési joggal rendelkező intézményekben folyó vizsgák szakmai és hatósági ellenőrzésére vonatkozó szabályokkal is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elősegíti az egymásra épülő szakképzési és felnőttképzési rendszer megvalósítását, a szakképzési támogatási rendszer eredményességének javítását, a támogatásra szolgáló források céljának megfelelő, hatékonyabb felhasználását. Hozzájárul továbbá a piacképes tudást adó szakképzés rendszerének kialakításához úgy, hogy a gazdaság szereplői az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet kapnak a szakképzési rendszerben.
A törvényjavaslat előkészítésekor széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést folytatott a kormány. Ennek során a tervezetet megtárgyalta és támogatta a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács, az Országos Érdekegyeztető Tanács, az Országos Közoktatás-politikai Tanács, valamint a gazdasági kamarák.
Mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
