KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN (MDF): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Államtitkár Urak! A száraz, hó nélküli telet követően több mint 50 napja nem esett számottevő eső hazánkban. A csapadékdeficit szinte az egész ország területén meghaladja a 100 millimétert, sok helyütt a 200-at. A talajvízszintek mindenütt süllyednek, vagy ha ránézünk a Dunára a Ház ablakából, azt láthatjuk, hogy méteres nagyságrenddel alacsonyabb a víz a szokottnál, a zöldár is elmaradt, hiszen az a kevés hó, ami a hegyekben esett, már rég elment. Mi lesz, ha ilyen száraz marad az idő? Mi lesz, ha az elmúlt évek árvizei után most aszályos évekkel kell megküzdenünk?
Sokan látják ezt, és készülnek is, főként a vizesek, de sokkal inkább szakmai tisztességből, mint központi, végiggondolt stratégia nyomán. Ennek jegyében hagyták néhány centivel magasabbra a Balaton vízszintjét, mint amit az üzemeltetési szabályzat előír, ugyancsak ezért készülnek arra, hogy kicsit megemeljék a Tisza-tó vízszintjét, hiszen egy átlagos évben is kiszáradnak a Körösök, ha nem kapnak vízpótlást a Tiszából. Hát még aszályos időkben! Vajon készül a kormányzat is? Ugyanis számos rendezetlen kérdés akadályozza a kárenyhítést. Ilyen például: ha valaki gyors kárelhárítás céljából szeretne öntözni a földje mellett folyó csatornából, és miért ne tegye, annak engedélyt kell kérnie. Ez helyes. De vajon ugyanazzal az eljárással kell-e szembesíteni, mint normál esetben? A mai átgondolatlanul átalakított hatósági rendszer erre is alkalmatlan. A legjobban leegyszerűsített eljárással is minimum 2-3 hét, mire a gazda megkapja a pecsétet, és ezalatt minden kiég.
A Magyarországon nem kis hagyományú öntözés mára kitagadott gyerek lett. Az öntözéshez igénybe vett vízért ugyan nem kell vízkészletjáradékot fizetni, de azért, hogy a csatornát egyébként nem csekély részben állami szervezetek karbantartsák, megfelelően kormányozzák, vezessék a vizet, azért kell úgynevezett szolgáltatási díjat fizetni. Vajon kiszámolta-e valaki, hogy helyes-e ez? Hogyan, mikor jön el az a pillanat, amikor mindent a terménymentés érdeke alá kell helyezni? A vízgazdálkodási törvényben rögzített fogalmak meghatározása szerint a vízhiányból származó kár is vízkár. De míg az árvíz, a belvíz vagy a vízminőségi kár megelőzése és elhárítása rendeletekkel, szabályzatokkal körülbástyázott, komoly felelősségű tevékenység, az aszálykár-elhárítás körül rendezetlenek a viszonyok.
Pedig a vízzel kapcsolatos feladataink több mint 90 százaléka vízhiányból adódik. Még az sincs tisztázva, illetve rögzítve, hogy mikor ér el veszélyes mértéket az aszály, mikor kell rendkívüli intézkedésekkel beavatkozni az államnak, a gazdálkodónak, vagy mit kell tenni a magángazdának, az embereknek. Az aszály sok helyütt érinti a lakosság ivóvízellátását is. Erre a helyzetre az önkormányzatoknak úgynevezett vízkorlátozási tervet kell készíteniük. Vajon tudja-e bárki, hogy mindenütt megvannak-e ezek? Vajon elegendő-e egy településre készíteni ilyet, nem kellene-e térségekbe illeszteni? Vajon ki kapjon ebben főszerepet, a megyei védelmi bizottság, vagy a vizet kezelő vízügyi igazgatóság?
Sok-sok kérdés, ami több tárcához tartozik, illetékes benne a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, súlyosan érintett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és persze az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium is. A kormány feladata lenne, hogy elkészítse az ország aszálystratégiáját. Ennek a stratégiának a célja, hogy a társadalom felelős döntéshozó tagjai és szervezetei számára rendszerbe foglalják az aszály elleni küzdelemhez szükséges módszereket, lépéseket, mindazokat a forrásokat, amelyeket használni lehet az aszály megelőzésére, illetve a kialakulás valószínűségének csökkentésére, a rendelkezésre álló vízkészletek megőrzésére, továbbá bekövetkezése esetén az okozott károk mérséklésére és tűrésére. A stratégia alapot jelentene a rövid távú akcióprogramok kialakításához is.
Az aszály előszele már érezhető. Egy átfogó aszálystratégia mentén kellene cselekedni, de hol van ez a stratégia? Ez úton hívom fel miniszterelnök urat, utasítsa a témában érintett minisztereit, hogy hangolják össze az aszálykár mérséklésére teendő rövid távú intézkedéseiket. Fordítsuk meg szükségből a sorrendet, először a rövid távú intézkedéseket, és egyúttal lássanak hozzá egy átfogó aszálystratégia megalkotásához!
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MDF soraiban.)
