GEBERLE ERZSÉBET
GEBERLE ERZSÉBET
GEBERLE ERZSÉBET, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat több hatályos jogszabály módosítását tartalmazza. Annak érdekében szükséges ez a módosítás, hogy a kormányprogram, az Új Magyarország fejlesztési terv és annak operatív programjai, valamint az Államreform Bizottság által elfogadott szak- és felnőttképzési reformok végrehajtása végbemehessen. A javaslatnak talán a legfontosabb célja, és ezt előttem már többen is említették, hogy a szak- és felnőttképzés, valamint a munkaerő-piaci igények minél nagyobb összhangban találjanak egymásra.
A módosítás a szakképzésben közreműködők teljes körére kiterjedő jogszabályi háttér megteremtésére irányul, koherenciában a közoktatási törvénnyel. Általánosságban a Szabad Demokraták Szövetsége üdvözli, hogy a javaslat a szétaprózott, sokszor hatékonytalan szakképző rendszert egy olyan pályára állítja, amely megfelel a modern képzés követelményeinek, és a munkaerőpiac igényeire támaszkodva versenyképes szaktudással rendelkező munkavállalókat bocsát ki. Ez nemcsak a gazdaság fenntartható fejlődését alapozza meg, hanem az egyének számára is biztosítja a munkaerő-piaci versenyben való jobb helytállást.
Tisztelt Ház! A magyar oktatási rendszerben a helyi, illetve területi kompetenciákkal bíró irányító szervezetek nagymértékű önállósággal alakíthatják ki stratégiájukat. A két felelős minisztérium dolgozta ki azt az országos szakképzési stratégiát, amely a 2005-2013 közötti időszakra egy, a XXI. század egyéni és társadalmi kihívásainak megfelelő, magas színvonalú szakképzés biztosítását tűzte ki céljául. Ez a program egyaránt hozzájárul Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, és a képességek kibontakoztatásával sikeres életpályára készíti fel az egyént is. Ez az országos stratégia segíti elő, hogy az európai uniós források megszerzésével és felhasználásával a helyi és regionális szintű tervezés alapján ki lehessen jelölni a fő irányokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt másfél évtizedben mélyreható változások mentek végbe a társadalmi és gazdasági környezetben, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Sőt, a globalizáció kiélezett versenyt teremtett Európa egésze számára. A rohamosan fejlődő információs és kommunikációs technológiák új kihívások elé állították az oktatást. A korábbinál sokkal sürgetőbbé vált a tudásalapú gazdaság kiépítésének igénye. De nemcsak a gazdaság, hanem az egyén társadalmi boldogulásának szempontjából is halaszthatatlan ez a felzárkózás. A sokrétű társadalmi, gazdasági és technológiai átalakulás gyökeresen új követelményeket állított az oktatási és képzési rendszerek elé. Az Európai Unió megújított lisszaboni stratégiájának fő célkitűzése a foglalkoztatás bővítése és a gazdasági versenyképesség javítása, ennek érdekében az egész életen át tartó tanulásban jelöli meg a humán erőforrások fejlesztésének kereteit.
Ezek alól a célok alól Magyarország sem vonhatja ki magát, ha a versenyben nem akarunk lemaradni. Az elmúlt tíz év reformjainak köszönhetően a magyar oktatási-képzési rendszer sok elemében megújult. A magasabb képzettségi szint iránti társadalmi igények növekedése a középfokú oktatás általánossá válásával, a felsőoktatás tömegesedésével, a jobban képzett munkaerő iránti kereslettel járt együtt. Az ismeretek gyors elavulása a megszerzett tudás és képességek folyamatos megújítását követeli. A tudás megszerzéséhez való hozzáférés, az erősödő szociális és területi különbségek azonban kedvezőtlen hatást gyakoroltak az esélyegyenlőségre.
(19.10)
Az iskolarendszerű szakképzés még nem mindenben alkalmazkodik kellő rugalmassággal és gyorsasággal a társadalmi, technológiai és gazdasági változások által generált igényekhez. Az intézményi koncentráció, az átjárhatóbb szakképzési struktúra együttesen járulhat hozzá a probléma kezeléséhez.
A szak- és felnőttképzési reformjavaslatok dokumentumaiban a képzéseknek a munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében a legfontosabb elemként a szakképző intézmények és a térségi integrált szakképző központok új koncepciója jelenik meg. A javaslat tartalmazza továbbá a szakképzési kapacitásszabályozás jogi hátterének megteremtését, a pályaorientáció, pályaválasztás, pályakövetés rendszerének kialakítását, valamint a szakmai vizsgák ellenőrzésének komplex megvalósítását.
Fontos elem a regionális munkaerő-piaci igényekhez igazodó, keresletvezérelt szakképzés kialakulásához szükséges intézményfejlesztés jogi feltételeinek megteremtése. A törvénymódosítás tartalmazza a szakképzés-szervezési társaság működésére vonatkozó szabályokat is. Ez a térségi integrált szakképző központ feladatai ellátásának legrugalmasabb formája, hiszen az intézményfenntartókon kívül a gazdaság szereplői, valamint a felsőoktatási intézmények is részt vehetnek benne.
Ösztönzőleg hathat, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjai keretéből szervezeti átalakításukra, szakképzés-fejlesztésükre és infrastrukturális fejlesztésükre is pályázhatnak az e modelleknek megfelelő tiszkek. A gazdasági szereplők részvétele szintén elősegítheti a munkaerő-piaci igények hatékonyabb megjelenését a szakképzésben.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a szakképzési törvényben szabályozott iskolai rendszerű szakképzés, valamint a felsőoktatási törvényben szabályozott felsőfokú szakképzés összhangjának megteremtését is tartalmazza. A szakképesítésért felelős minisztériumok olyan, mindenki számára ajánlott tartalmi követelményeket határozhatnak meg, melyek átláthatóvá teszik a különböző felsőoktatási intézményekben folyó felsőfokú szakképzést.
Az ellenőrzés komplex rendszerének kialakításával a javaslat lehetővé teszi a szakmai vizsgák hatósági ellenőrzését. A hatósági ellenőrzésre jogosult szerv megnevezését külön kormányrendelet fogja szabályozni. Az ellenőrzés szintén motivációt jelenthet a szakképzés szereplői számára a minőségi oktatás felé való elmozdulásra.
A javaslat egyszerűsíti a felsőoktatási intézmények akkreditációját is. Eszerint a szakirányú továbbképzést, illetve költségtérítéses képzést folytató felsőoktatási intézmények számára a felsőfokú akkreditáló testület az akkreditációs eljárás nélkül adhatja ki a tanúsítványt.
Tekintettel arra, hogy nemzeti és uniós forrásokból támogathatóak ezek a képzések, az úgynevezett pályakövetési rendszer működtetése elengedhetetlen. Mivel közpénzekről van szó, a felnőttképzési intézményeknek adatokat kell szolgáltatniuk a képzésben részt vevők által megszerzett szakképesítés hasznosulásáról, a foglalkoztatóknak pedig a felnőtt által ellátott munkakörről. Ez a monitoringrendszer nyomon követhetőséget, a közpénzek elköltésének hasznosulását, illetve a tapasztalatok levonásának lehetőségét teremti meg.
Változik a fejlesztési támogatás nyújtására és fogadására vonatkozó szabályozás is. Mint már a bevezetőben említettem, a törvény ösztönözni kívánja a szakképzésre fordítható nemzeti és uniós források minél hatékonyabb felhasználását. Ezért rendelkezik úgy, hogy a fejlesztési támogatás kizárólag a térségi integrált szakképző központokban részt vevő szakképzést folytató intézményeknek, olyan felsőoktatási intézményeknek, ahol gyakorlatigényes szakképzés folyik, illetve speciális szakiskoláknak és készségfejlesztő szakiskoláknak adható.
A fejlesztési támogatások olyan intézményeknek adhatók, amelyekben az oktatásban részt vevő tanulók aránya a három év tanítási átlagában 1500 fő legalább. Ettől külön egyedi miniszteri engedéllyel el lehet térni - ez is egy rugalmas szabályozási forma. A fenntartókat is ösztönözni kívánja a törvénymódosítás, hiszen azon fenntartók kaphatnak beruházási célú támogatást a szakképzési hozzájárulásból, akik térségi integrált szakképzési központot hoznak létre a szakképzési feladatok koordinálására.
A törvénymódosítás célja a régiók szakképzési kapacitásainak koordinációjához szükséges jogszabályi háttér megteremtése. Az Unió mint általában, az oktatásban is a regionális megoldások fejlesztését támogatja. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok feladatköre, döntési jogosítványai megváltoznak, a gazdaság szereplői sokkal nagyobb szerepet kapnak. Több olyan jogosítvány kerül át ezekhez a szervezetekhez, amelyek korábban miniszteri hatáskörben voltak. Üdvözöljük ezt a változást, hiszen ez a decentralizáció és a szubszidiaritás elvének megvalósulását tükrözi.
A régiók szakképzési szükségleteinek meghatározásában a gazdasági szereplők, illetve érdekképviseleteik még nagyobb szerepet kaphatnak. Több fenntartó önkormányzattal beszélve, most itt politikai hovatartozás nélkül mondhatom, hogy üdvözlik a fenntartók ezt a fajta módosítást, mert ők is kitörési lehetőséget látnak ebben.
A Szabad Demokraták Szövetsége támogatja a törvénymódosítást, hiszen a szétaprózott, a munkaerő-piaci szempontból alacsony hatékonyságú szakképzési rendszer átalakítása kezdődik meg. A szakképzési rendszer átalakulása pedig alapja lehet egy nemzetközi mértékekben is versenyképes, tudásalapú gazdaság megteremtésének.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon és az MDF padsoraiban.)
