ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ember kissé zavarban van, mert az MDF és az SZDSZ részéről is maximális támogatással bír a törvényjavaslat, államtitkár úr viszont elmondta, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldallal további érdekegyeztetést folytatnak annak érdekében, hogy az elfogadás teljes körű legyen. Innentől fogva tovább folynak az érdekegyeztető tárgyalások, hisz ön is mondta, hogy a 3., 5., 8. és 30. § esetében vannak eltérő vélemények, amelyeket az érdekegyeztetés folyamán kívánnak rendezni, és beépíteni a törvényjavaslatba.
Tehát ha a munkavállalói oldal részéről lesz kompromisszumkészség, és a törvény szövege változik annak mértékében, akkor az ember felteszi magában a kérdést, ha most az általános vitát a lezárásig folytatjuk, és ehhez adjuk be a módosító indítványainkat, és ha önök időközben a munkaadói és munkavállalói oldallal megállapodnak, és változik a törvény szövege, akkor onnantól fogva a parlamentáris demokrácia sérülése is bekövetkezik, mert most beadjuk ehhez a módosító indítványt, és ha időközben sikerül megállapodni, akkor a változás lehetősége fennáll, és változhat maga a törvényi szövegtervezet is. Ha van remény arra, hogy egyhetes késéssel megállapodnak, akkor érdemesebb lenne az általános vitát akkor lezárni, és az esetleges törvényi változásokat vagy az önök által a megállapodás mértékében beiktatott változásokat kapjuk meg szövegként, és ahhoz lehessen módosító indítványt benyújtani.
Azért is furcsa ez, mert az Európai Unió, az Európai Bíróság és az Alkotmánybíróság is kötelezi a magyar kormányt arra, hogy változtasson az eddigi metodikán, és változtasson azon a törvényen, amely az ügyeleti, a készenléti díj rendezését próbálja meg nyomon követni vagy végrehajtani. De ugyanez a probléma fennáll a rendvédelmi szerveknél, a tűzoltóságnál is. Érdemesebb lenne, államtitkár úr, az egészet egy csomagban tárgyalni, mert holnapután kezdjük majd a tűzoltósággal, utána pedig a rendvédelmi szervekkel kapcsolatos bírósági európai uniós állásfoglalásokat majd újból jogértelmezni, és ezeket a törvényeket újból a parlament elé hozni. És itt kezdődik az a probléma, amit már több alkalommal magam is elmondtam, hogy sajnos túlságosan sűrűn nyúlunk hozzá egy-egy törvényhez.
A munkaügyi törvénnyel kapcsolatosan lefolytattunk egy vitát, akkor is felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ügyeleti, készenléti díjak esetében az uniós jogalkotás rendelkezései és azok alkalmazásai mások, érdemesebb lenne ezeket a dolgokat figyelembe venni. Akkor az volt a válasz, hogy eszi, nem eszi, nem kap mást, majd a többség eldönti, és onnantól fogva majd az Európai Bíróság meghozza a sajátságos döntését, és maga a Bizottság is eljárást indít a magyar törvényalkotással szemben. Ez helytelen lépés, mert ennek az egésznek nem kellene idáig elfajulnia.
Valóban rendezi a készenléti díj kérdését, de úgy érzem, hogy az orvosok és az ügyeleti díj esetében, ahol az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság is kimondja, hogy munkaidőnek kell tekinteni, és a mai viszonyok között az egészségügy területén, amikor az egyik oldalon 1200 orvos válik feleslegessé, a másik oldalon viszont orvoshiány keletkezik, és ebből adódóan az ügyeleti rendszert nem lehet úgy kialakítani egy-egy egészségügyi intézmény esetében, ahogy azt kellene, ezért olyan kényszerlépéseket teszünk, hogy összekeverjük a rendelkezésre állási időszakot az ügyeleti időszakkal, és megpróbáljuk úgy átpolitizálni, hogy ha végzett egyharmados munkát, akkor adott esetben másképp kell értelmezni, azért majd pihenőidőt kap, amúgy egyébként meg az ügyeleti időszak teljes munkaidőnek számít.
Talán a munkavállalói oldal is ezt próbálta a maga részéről kellő hangsúllyal megfogalmazni, és úgy érzem, hogy ezt a külszolgálati díjak esetében is kellőképpen kellene definiálni, mert ma nagyon sok orvos nem a székhelyén ügyel, hanem elmegy vagy külföldre, vagy egy más településre, és a külszolgálati díjak esetében a pihenőidők rendszerét kötelező lejelentési rendszerrel kellene kiegészíteni, mert nem mindegy, hogy az orvos milyen állapotban ügyel, és ha gyógyító ellátás közben hibázik, azt nem lehet újból megismételni, nem úgy van ott, mint egy mechanikus tevékenységnél, ahol sorozatgyártás esetén a meó majd kiszúrja a rosszul elvégzett terméket. Az orvos esetében ezt teljesen másképp kellene megfogalmazni és megközelíteni.
A másik pedig a 200 óráról 300 órára való felemelésnek a szerződésbe foglalása. Ezzel elvesszük a lehetőséget a szakszervezeti tevékenységben való kollektív szerződés megfogalmazásától, mert ezzel az összes munkáltató vissza fog élni. Higgyék el nekem, hogy azzal fogja kezdeni a munkáltató, államtitkár úr azzal fogja kezdeni, hogy odanyomja az orra alá a szerződést, 300 óra, vagy alá tetszik írni, vagy nem kap munkahelyet. Mert jelen pillanatban az történik, ami számos munkahelyen tetten érhető - amit Gúr Nándor képviselőtársam is mondott -, hogy úgy próbálják a munkavállalót kényszeríteni túlmunkára vagy többműszakos munkarendbe, hogy nincs elegendő pihenőidő a kettő között, vagy pedig olyan minimális bérért próbálják meg túlmunkában foglalkoztatni, ami a munkavállaló részére az egészség, a pihenőidő és a javadalmazás szempontjából sem elfogadható. Tartok tőle, ez úgy fog bekövetkezni, hogy a 300 órás szerződést az orra alá nyomják, és onnantól fogva a szakszervezeteknek nem lesz meg az a lehetőségük, hogy a munkavállalók részére akár különleges előnyöket is ki tudjanak harcolni a munkahelyen.
Ezért is kérem államtitkár urat, hogy várjunk ezzel még egy hetet, inkább állapodjanak meg önök az érdekegyeztető fórumon, és ha ott lesznek változások, akkor az kerüljön be elénk, és annak alapján legyen lehetőség arra, hogy ahhoz viszonyítva tudjuk beadni a módosító indítványokat.
(21.00)
Úgy érzem, újra tárgyalva mindenkinek esélye és lehetősége van akkor arra, hogy valóban úgy tudja magát ezt a törvényt módosítókkal feljavítani, hogy adott esetben öt párt által is támogatható lenne. Ezért is tartottam furcsának az SZDSZ-MDF részéről, hisz maga az érdekegyeztetés nem fejeződött be, maga a szövegszerkezet is változhat, és már most így elfogadjuk. Ha a munkavállalói oldal nem tudja elfogadni bizonyos paragrafusait, akkor érdemes lenne megvárnunk azt, hogy a munkavállalói oldal és a kormány között milyen egyeztetés zajlik le, hogy annak mértékében lehessen benyújtani tulajdonképpen a módosítókat.
Az összes többi kérdéskört a képviselőtársaim elmondták. Én erre szerettem volna felhívni a figyelmet, és még egyszer rögzíteni azt, hogy az Európai Unió, az Európai Bíróság, az Alkotmánybíróság is az ügyeletet munkaidőnek tekinti, és innentől fogva, ha én egyszer munkaidőnek tekintek valamit, arra a megfelelő javadalmazást is biztosítani kell. Az egészségügy esetén erre meg főleg különleges figyelmet kellene fordítani, mert nem mindegy, hogy egy orvos műhibát követ el, vagy pedig kipihenten tudja a rendelkezésre állást vagy pedig az ügyeletet végrehajtani, és a maga részéről teljes bizonyossággal annak meg is tud felelni. Anyagilag pedig ezt javadalmazni kell, és mindenképpen el kell ismerni az ügyeleti díjat, még ha készenléti díjnak nevezzük, akkor is.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
