CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat benyújtásával a kormány alapvető célja, hogy az európai uniós joganyaggal harmonizáló, egyszerre jogszerű és rugalmas szabályozást alkossunk meg.
Az Európai Parlament és a Tanács a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvéhez kapcsolódóan az Európai Bíróság több ítéletében értelmezte a munkaidő fogalmát. Ezek közül a legismertebbek a SIMAP- és Jäger-ügyekben meghozott ítéletek. Ezek lényege az, hogy a munkáltató által meghatározott helyen, munkavégzésre képes állapotban, munkavégzés céljából történő rendelkezésre állás, vagyis az ügyelet teljes egészében munkaidőnek minősül, és ennek következtében figyelembe kell venni a munkaidő napi, heti és éves korlátjára vonatkozó szabályok esetében.
A jelenleg hatályos magyar munkaidőszabályok egy része - hangsúlyozom, egy része - nincs összhangban az Európai Bíróság jogértelmezésével, mert megengedik, hogy az ügyelet általában ne vagy csak meghatározott részében, a ténylegesen teljesített munka- vagy a szektorspecifikus szabályok által meghatározott mértékben minősüljön a munkaidőkorlát szempontjából figyelembe veendő munkaidőnek, illetve rendkívüli munkavégzésnek.
(19.50)
Az ügyeletre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata azért is különösen sürgető, mert az Alkotmánybíróság a 72/2006. számú Ab-határozatával alkotmányellenesnek ítélte az egészségügyi ügyelettel összefüggő szabályozás módját, és ezért a közalkalmazotti törvény egészségügyi ágazatban való végrehajtásáról szóló 233/2000. számú kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseit 2007. június 30. napjával megsemmisítette. A törvényjavaslattal további célunk, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített kormányrendelet ügyeletre vonatkozó rendelkezéseinek megalkotásához szükséges törvényi rendelkezések elfogadásra kerülhessenek.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat módosítja egyrészt a munka világának általános szabályait meghatározó munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt, másrészt mindazokat a jogállási törvényeket, melyeknek a munka törvénykönyve a háttérszabálya. Így módosításra kerül a javaslat szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény.
A törvényjavaslat értelmében az ügyelet teljes időtartama munkaidőnek minősül. Hangsúlyozni szükséges ugyanakkor, hogy az ügyelet a munkaidő-elszámolás tekintetében minősül munkaidőnek, vagyis a rendelkezésre állás nem minősül rendkívüli munkavégzésnek. Az ügyelet alatt végzett munka a hatályos szabályokkal megegyező módon továbbra is rendkívüli munkavégzésnek fog minősülni. A munkaidő-irányelvnek való megfelelés érdekében a törvénytervezet módosítja a munka törvénykönyvében, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben a munkaidőkeret hosszát meghatározó egyes rendelkezéseket, valamint egyértelművé teszi, hogy a pihenőidőket megszakítás nélkül köteles kiadni a munkáltató.
A tervezet az egyértelmű szabályozás és a könnyebb jogalkalmazás érdekében egybe kívánja építeni a közalkalmazotti törvényben és a munka törvénykönyvében meghatározott, az egészségügyi ágazat számára eltérést engedő felhatalmazásokat, valamint definiálja a készenléti jellegű munkakör fogalmát is.
Felhívom a figyelmüket arra, hogy a díjazás kérdésében a tagállamoknak nincs jogharmonizációs kötelezettségük, azt az európai uniós jog nem érinti. Ebből következően a felsorolt törvények jelenlegi módosítása a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest nem tartalmaz változást az ügyelet díjazására vonatkozóan.
A törvényjavaslat megteremti annak a kereteit, hogy a munkaidő, illetve az ügyelet szervezésével leginkább érintett egészségügyi ágazatra nézve az egészségügyi tevékenység ellátásának egyes kérdéseiről szóló 2003. évi CXXXIV. törvény határozhasson meg számtalan olyan jogintézményt, melynek az ágazat szempontjából rendkívüli jelentősége van. Ilyen például az egészségügyi ügyelet tartalmának, mértékének, díjazásának kérdése. Erre vonatkozóan a munka törvénykönyve módosítása megadja a szükséges felhatalmazásokat, illetve kimondja, hogy jogszabály az egészségügyi tevékenységre vonatkozó külön törvényben meghatározott ügyeleti feladatok ellátásában részt vevő munkavállaló vonatkozásában a napi 24 órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknál elrendelt ügyelet esetében eltérhet az általános szabályoktól. Ez az eltérési lehetőség a munkaidőkeret intézménye mellett biztosítja az egészségügyi ágazat számára azt a rugalmasságot, melyet az egészségügyi ügyelet jellegzetességei, valamint a szolgáltatás folyamatos megszervezésére vonatkozó kötelezettségek indokolnak.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács több alkalommal tárgyalta, az egyeztetés a szociális partnerekkel nem zárult le, továbbra is folyamatban van. A legutóbbi, pénteki egyeztetés során a munkáltatói oldal az Országos Érdekegyeztető Tanácsban el tudja fogadni a benyújtott törvényjavaslatot a benyújtott szöveg szerint; nem mintha egyetértene minden pontjával, minden szövegfordulatával, de el tudja fogadni az így benyújtott szövegváltozatot. A munkavállalói oldal ugyanakkor vitatja elsősorban az 5., ezzel összefüggésben a 8. §-t, illetve nem teljesen ért egyet a 3. §-ban megfogalmazott javaslatokkal. Szeretném hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat egyeztetése az Országos Érdekegyeztető Tanácsban nem zárult le, a jövő héten folytatjuk a továbbiakban, és természetesen, ahogy az Országgyűlés tárgyalja a törvényjavaslatot, annak megfelelően a vita során az egyeztetés eredményeiről be fogunk számolni.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat megfelel az Európai Unió jogában meghatározott követelményeknek, megfelel az Európai Bíróság ítéletében megfogalmazódó értelmezéseknek, elfogadása hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkavállalók foglalkoztatása az európai elvárásoknak megfelelően valósulhasson meg Magyarországon is.
Kérem önöket, hogy szavazatukkal járuljanak hozzá majd ahhoz, hogy a magyar állam teljesíthesse az Európai Unióval szemben fennálló jogharmonizációs kötelezettségét, elfogadásra kerülhessen egy jogszerű és rugalmas szabályozás.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
