RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A parlament oktatási és tudományos bizottsága 2007. május 10-ei ülésén megtárgyalta a T/2939. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat több paragrafusban kapcsolódik a közoktatási és a felsőoktatási törvényhez.
Bizottsági ülésünk első szakaszában ellenzéki képviselőtársaink hangot adtak annak, hogy nem helyeslik és nem tudják támogatni ezen törvények együttes tárgyalását egy bizottsági ülés keretén belül. A kormánypárti képviselők egyértelműen kifejtették véleményüket arról, hogy ezeknek a törvényeknek az együttes tárgyalása azért is célszerű, mivel ez nagymértékben elősegíti azt, hogy összehangoljuk a fent nevezett törvényeket.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás fő célja a költségtakarékosabb és - a kormány törekvéséből adódóan - a piachoz igazodó szakképzés kialakítása. Lehet-e hatékonyabb képzést folytatni, gyakran tesszük fel a kérdést. Igen, de csak akkor, ha ezt megértik azok, akik a képzésben részt vesznek, azaz a potenciális munkavállalók és a potenciális munkaadók is. Lehet-e nagyobb pazarlásról szólni, mint amikor már a képzés ideje alatt felismeri a tanuló, hogy ő majd más szakterületen kíván munkát vállalni, mint amilyen területen jelenleg a tanulmányait folytatja, a végzést követően pedig jobb esetben egy újabb képzésre iratkozik be, hogy megváltozott pályaválasztási célját elérje? Azt azonban ez esetben sem mondhatjuk, hogy így kárba veszett az oktatók munkája, illetve a tanulmányt folytatónak a szorgalma és tevékenysége, hiszen nagyon sok olyan ismeret és blokk van, amely a másik szakmára való felkészülés tekintetében felhasználható. Ellenben azt kijelenthetjük, hogy ebben az esetben nem volt hatékony a képzés megtérülése. A felelős pálya- és munkavállalás nemcsak az egyén számára jó és hatékony, hanem a társadalom számára is. A javuló foglalkoztatásért sokat tehetnek a képző intézmények és a fenntartók is azáltal, hogy olyan képzési szerkezeteket és profilokat alakítanak ki, amelyeknek szakképzési profiljai igazodnak a munkaerőigényekhez, ehhez azonban pontos pályakövetésre, munkaerő-piaci felmérésre van szükség. Nyilván nagyon sokat tehetnek ezért az intézmények.
A szakképzési törvény módosítása arra is irányul, hogy a speciális szakiskolák mellett a készségfejlesztő speciális szakiskolákra, valamint a felzárkóztató oktatásra is kiterjessze a részszakképzés megszerzésének lehetőségét.
A közoktatást érintő módosítás kiterjed a szakképzés céljaira is. A szakképzési támogatás felhasználhatóságának új területét nyitja meg a törvénymódosítás azzal, hogy a szakmai, elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzéséhez a fejlesztési támogatás 5 százaléka felhasználható. Az alaprész központi keretéből a módosítással 4 százalék felhasználható lesz a kétszintű érettségi vizsgát lebonyolító vizsgaközpontok informatikai fejlesztésére is. Mindezek a módosítások elősegítik azt, hogy az alaptörvények jobban összecsiszolódjanak és jobban szolgálják napjaink oktatási rendszerét.
A parlament oktatási és tudományos bizottsága 13 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a beterjesztett törvényt.
Kérem képviselőtársaimat, hogy módosító javaslatainkkal jobbítsuk a beterjesztett javaslatot, hogy így még alkalmasabbá válhasson a piacorientált képzésre.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
