DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nagyon nehéz így sürgősséggel tárgyalni, mert nagyon bonyolult, és ha az irányelvekkel, az alkotmánybírósági döntéssel összhangban vizsgáljuk a törvényjavaslatot, akkor bizony több kör kell, többször meg kell nézni. Mert először a 72 órás leírás kapcsán nekünk is az volt az érzésünk, hogy szembemegy az irányelvekkel, és amikor az ember végigbogarászta az egészet, akkor rájött, hogy ez tulajdonképpen egy garanciális szabály akkor, amikor 6 hónapban határozza meg a munkaidőkeret lehetőségét.
Két dologra térnék ki, és sajátságos, hogy ez általános vita. Tulajdonképpen a módosító javaslatokról mindig a részletes vitában szoktunk beszélni, de addigra már megszületik lényegében a törvény, és vannak tapasztalataink, hogy a bürokraták nem nagyon gondolkoznak, ránéznek, és azt mondják, hogy igen vagy nem; nem gondolkoznak egy-egy módosítás hátterén.
Az egyik a fogalommeghatározások kérdésköre. Úgy gondolom, hogy ha ebben a törvényben meghatározzuk az egészségügyi ügyelet fogalmát, meghatározzuk az ügyeleti feladatellátást, miután ahogy Puskás képviselő úr is utalt rá a készenlét kérdéskörével kapcsolatban, szükséges véleményünk szerint törvényi szintre emelni a készenléti szolgálat meghatározását.
A 47/2004-es tárcarendelet beszél készenlétről, annak a fogalommeghatározásnak azonban mindenképpen szükséges ebben a törvényben megjelenni, különösen azért, mert különböző ágazatokban nem feltétlenül azonos jogviszonyt jelenthet egy készenléti állapot, tehát ez egy speciális egészségügyi készenlétre vonatkozik. Ezzel kapcsolatban nyújtottunk be módosító javaslatot. Ennek ez áll a hátterében. Csak azért mondom, államtitkár úr, hogy ne automatikusan söpörjék le a jogászaik. Úgy gondoljuk, hogy dogmatikailag is meg kell ezt itt határozni.
A másik, amit képviselőtársaim itt már érintettek, az, hogy milyen jogviszonyban lehessen ügyelni. Tudom, hogy az elmúlt időszakban az úgynevezett színlelt szerződések kapcsán bizonyos fokú szigorítások történtek, de nem hiszem, hogy azért, mert egy jogszabállyal valaki esetlegesen visszaél, azért azt úgy kell megoldani, hogy lehetetlenné tesszük azt a jogviszonyt. A törvényjavaslat azt mondja, hogy egészségügyi ügyeletet csak munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban lehet ellátni. Maga az alaptörvény 7. §-a fölsorolja - lényegében egy mini jogállási törvénynek minősül - azt, hogy szabadfoglalkozás keretében is lehet ügyeletet ellátni. Azért tudjuk, az alapellátásban például az, hogy társas vállalkozás formájában látják el az ügyeletet, ez egy mindennapi dolog.
(21.50)
Jelenleg is az adott önkormányzatok különböző kft.-kkel, bt.-kkel kötnek szerződést, tehát értelmezhetetlen és teljesen életszerűtlen az, ahogy itt bemerevíti az ügyeleti szolgálat jogi formáját. Mi azt javasoljuk, hogy mindenképpen legalább a szabad foglalkozás keretében, illetve társas vállalkozás tagjaként is lehessen ügyeleti szolgálatot ellátni. Ez bizonyos fokig választ ad arra, amit Horváth képviselő úr mondott, hogy most valóban lehet, hogy a szigorítások és leépítések kapcsán kollégák csak úgy találnak maguknak munkát, hogy különböző egészségügyi intézményekben - nyilvánvalóban egy szakmacsoporton belül - vállalnak ügyeleti szolgálatot. Ezt közalkalmazotti vagy munkatörvényes jogviszonyban hihetetlenül nehezen tudja megvalósítani; egy szabad szellemi foglalkozás vagy esetleg társas vállalkozás keretében, szerződést kötve az adott egészségügyi szolgáltatóval, meg tudja tenni.
Végül, de nem utolsósorban, amit Puskás képviselő úr itt említett a 2. § kapcsán, a vezérszónoki körben szintén felvetettem, hogy értelmezhetetlennek tűnik a 2. § révén az eredeti törvény 5. § (5) bekezdésének a megnyitása vagy módosítása, amely úgy szól, hogy egészségügyi tevékenység együttes időtartamának meghatározása során ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belül tényleges egészségügyi tevékenységvégzés időtartamát kell figyelembe venni. Nyelvtanilag is elég furcsa, nehezen értelmezhető, de az tisztázódni látszik, hogy ez a mondat lényegében az úgynevezett készenléti ügyeletre vonatkozik. Viszont ha arra vonatkozik, akkor be kell írni magába a szövegbe, hogy ez a készenléti ügyelet, mert így, ebben a formájában valóban ellentmond az európai irányelveknek és az alkotmánybírósági döntésnek is. Tehát mi ilyen irányú módosítást nyújtottunk be, és bízunk benne, hogy ezt el is fogadják. Hangsúlyozom, államtitkár úr, ennek a hátterében az van, hogy egy pontosításról van szó, hogy ne lehessen összekeverni, mert így összekeveredik az egész.
Azzal, hogy az ügyeleti szolgálatra, a bérezésre minimumot határoz meg a törvény - ez a 70-80-90 százalék -, tudjuk, hogy a jelenlegi körülmények között az egészségügyi intézmények nyilvánvalóan - miután egyrészt a dolgozók jelenleg ki vannak szolgáltatva, mert az egészségügyi munkaerőpiac most kínál munkavállalókat, tehát nagyon sok helyen nincsenek alkupozícióban az egészségügyi dolgozók - a törvényben meghatározott minimumot fogják csak megajánlani, illetve fizetni. Azon viszont el kell gondolkodni, hogy azokban az intézményekben, ahol műszakot szerveznek, a törvény erejénél fogva délutánra minimálisan 20 százalékos, az éjszakai órákra pedig 40 százalékos pótlékot állapít meg a törvény. Tehát ez alámegy, és tulajdonképpen ilyen szempontból különbséget tesz munkavállaló és munkavállaló között, és ez méltánytalan is. Mondjuk meg: méltánytalan, hogy amit 3 és 4 óra között végez, azt 100 százalékon téríti, de amit 4 és 5 óra között ügyeletben, azt 70 százalékon. Ezen tehát mindenképpen változtatni kell. Hogy mi az a mérték, ott is észnél kell lenni, mert ismerjük a költségvetés szokását, azt mondja, hogy megállapíthatjátok akár 300 százalékra, forrásoldalról úgysem fogok biztosítani semmit, tehát egy pillanat alatt lehetetlen helyzetbe tudjuk hozni az egészségügyi munkahelyeket, illetve munkáltatókat ebből a szempontból, hogy hogyan fogják ezt kigazdálkodni. De a jelenleginél mindenképpen - legalább arra a szintre, amilyen szinten a szervezett műszakok esetében a díjazás van -, ha efölé tudunk menni, és ez a későbbiek folyamán a forrásoldalon is megjelenik, az nagyon jó lesz.
Bízom benne, hogy támogatni fogják - gondolom, mindkét oldalról - a módosító javaslatokat, amelyek részben értelmezők, részben pedig korrekciós jellegűek, és akkor egy olyan törvényjavaslat kerül végszavazásra, amely a Ház mindkét oldalának a támogatását bírja.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
