MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (MSZP): Addig lesz majd újabb észrevétel.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy nagyon érdekes projektről tárgyalunk, és az a kötelességünk, hogy ezt a témát nagyon alaposan körüljárjuk és megbeszéljük. Azért gondoljuk meg, hogy amikor a tisztelt Ház annak idején elhatározta ennek az épületének a létrehozását, amely, azt hiszem, tizenhét évig épült, akkor is nagyon alaposan körüljárták, és elég jól sikerült ez. De most nem is erről akarok beszélni, hanem arról, hogy kötelező gondossággal kell megvizsgálnunk ezt a témát. Való igaz az, hogy nagyon sok közintézményünk és minisztériumunk nagyon mostoha körülmények között van, szétszórtan, rossz helyen van. De ugyanakkor vannak olyan minisztériumaink, amelyeket nemrég hoztunk rendbe, ilyen például a Külügyminisztérium, amely ráadásul reprezentációs célokat is szolgál, tele van hírközlő-berendezésekkel, vagy hasonlóan a Honvédelmi Minisztérium is, amely speciális feladatának megfelelően fel van szerelve. Tehát azt is világosan kellene látni, hogy mely minisztériumok igényei azok, amit ki kellene elégíteni.
A másik dolog, amit Cser-Palkovics kollégám is mondott, hogy ma van egy olyan trend, amely az osztott intelligenciák felé fordul, amikor a hírközlési rendszerekkel összekötve, de fizikailag különböző helyeken működjenek irányító szervezetek. Vajon - csak felteszem a kérdést - mi indokolja, hogy például Budapesten legyen a mezőgazdasági minisztérium? Miért ne lehetne valamelyik vidéki városunkban? Volt ilyen tendencia korábban is. Az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom, a mai napig alkotmányos, nem is mulasztásban, hanem szembeszegülésben van az Alkotmánybíróság, hogy nem költözik le még a hirdetések idejére sem Esztergomba. Tehát ez is egy megfontolandó dolog. A másik az, hogy külföldön egy-egy nevezetes épület jellemezte egy-egy minisztérium helyét, mondjuk, a Ballhausplatz Ausztriában, Bécsben, és így tovább. Tehát ezek megfontolandók.
Az államtitkár úr expozéjában hallhattunk, hogy nagyon sok külföldi példa van. Brazíliát említette, azt a mesterséges fővárost, amit Corbusier tervezett, a világ egyik leghíresebb építész tervezője. Ez egy kihalt, holt város, mert nincs benne élet, nem szervesen jött létre.
Azt viszont nagyon jó gondolatnak tartom, hogy ott van a Nyugati pályaudvar hatalmas területe a sok nem használt sínnel, és ott a mai modern építésztechnológiákkal a sínek fölé egy városrészt lehet építeni, és egy modern városrészt lehet építeni. Ráadásul kitűnő közlekedési központ, a vasút bejön odáig, a metró ott van, a villamos és így tovább. Tehát ez maga egy nagyszerű alapgondolat.
(0.20)
Az is jó gondolat, hogy ezt vállalkozói alapon hozzák létre, az állam koordinálása mellett. A kérdés az, hogy vajon a kormányzati negyedre ilyen formában szükség van-e, vagy melyek azok a kormányzati épületek, amelyeket célszerű odaépíteni. Ez is egyébként elképzelhető, és látni kellene.
Egyébként más külföldi példákat is említett az államtitkár úr. Például Berlinben óriási építkezés van a volt Reichstag, ma Bundestagként szolgáló épület környékén. A Reichstagot nemzetközi pályázat alapján egy angol építész modernizálta, nagyszerűen egyébként. Jellemző a németek toleranciájára, hogy mindennek még örültek is, és tényleg nagyon jól sikerült, viszont a mellette lévő épületek és a kancellári épület annyira rondára sikerült, hogy a berliniek azonnal Spülmaschine-nek, mosógépnek nevezték el. Vagy ott van mellette az Abgeordnetenhaus, a képviselők irodaháza, abban jártam többször is, és borzasztó rosszul éreztem magam, tehát el is lehet szúrni ezeket a dolgokat, nagyon oda kell figyelni.
Tehát úgy gondolom, hogy ezekre az aggályokra és észrevételekre jó lenne vitában válaszolni és nagyon alaposan körüljárni, hiszen itt Budapesten is van példa arra, hogy az erőszakolt, a nem kellően előkészített építkezések mit eredményeznek. Többször voltam már a Duna-parti Nemzeti Színházban, mellette van a Művészetek Palotája, és nagyon vegyes érzelmeim voltak. A Nemzeti Színház épülete bizony szépnek nem nevezhető; a mellette lévő Művészetek Palotájának a belső kiképzése nagyszerű és kitűnő, kívülről azonban nagyon megnyomja a Duna-partot, és egyáltalán nem nevezhető szépnek, ha az ember a Műegyetem felől, illetve az új TTK felől nézi.
Hosszú évtizedekre vagy egy évszázadra is meghatározunk építészeti külalakot és hangulatokat, és ezt nagyon meg kell nézni. Párizsban jártam például a Défense-nál, ami szintén egy gigantikus, modern része Párizsnak, és este teljesen kihalt, mert nincs élettel tele. Tehát nagyon fontos lenne, ha ennél a projektnél, aminek az alapkiindulása helyes, az életről is gondoskodnánk.
A másik, amit mint a nemzetbiztonsági bizottság tagjának meg kell említenem: szeptember 11. óta kerülni kell minden koncentrációt, minden olyan koncentrációt, amely kihívhatja a terrorizmust vagy a banditizmust. Ahogy nem szerencsés, mondjuk, Washingtonban a Pentagon épülete, melyben szintén többször jártunk, és ahol hihetetlenül koncentráltan van az amerikai katonai potenciálnak az irányító része, ugyanúgy megfontolandó, hogy országos szervezetek vezető részeit sebezhető módon odahelyezzük-e, vagy pedig járulékos módon gondoskodni kell arról, hogy a kellő biztonság meglegyen.
Tehát én annak lennék a híve, hogy inkább különböző helyeken legyenek a minisztériumok, adott esetben vidéken is, egy-egy városban helyezkedjenek el, mint ahogy ez is egy modern európai irányzat, hogy közelebb legyen az emberekhez, és azért legyen a vidéki városoknak vagy városkáknak is megfelelő nevezetessége.
A nemzet és az állam nem nagyvállalat. A nagyvállalati szempontok valóban igazolhatják a koncentrációt, de már a nagyvállalatok esetében sem építenek székházat. És hogy egy kicsit vidámabbra hangoljam a dolgot, emlékezzünk Parkinson első könyvére, amelyikben azt latolgatja és azt elemzi, hogy egy vállalat addig virágzik, ameddig sok különböző helyen és sufniban van, és ott működik; amikor elkezd székházat építeni és létrehoz egy nagy székházat, az annak a jele, hogy a vállalattal bizony baj van. Úgy gondolom, hogy ezt is meg kellene fontolni, és jó lenne látni egy átfogó tervezetet, ami nemcsak a kormányzati épületekre vonatkozna, hanem az egész térnek a rendezésére vagy az egész térségnek a rendezésére, amit - mondom - kifejezetten kitűnő alapgondolatnak látok.
Saját véleményemet mondtam el, egy sokat tapasztalt mérnöknek a véleményét. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
