DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm Puskás képviselő úrnak, hogy lehetővé tette. Nem fogom kihasználni a tíz percet, hisz az általános vita múlt heti vezérszónoki körében - egy momentum kivételével - lényegében a Magyar Demokrata Fórum álláspontját el tudtam mondani.
Ez az egy momentum, ami viszont szerintem nekünk, egészségügyi dolgozóknak - pláne a most kialakult légkörben, ami egy mesterségesen gerjesztett légkör - fontos momentum, az egészségügyi dolgozók vizit- és kórházi napidíjának kérdése. Itt van előttem még Molnár Lajos miniszter úr és az Orvosi Kamara közötti levélváltás ebben az ügyben, ahol az Orvosi Kamara kérte azt, hogy az egészségügyi dolgozók mentesüljenek ezek alól a terhek alól, és egy elég cinikus választ kapott az elnök úr az akkor még államtitkár, most már miniszter asszonytól. Egyrészt azt írja a válaszlevelében, hogy a szaktárca eredeti elképzelése az volt, hogy minden egészségügyi dolgozó mentesüljön a vizitdíj és kórházi napidíj megfizetése alól. Ha ez volt a szándék, akkor nem tudom, hogy miért nem így terjesztette be anno a törvényjavaslatot; módosító javaslatok révén került be az, hogy az egészségügyi szolgáltató a saját intézményében a vele jogviszonyban lévő dolgozót mentesítheti a vizitdíj, illetve a kórházi napidíj megfizetése alól.
Azonban azt a tréfát megcsinálták, hogy az adótörvényt nem módosították, ebből következően ez természetbeni ellátásnak minősül. Egyrészt ennek az adminisztratív része hihetetlenül bonyolult, másrészt pedig a munkáltatót bünteti azzal, hogy utána adót, illetve járulékot és elég magasat kell fizetni. Erre is volt válasza a miniszter asszonynak annak idején: azt mondta, hogy ez alól a teher alól mentesül a munkáltató, amennyiben az elvégzett egészségügyi szolgáltatást nem jelenti le az OEP-nél. Úgy gondolom, ez egy nagyon cinikus hozzáállás, de lassan megszokjuk már, hogy ilyen cinikus megjegyzések vannak az egészségügyi dolgozókkal kapcsolatban.
Nem vitát akarok gerjeszteni, hanem kérném a tárcát, hogy oldjuk meg ezt a problémát, ami nagyon nehéz - mi kitaláltunk egy trükkös megoldást. Azért nehéz, mert az adótörvény nem nyílik meg ennek a törvénynek a vitája kapcsán, viszont ha itt a törvényjavaslat 23. §-ában, ami az eredeti törvény 18/A. §-át nyitja meg, nem a (6), hanem a (7) bekezdéshez, ami rendelkezik erről az egészségügyi dolgozóknak a vizit- és kórházi napidíj kérdéséről, ha ott elfogadja a tárca az MDF azon módosító javaslatát, hogy kerüljön be az a mondat, hogy „a mentesítés nem minősül adó- és járulékköteles természetbeni juttatásnak”, akkor ezzel mesterségesen egy koherenciazavart idézünk elő - csak a Házszabályt mondom -, és ha van koherenciazavar, akkor viszont az alkotmányügyi bizottságnak végszavazás előtt lehetősége van arra, hogy hozzányúljon az adótörvényhez, és az adótörvény megfelelő helyére beillessze ezt a mentességet. Úgy gondolom, hogy ennyit megérdemelnek az egészségügyi dolgozók. Biztos vagyok benne, hogy ennek olyan komoly költségvetési vonzata nincsen, olyan nagy kiesést nem jelent, viszont ez egy olyan gesztus értékű lépés lenne, ami talán azt a feszültséget, ami kialakult a kormányzat és az egészségügyi ágazat között, ha megszüntetni nem is, de némiképpen tompítani tudná.
Kérem az államtitkár urat, hogy karolják fel ezt a kezdeményezést, és próbáljuk megoldani ezt a problémát, mert méltatlan az egészségügyi dolgozókkal szemben.
Még egyszer köszönöm az elnök úrnak is a lojalitását és Puskás képviselő úrnak is. (Taps az ellenzék soraiból.)
