RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága 2007. május 14-ei ülésén megtárgyalta a szakképzést és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló T/2939. számú törvényjavaslatot.
A törvénymódosítás kiterjed a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítására, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CX. törvény módosítására, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítására. Mivel a módosítás több esetben a közoktatási törvényben és a felsőoktatási törvényben is szabályozott különböző jogszabályokhoz egyetemesen kapcsolódik, ezért a tisztelt Ház elé terjesztett törvénymódosításról kijelenthetjük azt, hogy széles körű hatást gyakorol a magyar oktatási rendszerre.
Bizottságunk, funkciójából adódóan fokozott figyelmet fordít arra, hogy a törvénymódosítások pozitív hatást gyakoroljanak a munka világára. A törvénymódosítás fő célja a regionális munkaerő-piaci igényekhez igazodó, keresletvezérelt szakképzés kialakításához szükséges intézményfejlesztési jogszabály megteremtése. Ehhez sok segítséget adhat az újonnan megvalósítandó pályakövetési rendszer, amely egyaránt kötelezettséggel látja el a képzésből kikerült tanulót és az oktatást végző anyaintézményt.
Azonban a pályakövetési rendszer bevezetése mellett továbbra is nagy feladat hárul majd a térségekben működő munkaügyi központokra és munkaügyi kirendeltségekre. A szakképzési reformprogram része az új térségi integrációs szakképző központok létrehozása, amelyek egységbe foglalják a szakképzésben részt vevő intézményeket. A törvény lehetővé teszi, hogy a térségi integrációs szakképző központok pályázzanak az Új Magyarország fejlesztési terv társadalmi megújulási operatív programjaira, a társadalmi infrastruktúra operatív programjaira is.
A fenti pályázatok keretén belül a tiszkek az alábbi célokra pályázhatnak: az intézmények szervezeti átalakítására, szakképzésük fejlesztésére, intézményük infrastrukturális fejlesztésére. A szakképzési alaptörvény hetedik része az értelmező rendelkezésekbe 11 új, szakképzésben már eddig is alkalmazott fogalom pontosítását végzi el. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény rendelkezése értelmében a fejlesztési támogatás a szakképző intézményekben ma is felhasználható a tárgyi feltételek fejlesztésére, valamint a fejlesztésből adódóan megvásárolt eszközök közvetlen működési és működtetési kiadásaira.
A jelenlegi törvénymódosítás azonban tovább szélesíti a felhasználási lehetőségeket. Gondolunk itt a felsőfokú szakképzésnek adódó 15 százalékra, a központi alapképzésből 5 százalék részesülhet a felsőfokú szakképzést folytató felsőfokú oktatási intézmények tekintetében. Mindezek az intézkedések azt eredményezik, hogy a felosztható keretet több területen tudják felhasználni. Azonban mindenképpen logikusan ki kell azt fejteni, hogy amennyiben tudomásul vesszük azt, hogy a felsőfokú szakképzésre a munkaerőpiacnak szüksége van, akkor ennek a területnek is a szakképzési támogatásokból nagyobb mértékben kell részesülnie. A törvénymódosítás kiterjeszti a kamarák szerepét és jelentőségét. Mindezek a tények rámutatnak arra, hogy a törvénytervezet több ponton segíti az egységesülő magyar szakképzést.
Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 10 igen szavazattal, 9 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta a beterjesztett törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
