GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Képviselő úr, 50 napon belül azért volt eső, az elmúlt másfél hétben 50-70 milliméter körüli eső esett, de való igaz, hogy még így is hiányzik körülbelül ugyanannyi. Reméljük, a jövő héten megint lesz (Derültség és közbeszólások az MDF soraiban.), amit persze nem tudunk előre. Egyelőre úgy tűnik, lesz, ennyire már előre lát azért a meteorológia.
Azt szeretném jelezni képviselő úrnak, hogy az FVM az érintett tárcák bevonásával, szakértői munkacsoporttal dolgozta ki 2003-ban a nemzeti aszálystratégia tervezetét, hangsúlyosan figyelembe véve az Európai Unió vízkeretirányelvének aszálykezeléssel kapcsolatos ajánlásait. Ennek alapján és a szükséges szakpolitikai egyeztetések eredményeként elkészült a nemzeti aszálystratégia és ennek végrehajtására vonatkozó kormányhatározat-tervezet 2006 elejére. Ezzel kapcsolatban folyik a cselekvési program elkészítése is, ez gyakorlatilag kész anyag, bármikor kormány elé kerülhet. Elfogadásának egyetlenegy akadálya volt, igaz, készült stratégia, de a forrásait egyelőre nem lehetett látni. Most viszont a fejlesztési programok kapcsán teljesen más helyzet van. Úgy gondolom, mielőbb kormány elé kerülhet ez az aszálystratégia.
Egyébként azt szeretném jelezni, hogy az aszály elleni cselekvési tervnek több fontos területe van. Képviselő úr említett néhányat a víz kapcsán, de azt gondolom, annyival bonyolultabb az ügy, és ez a stratégia ezzel foglalkozik is, hogy nagyon sok olyan vizet nem használunk jelenleg sem öntözési, sem egyéb vízpótlási célra, ami használható lehetne. Itt az ipari állattartás kapcsán keletkező szennyvizeket értem. Most szeretném jelezni, hogy nagyon sok pályázat érkezik az első hígtrágya-kezelési program kapcsán biogázprogramra, aminek melléktermékeként keletkező víz már minden gond nélkül öntözhető, semmilyen olyan káros anyagot nem tartalmaz, ami korábban ennek csak egy bizonyos időszakban történő felhasználását tette lehetővé öntözésre. Ilyen szempontból is új helyzet van, hogy ezeket a vizeket is tudjuk használni.
Az is fontos, és erről képviselő úr beszélt, hogy a Magyarországon átfolyó vizekkel és a földből kiemelt egyéb vizekkel is foglalkoznunk kell, mert erről is nagyon sokat beszélünk, akár a termálprogramok, egyebek kapcsán. Tavaly óta nem terheli vízkészlet-hasznosítási járulék, de azt is tudni kell, hogy maga a vízdíj szabadáras, elég nehéz beavatkozni a kormánynak, mert bármilyen beavatkozás támogatásként értelmezhető, és nagyon-nagyon tiltja az Európai Unió az ilyen típusú beavatkozásokat.
(9.20)
Én is azt gondolom, hogy a két minisztériumnak közösen ki kell dolgoznia egy olyan programot, hogy a Magyarországon egyébként átfolyó vizek árterhelése ne legyen elviselhetetlen az öntözni akarók számára.
Azt is szeretném jelezni, hogy főleg az AVOP- és a SAPARD-program kapcsán nagyon sok olyan pályázatot írtunk ki, ami öntözésfejlesztéssel kapcsolatos, és igen-igen csekély érdeklődés volt. Azt is jeleznem kell, hogy sajnos a ’80-as években elkészült meliorációs munkák, amiknek oda-vissza szerepük van, - tehát a belvíz, illetve az aszály ellen is fontos szerepük van -, a ’90-es évek elején történt különböző kárpótlási ügyek miatt gyakorlatilag a mai időszakra szinte használhatatlanná váltak, és ugyanezek igazak a különböző nagy lineártelepekre is. Azt hiszem, hogy ezzel is foglalkoznunk kell, hogy a már földben lévő rendszerek helyrehozására milyen forrásokat és milyen megoldásokat tudunk alkalmazni.
Úgy gondolom, hogy az aszály kapcsán arról is beszélnünk kell, hogy nem önmagában a víz az egyik kérdés. Nyilván ez a fő kérdés, de nagyon sokat kell arra a területre is szánni, ahol a szárazságtűrőbb növények nemesítése és elterjesztése folyik; hozzátéve, hogy elsősorban ipari és főleg energiacélra termesztett növények elterjedése lehetséges. Ki gondolta volna, mondjuk, ezelőtt tíz évvel, hogy például az idén már az Alföldön is megjelenik a repce, mégpedig olyan fajták, amik nagyon komoly szárazságtűrők, és nagyon jó minőségű és jó hozamú terméssel kecsegtetnek. Ez az irány mindenképpen folytatandó, és azt gondolom, hogy az erdő- és az energiaültetvény-telepítések is azt szolgálják, hogy részben a vízzel elárasztott, részben pedig a vízhiányos területek növényei lehessenek.
Itt persze tisztáznunk kell olyan dolgokat, hogy nagyon sok olyan jó növény van, például az akác, ami kitűnő szárazságtűrő növény, de környezetvédelmi oldalról pedig eléggé aggályos, miután egy invazív faj, hogy mit lehet ezen a területen oldani, hogy mindenhol tiltsuk-e, vagy tényleg az Alföld egyik jó növénye lehet. Azt hiszem, hogy ezeket a kérdéseket majd a miniszter úrral (Dr. Fodor Gábor felé:) nekünk alaposan végig kell gondolni.
Képviselő Úr! Van stratégia, kész stratégia van. Szívesen át is adom, meg tudom mutatni, mert semmi titkos nincs benne. Azt gondolom, hogy egy feladatunk van, az, hogy ez minél előbb elfogadásra kerüljön, de ezekkel a most újonnan belépő fejlesztési lehetőségekkel együtt, amiket elsősorban az Új Magyarország fejlesztési terv és a vidékfejlesztési program tud produkálni.
Köszönöm szépen a kérdést egyébként, mert teljesen jogos a kérdés. (Taps a kormánypárti oldalon.)
